A vállalkozóknak érdemes átnyálazniuk a jövő évi adócsomagot

A nyáron törvénybe foglalt jövő évi adóváltozásokat kiegészítő, nemrég az Országgyűlés elé terjesztett adócsomag lényeges adóteher-változást nem hoz, de annál több pontosítást, egyszerűsítést, és néhány területen szigorítást tartalmaz. A válságra adott válaszként tartalmaz a törvénycsomag könnyítéseket a társági adóban, azonban egyes jövedelmek adómértékére vontakozóan tehercsökkenés szinte csak a személyijövedelemadó-törvényt érinti – így foglalja össze a minap benyújtott 2010-es salátatörvény lényegét Veszprémi István, a Deloitte adótanácsadási üzletágának partnere.

Az ellenőrzött külföldi társaság szabályai változnak leginkább

Az ellenőrzött külföldi társasággal kapcsolatos szabályok több ponton is módosulhatnak. Jelenleg az ellenőrzött külföldi társaság tényleges tulajdonosának minősül a magánszemély akkor, ha a külföldi cégben közvetlenül legalább 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik vagy a szavazati jogok legalább ekkora hányada illeti meg. Jövőre az a határ 10 százalékra mérséklődne, ráadásul a közvetetten birtokolt tulajdonrészt, szavazati hányadot is be kell számítani – magyarázza Veszprémi. Az ellenőrzött külföldi társaságnál a befektetői tevékenységből származó bevétel fogalmát is szűkebben értelmezi a parlament előtt heverő adócsomag.

A salátatörvény az ellenőrzött külföldi társaságban esetlegesen tulajdont szerző tőzsdei társaságokkal kapcsolatos kivételt úgy szigorítja, hogy az adott külföldi társaság csak abban az esetben nem minősül ezentúl ellenőrzött külföldi társaságnak, ha az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett személy – vagy annak kapcsolt vállalkozása – az adóév minden napján legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik a társaságban. Ezidáig nem volt követelmény a több éves tőzsdei jelenlét, valamint a minimum 25 százalékos részesedésszerzés.

Megerősítik az adóelkerülés akadályait

Az adóelkerülést meggátló szabályokat tovább erősítené a kormány. Ennek legjobb példája az illetéktörvényben tervezett két módosítás. A javaslat értelmében az Illeték törvény szabályait kell alkalmazni az átadás helyétől függetlenül minden Magyarországon nyilvántartásba vett gépjármű, vagyoni értékű jog, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzésére. A jelenlegi szabályozás szerint csak a belföldön átvett ingó vagyontárgyakra terjed ki a törvény hatálya,

A nyári adócsomag már igyekezett bezárni az ingatlanadásvétel szabályozásában levő kiskaput. Az akkor elfogadott törvény teszi illetékkötelessé jövő januártól azokat a tranzakciókat, amelyekben egy ingatlannal rendelkező társaság tulajdonjoga cserél gazdát. A kiskapu azonban ezzel még nem záródott be, ezt orvosolná a mostani salátatörvény-javaslat. Egy ingatlannal rendelkező társaságot tulajdonló társaság adásvétele is például illetékköteles lesz – ismerteti a Deloitte partnere.

Ne aggódjunk, lesznek könnyítések is

A vállalkozásokat könnyítések is érintik. A jövőben már nem kell az APEH engedélyét kérni a veszteségelhatároláshoz, és annak felhasználásához. Jogbiztonságot erősítő lépésnek lehet tekinteni a feltételes adómegállapításra vonatkozó határozat időbeli hatályának meghosszabbítását. A hatályos rendelkezés szerint ha a feltételes adómegállapításra vonatkozó határozat meghozatalakor fennálló szabályokban lényeges változás következik be, akkor a feltételes adómegállapítási határozat érvényét veszíti. A mostani salátatörvény lehetőséget biztosítana az adózóknak arra, hogy az eredeti díj feléért kérje a Pénzügyminisztériumot arra, hogy vizsgálja meg, érvényes-e az eredeti határozat a szabályokban bekövetkezett, nem feltétlenül lényeges változások esetén is. A jövőben a feltételes adómegállapítást lehet kérni folyamatos teljesítésű ügyletekre is, függetlenül attól, hogy a szerződést vagy egyéb jogügyletet a kérelem benyújtását megelőzően kötötték-e.

Sokat segíthet a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek időleges enyhítése is – mondja az adószakértő. A cég dönthet úgy, hogy bizonyos fejlesztési adókedvezmény igénybe vételéhez a létszámot, vagy bérköltséget a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlagához viszonyítja, vagyis nem szükséges ennek bázisaként a beruházás megkezdése előtti adóév adatát kezelnie.

Átmeneti enyhítést jelentene az a szabály, amely szerint az adózó akkor sem veszíti el a jogot az adókedvezményre, ha a 2009. és 2010. adóévben nem teljesíti a létszám- vagy bérköltség-növelési feltételt, feltéve, hogy az adókedvezményt nem veszi igénybe ezen években, továbbá dolgozói létszámát, bérköltségét a beruházás megkezdésének évéhez mérve nem csökkenti. Ezen választást a cégnek be kell jelentenie a Pénzügyminisztériumhoz, a felfüggesztett időszak pedig nem számít bele az adókedvezmény 10 éves igénybevételi időtartamába.

A megtakarításokat célozza meg ösztönzi az az újítás, amely a tartós befektetésből származó jövedelemre csökkentett adókulcsot hozna be, illetve akár adómentessé is tenné azt. Ha a pénzt legalább öt évig köti le a magánszemély, és nem nyúl idő előtt a befektetéshez, akkor a befektetésen elért nyereség, kamat, hozam után nem kell adót fizetni, ha pedig legalább 3, de legfeljebb 5 éves a lekötés, akkor az adott jövedelemre jellemző adókulcs helyett 10 százalékos adót kell megfizetni.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályok (kedvezőbb adómérték, ügyleti eredmények egymással történő elszámolhatósága) a törvényjavaslat értelmében kiterjednének minden olyan ügyletre, amely a törvényben meghatározott szolgáltatók igénybevételével köthető. Az érintett ügylet tárgya így az értékpapírokon – például befektetési jegyeken, kötvényeken, részvényeken – kívül más pénzügyi eszköz, áru és deviza is lehet.