Vilmos
18 °C
28 °C

A 100 legszegényebb

2009.09.27. 09:37
Hajós András annyira felhúzta magát a száz leggazdagabb magyarról szóló kiadványokban szereplő milliárdokon, jachtokon és karórákon, hogy azt javasolta a segítő szakmákban dolgozó barátainak, örökítsék meg hasonló formában a társadalom legkevésbé vagyonos tagjainak életmódját is. Ebből lett a 100 legszegényebb című album, amely egyéni sorsok felvillantásával hozza karnyújtásnyi közelbe a nagyon szegények arctalan tömegét.
Fotó: Lipcsei Attila
Fotó: Lipcsei Attila

Hajléktalanok, prostituáltak, drogosok, menekültek, lecsúszottak, fogyatékosok, öregek: míg a száz leggazdagabb mögött általában kiemelkedő egyéni teljesítmények állnak, a legszegényebbek százezreit kategorizálni lehet. Helyzetük és sorsuk nem a saját, hanem az egész társadalom teljesítményéről árulkodik, mennyi szolidarítást kínál azoknak, akik saját erőből boldogulni képtelenek. A 100 legszegényebb című, most megjelent szegénység-katalógusból kiderül: nem sokat.

Az album ötlete Hajós Andrástól származik, aki a száz leggazdagabb magyarról évről-évre megjelenő toplistákon húzta fel magát annyira, hogy azt javasolta a segítő szakmákban tevékenykedő barátainak, fűzzék kiadvánnyá a száz legszegényebb sorsát hasonló módon. Az ötlet a Kurt Lewin Alapítványnál ért száz oldalas kötetté, amely a szorosan értelmezett szegénységen túl az elesettség és a kitaszítottság, a segítségre szoruló, társadalmi szolidaritást igénylő élethelyzetek más formáit is megjeleníti.

Ligeti György előszava szerint ugyanis a szegénység nem csupán pénztelenséget jelent, hanem sokféle hiányt takarhat. Anyagi nélkülözést, testi vagy kulturális kiszolgáltatottságot, függőséget, a családi kapcsolatok hiányát. Mindezt nem lehet úgy, egzakt módon rangsorolni, mint magánvagyonuk nagysága alapján a száz leggazdagabb magyart, de száz fotón és sors-töredéken keresztül maga a helyzet – ami mellett félrefordított fejjel megyünk el nap mint nap az utcán – legalább bemutatható.

A 100 legszegényebb nem foglal állást abban a kérdésben, hogy sorsunk alakulását illetően mennyiben vagyunk felelősek, illetve áldozatok, de tényként rögzíti: bárkit, bármikor utolérhet a szegénység egy bedőlt banki hitel, egy súlyos baleset, egy tönkrement kapcsolat, vagy egy elveszített állás miatt. Úgyhogy nem árt, ha a veszélyeket megismerve körültekintőbben alakítjuk az életünket, és a szegényeket, ha tehetjük, legalább abban támogatjuk, hogy magukon segíthessenek.

Rossz tanulók

Péter epilepsziás. Iskolai osztálya kirekesztette, szamárpadba került, tanárai megbuktatták. Alapítványi iskolába került, ahol családja egy idő elteltével nem tudta kifizetni a havi hetvenezer forintos tandíjat. Most egy magatartási rendellenességgel, tanulási nehézséggel küzdő, különleges bánásmódot igénylő gyerekekre specializálódott általános iskolába jár.

Fotó: Maly Róbert
Fotó: Maly Róbert

Jogvédők számításai szerint jelenleg négyszáz szegregált iskola működik Magyarországon. A hátrányos helyzetű, és az esetek nagy részében cigány származású tanulókat külön osztályokba soroló gyakorlat a felzárkózás esélyétől fosztja meg az érintetteket. De a középosztálybeli, tanulási zavarokkal küzdő diákoknak is alig van esélyük arra, hogy sikeres, képzett felnőttekké váljanak.

Ma Magyarországon több százezer erősen veszélyeztetett, inadaptált gyermek él. Középiskolába országosan a gyerekek 73 százaléka, míg a cigány gyerekeknek nagyjából egyötöde jut be. Országosan a 18 évesek több mint fele érettségizett, míg a cigány fiatalok 20-24 éves korcsoportjában ez az arány csupán 5 százalék.

Kuporgatók

Gyulának tíz általánosa van, szakképzettsége nincs. Közhasznú és alkalmi munkákból tartja fenn magát és családját. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csereháton a rendszerváltás után rohamosan romlani kezdett az életszínvonal. Az itt élő cigányok nagy része kizárólag alkalmi munkákból tengődik. Éva női szabónak tanult, tíz évig dolgozott a Patyolatnál. Idegrendszeri bénulás miatt leszázalékolták, tolókocsiba kényszerült. A nyugdíja csak a rezsire elég.

Fotó: Hernád Géza
Fotó: Hernád Géza

A vidéki kistelepülések nagycsaládos munkanélkülijei és az egyedül élő fővárosi nyugdíjasok hasonló problémákkal küszködnek: minden fillért be kell osztaniuk, hónapról-hónapra élnek. A nyugdíjasok széles rétege hiába dolgozott évtizedeket, ma a létminimum felett kapaszkodik, az alapvető létfenntartáson nem nagyon engedhet meg magának egyebet. A rokkantnyugdíjasok helyzete még kilátástalanabb.

Szociológusok a magyar népesség 30-35 százalékára becsülik a szegénységben élők arányát. Megközelítően 1,1 millió ember érintett a halmozott szegénységben. Az ENSZ szerint 200 ezren éheznek Magyarországon.

Testárusok

Fotó: Hernád Géza
Fotó: Hernád Géza

Mariann húsz éves volt, amikor először kapott pénzt a szexért. Magyarországon húszezerre becsülhető a prostituáltként dolgozók száma, és százezerre azoké, akik látogatják őket. Pálnak 2000-ben volt utoljára állása, de a húsipari cég csődbe ment. Nyolc általánossal azóta csak alkalmi munkát kap, napi tíz órát dolgozik napszámosként két-háromezer forintért. Négyen élnek a nyolcvanezer forintból, amit egy hónapban összeszed.

A pénzkereset kényszere sokakat visz rá arra, hogy egyetlen tőkéjüket, a testüket vigyék vásárra. A prostituáltak és a napszámosok többsége számára nincs más járható út. A prostitúció 1993 óta nem számít bűncselekménynek. Az alkalmi munkavállalók könyvéből tavaly 419 ezret váltottak ki a munkaügyi kirendeltségeken.

Lebénultak és családtalanok

Sándor koraszülöttként vakult meg, állami gondozottként nőtt fel a Vakok Intézetében. Fiatalon a csörgőlabda-válogatottban focizott, most Vámosújfaluban, egy alapítványi otthonban él, és kosárfonásból tartja fenn magát.

Fotó: Maly Róbert
Fotó: Maly Róbert

Öröklött vagy szerzett betegségek, balesetek következtében évente átlagosan négyezerötszáz ember veszíti el a látását. Nyugat-Európában a megváltozott munkaképességűek közel felének van állása. Nálunk ez az arány csupán 10 százalék. A legtöbben segélyből és feketemunkából élnek. Magyarországon közel húszezer gyermek nő fel állami gondozásban. A nagykorúság elérése után még hat évig maradhatnak utógondozói ellátásban.

Szökevények

Hussainnek Pakisztánban saját háza, üzlete, autója volt, most pizzát süt napi nyolc órában, és albérletben él. Politikai menekült, egy tüntetés után nagyon megverték a rendőrök, hatezer euróért csempészte be Európába egy iráni teherautósofőr. Pakisztánba nem mehet haza, magyar állampolgárságot szeretne kapni.

Fotó: Németh Dániel
Fotó: Németh Dániel

A kilencvenes években, a jugoszláv háború alatt évente tízezren kértek menedékjogot Magyarországon, az ezredforduló óta évi három-négyezer menekülő érkezik. Belföldön a családon belüli erőszak elől menekülnek emberek, ami évente hetven áldozatot követel. Az ország első anyaotthona 1994-ben épült, addig ha nem volt hova hazavinni az újszülöttet, automatikusan állami gondozásba került.

Foglyok és függők

Ernő volt NB1-es focista. Részegen, féltékenységi rohamában hétszer szúrta meg a volt feleségét, most hosszú börtönbüntetését tölti, családja nem áll szóba vele. A magyar büntetés-végrehajtási intézetekben 14-15 ezer embert tartanak fogva. A mozgás szabadságától megfosztva további 15 ezer ember él a fogyatékosokat ellátó otthonokban.

Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: Szigetváry Zsolt

Dávid szülei elváltak, anyja haragszik apjára. Tizennyolc évesen már minden drogot kipróbált, jelenleg egy rehabilitációs intézetben él. Viktor a játékgépekre kattant rá, négy év alatt kétmillió forintot játszott el. A drogfüggők több mint 80 százalékban elvált szülők gyermekei vagy állami gondozottak. A szerencsejáték az egyik leghalálosabb szenvedélybetegség: az érintettek húsz százaléka öngyilkosságot kísérel meg, minden második sikerrel.

Otthontalanok és elfeledettek

Ildikó huszonhárom éve hajléktalan, szállón él és a Fedél Nélült árulja. Az utcára kerülés tipikus okai: lakásmaffia, pszichiátriai betegség, megromlott családi kapcsolatok. Magyarországon 25-30 ezerre becsülik a hajléktalanok számát, több mint másfél millió ember pedig a minimálisan megfelelőnél alacsonyabb színvonalú lakásban él. Budapesten több százan alszanak az erdőkben, aluljárókban, elhagyott gyárépületekben.

Fotó: Németh Dániel
Fotó: Németh Dániel

A bankok adatai szerint jelenleg több mint 700 ezer olyan hitelfelvevő van, akinek 90 napon túli a tartozása, közülük 32 ezer hátralékosnak lakáshitele van. A GKI adatai szerint az év első hat hónapjában nagyjából hatezer kilakoltatás történt, de a folyamat a válság következtében felgyorsult, az év hátralévő részében további 60-75 ezer kilakoltatásra lehet számítani.

A 100 legszegényebb portréit profi újságírók: Jászberényi Sándor, Kempf Zita és Romhányi Tamás készítették, a kiadványt díjnyertes fotóriporterek felvételei illusztrálják. A kötet utolsó oldalain olyan alapítványok, egyesületek, iskolák és más intézmények bemutatását és elérhetőségeit találjuk, amelyek a szegénység valamelyik formáját hivatottak enyhíteni.