Még egy évig maradhat a korengedményes nyugdíj

2009.10.30. 14:00
A tervezettnél egy évvel tovább fenntartaná a kormány az eredetileg 2009. december 31-ével megszűnő korengedményes nyugdíj intézményét az átmeneti foglalkoztatási nehézségek miatt - mondta Kovárik Erzsébet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) szakállamtitkára az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris ülésén pénteken Budapesten.

A kormány most az intézmény 2010. december 31-ig történő meghosszabbítását javasolja. A munkavállalói oldal néhány módosítással támogathatónak látja a javaslatot és a munkáltatók is elmondták, hogy érdekeltek az intézmény fenntartásában.

Bérügyben tart a vita

Nem közeledtek az álláspontok a bértárgyaláson az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén, a vonatkozó napirendi pont tárgyalása során arról a levélről volt szó, amelyet a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) írt Bajnai Gordonnak. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke október 22-én fordult a miniszterelnökhöz, mert a szakszervezet szerint a kormányfő személyes közreműködése nélkül nincs reális esély a 2010-es minimálbérről, illetve a bérajánlásokról szóló megállapodásra. A nyílt levélben többek között az szerepelt, hogy a személyi jövedelemadó sávhatárainak eltolása "teljesen szétzilálta a nettó kereseteket". Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára szerint tévedésekkel van tele a levél. Hangsúlyozta: az adótörvények hatására a kétmillió forintos sávhatárig nettó növekedés lesz a fizetésekben 2010-ben. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, a munkáltatói oldal szóvivője is aláhúzta, hogy a levéllel a konkrét bértárgyalási folyamatnak okozott kárt az MSZOSZ.

A szakállamtitkár elmondta, hogy a korengedményes nyugdíj eredeti célja, hogy a munkaerőpiacról a nyugdíjkorhatár előtt kiszorulók foglalkoztatói finanszírozás mellett a nyugdíjkorhatárnál legfeljebb öt évvel fiatalabb életkorban mehessenek nyugdíjba. Mivel a konstrukció idegen a nyugdíjrendszertől, ezért szerepét más foglalkoztatáspolitikai intézmények vették át, most azonban a válság miatt mégis indokolt a szabályozás egy évvel történő meghosszabbítása.

A kormányzati előterjesztés szerint korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha a munkavállaló 1953. január elseje előtt született, és a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges szolgálati időt 2010. december 31-ig megszerzi. További feltétel, hogy a megkötött megállapodást 2010. december 31-ig be kell nyújtani az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, az oldal szóvivője elmondta, hogy a munkavállalók három módosítással tudják támogatni a kormány előterjesztését. Azt szeretnék, hogy ne legyen benne a jogszabályban a születési időre vonatkozó kitétel, valamint hogy határozatlan időre tartsák fenn a korengedményes nyugdíj intézményét, és olyan változatot dolgozzanak ki, amely stabilan a nyugdíjrendszerben marad.

Bálint Adrienn, a munkaadói oldal szóvivője elmondta, hogy a munkaadók is érdekeltek a korengedményes nyugdíj fennmaradásában, mivel a foglalkoztatáspolitikai válság hosszabb lecsengésű lesz mint a gazdasági válság, és ez a foglalkoztatókra is terheket ró.

Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a kormány képviseletében úgy reagált a szakszervezetek felvetésére, hogy a születési kritérium kivételét megfontolják. Hozzáfűzte: a jogintézmény határozatlan idejű fenntartását nem fogadják el, mivel az zavarokat okozna a nyugdíjrendszerben. Elmondta, hogy a korengedményes nyugdíj egy évvel meghosszabbodna, és ezalatt tárgyalásokkal kialakítanának egy hosszútávon végleges koncepciót.

Borsik János megemlítette még, hogy a korkedvezményes nyugdíj ügyében nem látnak előrehaladást egy új normatíva felé, és ez aggasztja a szakszervezeteket. Aláhúzta: a kérdésről haladéktalanul kezdődjenek meg a tárgyalások minden szinten. Csizmár Gábor ígéretet tett arra, hogy a tárgyalásokra vonatkozó, már készülő ütemtervet jövő héten eljuttatja az oldal képviselőinek.