Minden tizedik magyar adóssággal küzd
Másfélszer annyi mulasztást és visszaélést mutatnak a Központi Hitelinformációs Rendszer legfrissebb adatai, mint egy évvel ezelőtt, az akkori 615 ezerről ugyanis 922 ezerre nőtt szeptember végére a fennálló lakossági tartozások száma, és 590 ezerről csaknem 735 ezer főre emelkedett a legalább 90 napos késéssel fizető hiteladósok tábora Magyarországon. Vállalkozásból viszont a megelőző hónapok tendenciájának megfelelően egyre kevesebb van a BAR listán, miközben idén már többen mentek csődbe, mint a tavalyi év egészében.
A BISZ Zrt. által működtetett Központi hitelinformációs rendszer (khr, a korábbi BAR-lista) a vállalkozások mellett azokat a természetes személyeket és ezek mulasztásait, visszaéléseit tartja nyilván. A listára azok kerülnek, akik a pénzügyi intézményekkel kötött hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségeiknek a minimálbér összegét meghaladó mértékben folyamatosan több mint 90 napon keresztül nem tettek eleget.
Szeptember végéig a tavaly szeptemberi 590 ezerről és az év végi 618 ezerről 735 ezerre nőtt a lakossági alrendszerben tároltak száma.
Tavaly év végén még "csak" 669 ezer volt a fennálló lakossági mulasztások száma a rendszerben, ám ez idén szeptember végére 922 ezerre nőtt.
A mulasztás megszűnik, ha az ügyfél teljes tartozása rendeződik (a hátralék kiegyenlítésével, fedezet, kezes igénybe vételével, vagy akár a szerződés átütemezésével). A lezárt mulasztások az üzleti lekérdezésekben a lezárást követően még további öt évig láthatók. Ezek száma egy év alatt 322 ezerről 343 ezerre nőtt.
A bankok szinte egybehangzó állítása szerint az első félévben a forintgyengülés miatt megugró törlesztőrészletek, a második félévben pedig a megnövekedett munkanélküliség jelenti a legnagyobb rizikófaktort. A fennálló lakossági mulasztások drasztikus emelkedése tehát e kettő együttes hatásának tudható be.
A nyár eleje azt igazolta, hogy még csak ekkor szembesültek igazán a hitelesek a törlesztőrészleteik megemelkedéséből és a megélhetés nehezüléséből származó fizetési problémákkal, májusban ugyanis korábban nem tapasztalt ütemben, 6.9, júniusban pedig 4.7 százalékkal gyarapodott a legalább 90 napos késéssel vagy egyáltalán nem fizetők tábora.
Azóta ez a növekedés lelassult, így júliusban 2.3, szeptemberben pedig 1.8 százalékkal növekedett a rendszerben tárolt természetes személyek száma, augusztusban viszont 1.5 százalékkal csökkent. A rendszerben tárolt személyek számát azonban az is befolyásolja, az öt éve lezárt mulasztások milyen volument képviselnek.
Nemcsak a lakossági ügyfeleket, de a mulasztásban lévő vállalkozásokat is nyilvántartja a KHR. Közülük 2008 végéig 914 ezren törlesztettek késedelmesen, 460 ezren pedig még fennálló késedelmes tartozással rendelkeztek.
A legtöbb lezáratlan tartozásuk tavaly novemberben volt a cégeknek, azóta pedig 436 ezerre csökkent a számuk, ám arról nem rendelkezünk megbízható információkkal, hogy a fennálló tartozások számának csökkenése milyen arányban következett be a cégek megszűnése, illetve a tartozás rendezésének, kezes közreműködésének vagy átütemezésnek köszönhetően.
Az Opten céginformációs szolgáltató statisztikái mindenesetre arról árulkodnak, idén már több hazai cég ment tönkre (október 16-ig 11 525), mint a tavalyi év egészében (11 504), év végéig pedig 15 ezer lehet a számuk. A fennálló késedelmes hiteltartozások száma április kivételével idén eddig minden hónapban csökkent. A késedelmesen fizetők fennálló hitelszerződéseinek száma nem volt még ilyen alacsony, lezárt tartozásainak száma pedig nem volt még ilyen magas az elmúlt egy esztendőben.
