Szuperhamisítvány húszezresek kerültek forgalomba

Noha felismerhetetlen szuperhamisítványok nem léteznek, szeptember vége óta nagyobb mennyiségben kerültek forgalomba olyan húszezerforintosok, amelyek az eddigi hamisítványoknál jobb minőségűek, ezért alkalmasabbak a laikus pénzhasználó megtévesztésére, tudtuk a Magyar Nemzeti Banktól. Az utóbbi két hétben 135 darab ilyen hamis húszezrest került a jegybank szakértőihez – a nagyságrendet jelzi, hogy az idei második negyedévben összesen 1422 darab különböző címletű hamis pénzre bukkantak (igaz, a következő negyedévben már több mint háromezer darab hamis pénz került forgalomba).

A jegybanki szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy némi odafigyeléssel még ezekről a nagyon alaposan elkészített hamisítványokról is megállapítható, hogy nem valódiak – ha az emberek tudják, hogy mit kell figyelni. Már csak azért is érdemes odafigyelnünk, mert akinek hamis pénzzel fizetnek, és ezt nem veszi észre, csak amikor továbbadná, keresztet vethet a pénzére.

Ezért lehet megtévesztő

Az új hamis húszezresek legnagyobb veszélyforrása az, hogy az egyszerűbb, a régebbi és olcsóbb (néhány ezer forintos), csak az úgynevezett UV-A fényt használó bankjegyvizsgálókban valódinak tűnnek. Azonban a ma ismert összes hamisítványt kimutatja az úgynevezett UV-C fény. Az ilyennel is felszerelt, nagyjából húszezer forintért megvásárolható, tehát akár már egy elkapott húszezresnél megtérülő vizsgálóberendezések ezeket a szuperhamisítványokat is kimutatják, mondja Ferenczi Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank készpénz-logisztikai igazgatója.

A valódi bankjegyek egyes biztonsági elemei ugyanis pirosan jelennek meg az UV-C fényben – a húszezresen például a sorszám fölött egy napernyős pár látható –, míg a hamisítványokon ez is az UV-A fényben látható kékeszöld színben játszik, és a képe is elmosódottabb, mint a valódi pénzen. Ebben a fényben a sorszám is élénkvörösen világít a valódi pénzen, míg változatlan marad a színe a hamisítványon.

A régebbi UV-vizsgálókat a bankjegy részben azért tudja kicselezni, mert papírja nem hagyományos gépírólap, hanem úgynevezett optikaifehérítő-mentes lap, ami UV-fényben is sötét marad.

Az MNB ugyanakkor leszögezte, hogy a hamisítványok nem bankjegypapírra készülnek, így ebből a szempontból a mostani ügy nem hasonlít az 1997-es ötezres-hamisítási ügyre. Kedvező az is – mert megkönnyíti a hamisítványok felismerését –, hogy nem nyomdatechnikával, hanem irodai sokszorosítással, szkenneléssel és nyomtatókkal készülnek.

Persze húszezer forintos pénzvizsgálója nincs mindenkinek, így ha az autónkat, házunkat vagy egyéb nagy értékű értéktárgyunkat készpénzért eladva biztosra akarunk menni, egyéb módszerekhez kell folyamodnunk. Szerencsére a húszezresek – általában a bankjegyek – biztonsági elemeit ismerők néhány egyéb jellemzőből is megállapíthatják még ezekről a nagyon jól megcsinált hamisítványokról is, hogy nem valódiak (ezekről a jellemzőkről ebben a pdf-dokumentumban olvashat).

Mit nézzünk?

A hamisítványoknak nincs vízjelképük. Ez egy olyan kép, amit a bankjegypapírban már annak gyártásakor elhelyeznek, és akkor láthatjuk, ha a pénzt a fény felé tartjuk. A most forgalomba került hamisítványoknál az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan van rajtuk ilyen vízjelhez hasonlító kép, de az eltér a valódi bankjegyeken megszokottól: az igazi vízjel árnyalatos jellegű, és nem olyan kontúros, határozott vonalakból áll, mint a hamisítványokon (azokat ugyanis a papírra rajzolják-festik, így az esetek egy részében halványan mindig láthatók, nemcsak fény felé tartva).

Érdemes arra is odafigyelnünk, hogy van-e a húszezresünk előoldalán hologram hatású fémcsík, és ha igen, az kiemelkedik-e a papírból, vagy sem – ha valódi, akkor nem –, illetve hogy a csík baloldalán a 20 000 számot látjuk-e, és nem mondjuk egy 2000-est. (Korábbi hamis pénzeknél előbukkant megoldás, hogy a kétezres bankjegyről leszedett fémcsíkot aplikálják a hamis húszezresre.)

Árulkodó jel lehet a húszezresnél a Deák-portrénál, a pénz felső sarkában lévő úgynevezett illeszkedőjel is. A pénz elő- és hátoldalára egy-egy ábratöredéket nyomtatnak, ami fény felé tartva a valódi pénzeken egy H-betűt formáz (a legtöbb hamisítványon csak krikszkrakszokat látni, a jobb minőségűeken előfordulhat egy homályos, elmosódott, H-betűre emlékeztető minta).

A sorszám fölötti másik felső sarokban egy metszetmélynyomtatással készült úgynevezett rejtett kép van, amiben akkor láthatjuk az MNB feliratot, ha a pénzt szemmagasságban tartva elforgatjuk. A hamisítványokon ez a rejtett kép – aminek a megjelenését a festékvastagság alakításával és az így kapott árnyékkal érik el a pénzjegynyomdában – nem látható.

Kár kapargatni

Szakmailag megalapozatlan ugyanakkor az a belső körlevél, amit a Szerencsejáték Zrt. adott ki a napokban, és amelyben az MNB-re hivatkozva azt írják, hogy a hamis pénzt úgy lehet legkönnyebben felismerni, ha megkapargatják, mert a hamis bankjegy festéknyomot hagy maga után. „Ilyen tanácsot a jegybank szakértői soha senkinek nem adtak, már csak azért sem, mert az ominózus nagyvállalat meg sem keresett minket, mielőtt ezt a körlevelet elkészítette volna” – mondta az MNB készpénz-logisztikai igazgatója.

Információink szerint a rendőrség már nyomoz az ügyben, a tájékoztatást azonban későbbre ígértek. Az Index által megkeresett cégek közül eddig három válaszolt: sem az Electro Worldben, sem a Media Marktban, sem a Saturnban nem találkoztak eddig a hamis húszezresekkel.

Biztonságosak a magyar bankók

Hamisításbiztos pénz nincs, de a magyar bankjegyek európai viszonylatban a biztonságosabbak közé tartoznak. Az elmúlt években, 2007 végétől csökkent is a készpénzforgalomban felbukkanó hamis pénzek aránya, ám ez a szám az utóbbi negyedévben ismét emelkedni kezdett, mondta Ferenczi Barnabás. Korábban főleg az ezerforintosokat hamisították – ezt egy 2007-től bevezetett biztonsági újítás lehetetlenítette el –, de mostanában már a hamis pénzek kétharmada nagyobb címlet. Az MNB-nél úgy számolnak, hogy egymillió darab bankjegyből körülbelül húsz darab lehet hamis.