Porr: Alaptalan és diszkriminatív a kizárásunk

2009.10.12. 10:56
A Porr Építési Kft. szerint megalapozatlan volt a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az a döntése, amellyel kizárta az M0-s szélesítésére kiírt tenderből, és az egész eljárás sértette az egyenlő bánásmód elvét. A cég úgy érzi, a KDB döntése összeegyeztethetetlen az uniós joggal, ami EU-s támogatások elvesztését is eredményezheti. A cég szeptember végén jelentette be, hogy Brüsszelnél is kezdeményezi a KDB-döntés vizsgálatát.

A közösségi joggal összeegyeztethetetlen és diszkriminációhoz vezet a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az a jogalkalmazása, hogy nem tesz különbséget egy közbeszerzési eljárásban tett ajánlat érdemére kiható lényeges, illetve az ajánlat tartalmát nem érintő formai hiba között - az Index információi szerint egyebek mellett ezzel az érveléssel tiltakozik továbbra is a Porr Építési Kft. az ellen, hogy a KDB szeptemberben teljesen átírta az M0-s déli szektora M6-os és 51-es főút közötti szakaszának szélesítésére, benne két új Duna-híd megépítésére kiírt tendert.

Mint azt korábban megírtuk, a beruházást a közbeszerzési eljárást indító állami sztrádaberuházó, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. döntése értelmében az osztrák tulajdonú Porr nyert el nem egészen 30 (nettó 28,3) milliárd forintos ajánlattal. Két további pályázó volt, a Nagy Elek érdekeltségébe tartozó Nemzetközi Vegyépszer Zrt. és egy konzorcium, benne Strabag- és Hídépítő-érdekeltségű céggel, valamint a Közgéppel, ez utóbbi 36 miliárdos ajánlatát eredetileg kizárták.

A KDB viszont megállapította, hogy a NIF-nek az első kettőt kellett volna kizárnia, és csak a konzorcium ajánlatát nevezhette volna meg érvényesnek. A korábbi döntést ezért megsemmisítették, és a NIF-et új döntés meghozatalára kötelezték, amire 30 napot adtak.

A Porr szeptember 30-án sajtótájékoztatót tartott, amelyen bejelentette, hogy az Európai Uniótól kéri a döntés felülvizsgálatát (az M0-s teljes déli szakaszának szélesítésére és egy új, az 51-est az M5-össel összekötő szakasz megépítésére uniós támogatást, mintegy negyvenmilliárd forintot kaphat hazánk). Azt mondták, azért fordultak Brüsszelhez, mert az ajánlatukat annak ellenére zárták ki, hogy minden követelmények maradéktalanul megfelelt, mondván: erre utal, hogy a NIF szakértői az elbírálás három hónapja alatt sem találtak abban semmi kivetnivalót. A Porr szerint ha az unió szabálytalannak tartja a KDB határozatát, akkor Magyarország akár el is veszítheti a 40 milliárdos támogatást (bár az NFÜ aznap kiadott közleménye ezt cáfolta).

Úgy tudjuk, a Porr álláspontja szerint a KDB által feltárt hiányosságok - amelyek valóságalapját is vitatják több esetben - az uniós jog alapján nem teszik lehetővé azt, hogy a döntőbizottsági határozatban megfogalmazott indokok alapján érvénytelenítsék az ajánlatot. A cég szerint sérül az „arányosság” elve is, amit egy 2004-es uniós irányelv rögzít, mivel a versenyből kiesés nem áll arányban egy ajánlat esetleges hibáival,

A Porr szerint a KDB döntése igen nehezen feleltethető meg teljes mértékben az Európai Unió hatályos jogi normáinak, és az ilen határozatok az egész magyar közbeszerzés intézményrendszerét megingathatják, sérthetik az árversenyt, és így veszélyeztethetik az uniós forrásokat is. A cég tudomásunk szerint mindezek mellett azt is sérelmezi, hogy a KDB-eljárásból lényegében ki akarták hagyni őket, a kérelmekről és tárgyalás időpontjáról a törvényi előírások ellenére nem, illetve csak részben kaptak tájékoztatást. Ez, bár az ügyet a KDB csak egyszerű postázási hibának minősítette, a Porr szerint sértette az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvét.