Viszonylag nagy a jólét Magyarországon

A belga kutatóintézet 104 államban vizsgálta meg az életminőséget kilenc kategóriába sorolt 79 objektív és szubjektív tényező, empirikus vizsgálatok alapján. Az index kilenc kategóriájában Magyarország 20-30. helyet ért el, ezek a gazdasági fundamentumok, vállalkozás és innováció, demokratikus szervezetek, oktatás, egészség, biztonság, kormányzat. Rosszabb az eredmény, ha a személyes szabadság, társadalmi tőkéről van szó. Utóbbi kategóriában az egyik legrosszabb 92. helyet érte el hazánk - számol be a Portfolio.

A Legatum Institute megállapításai szerint az összesítetten a sor elején végzett országok az összes kategóriában jól teljesítettek, a jólét főleg az észak-atlanti régióban koncentrálódik. A top 10 országok között találjuk a skandináv államokat, az Egyesült Államokat, Kanadát, Ausztráliát és Új-Zélandot. A lista alján szereplő tíz ország Pakisztán kivételével afrikai.

A vállalkozások mikroszintű fejlődése és az innováció előrehaladása jó gazdasági alapokból képes kisarjadni, ugyanakkor a szabadság csak kiterjesztett értelemben fejt ki jótékony hatást. Az probléma, ha egy országban a jogok nem egyformán jutnak érvényre a különböző szektorokban és életterületeken. A pénz nem boldogít, ám a szegény országokban a jövedelem növekedése a személyes elégedettség fő forrása.

A Legatum-index a gazdasági mutatókon túlmutat, ugyanakkor a kibocsátás mérése helyett a jólétre vezető tényezőket veszi számításba, ami jóval több mint a megkereshető pénz. Így előfordulhat, hogy egy ország magasabb egy főre eső jövedelemmel alacsonyabb helyen végzett, mert a gazdaság erősen függ meg nem újuló természeti erőforrásoktól vagy a külső exportkereslettől, míg a vállalkozói szellem igen gyenge.

A Legatum index jó alternatíva lehet a GDP egyeduralma ellen. Sokan egyre inkább életszerűtlennek és elavultnak tartják a gazdaság fejlettségét kizárólag a GDP-vel mérni. A bruttó hazai termék fogalmát a 30-as évek nagy gazdasági világválsága hívta életre. Nicolas Sarkozy erőteljes lobbitevékenységet folytat új gazdasági mérőszám kidolgozására, amelyre Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdászt kérte fel. Az Európai Bizottság is bejelentette, hogy új, a környezeti tényezőket jobban figyelembe vevő mérőszám kidolgozására készülnek. Az ENSZ pedig 16 éve végzi el éves felmérését a humán fejlettségi indexről (HDI).

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!