Malvin
10 °C
20 °C

Jó ötlet volt eltörölni a 13. havi nyugdíjat

2009. 11. 05. 06:41
| Módosítva: 2009. 11. 09. 07:15
A kormány legutóbbi intézkedései, amelyek a jóléti kiadásokat érintik, tehát több ponton szigorítanak, csak mérsékelten növelik a relatív szegénységet. A 13. havi nyugdíj eltörlése miatt mindössze a népesség egy ezrelékének csökken a jövedelme a legszegényebb rétegeket jelentő szint alá. Eközben az extra havi nyugdíj eltörlésének jelentős pozitív hatása van a nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatóságára - legalábbis erre a következtetésre jutottak a Közpénzügyi Füzetek legújabb számának szerzői, Gáspár Katalin és Kiss Áron A pénzbeli jóléti támogatások célzottsága című tanulmányukban. A tanulmány szerint családi pótlék összegének két éves befagyasztása járul hozzá legnagyobb mértékben a legszegényebb réteg szélesedéséhez. A gázártámogatás célzottsága összességében hatékonyabb lett a jövedelemkorlát bevezetése óta.

A szociális biztonságra kevesebbet költ a magyar állam az euróövezet átlagánál, de a visegrádi országok közül a legtöbbet, a GDP 17,3 százalékát. A 1999-2006-ig eltelt években főleg az egészségügyi és öregségi kiadások növekedése (1-1 százalékpont) teszi ki a szociális kiadások alig 3 százalékpontos emelkedését.

joleti megoszlas

A jóléti funkciókra költött kiadás legnagyobb részét - 40 százalékot - a nyugdíjak képezik, már csak ezért is érdemes a nyugdíjkiadások célzottságát és eredményességét vizsgálni. A Gáspár Katalin és Kiss Áron által készült tanulmány a jóléti rendszer eredményességi szempontú vizsgálatához felmérték, a népesség mekkora hányada rendelkezik egy adott küszöb alatti jövedelemmel.

Relatív szegénység

Relatív szegénységnek nevezik azt a mutatót, amely a szegénységi küszöböt a társadalom többi tagjának jövedelme alapján állapítja meg, nem a létfenntartáshoz szükséges jövedelemszint alapján. A jövedelmek medián értékéhez képest fejezik ki a szegénység mértékét. Így alkalmazzák a medián jövedelem 40, 50, 60 százalékát arányként, amelyben a legszegényebbek jövedelme elmarad a medián 40%-ától, míg a medián jövedelem 60%-ánál kevesebb rendelkezők köre kevésbé szegény rétegeket jelez.

A tanulmány szerint az öregségi nyugdíjasok inkább a középső jövedelemsávban helyezkednek el, vagyis a nyugdíjrendszer általánosságban jól teljesít az idősek jövedelmének fenntartása, illetve az időskori szegénység elleni védelemben - írja szerzőpáros. A 13. havi nyugdíj eltörlése mindössze egy ezrelékkel növeli a medián jövedelem (az a jövedelemszint, amelynél a lakosság fele kevesebb, fele több jövedelemhez jut - a szerk.) 40 százaléka alá esők számát, így a tanulmány szerint ez a hatás nagyon minimális. A tanulmány azt is hangsúlyozza, a 13. havi nyugdíj eltörlése nagyban hozzásegíti az országot a nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatóságához. A nyugdíjrendszer GDP-arányos 230 százalékos implicit adósságához (a nyugdíjkassza jövőbeni kiadásainak jelenértéke) a 13. havi nyugdíj 50 százalékban járult hozzá.

A családi pótlék jól funkcionál

A családi pótlékot több mint 1,2 millióan veszik igénybe, és legnagyobb számban a legalacsonyabb jövedelműeket érinti. Ez a két ok is magyarázza, hogy a családi pótlékkal kapcsolatos változtatások (adóterhet nem viselő járandóság körébe vonták, két évre befagyasztották az összegét) érintik legérzékenyebben a szegényebb rétegeket az összes jóléti kiadást csökkentő intézkedés közül.

A családi pótlék a jövedelemeloszlás szerinti célzottsága jónak mondható, a támogatás a megfelelő helyre kerül (vagyis a családi pótlék a jelenleg alanyi helyett rászorultsági alapú juttatása nem lenne ésszerű, mivel a célzottsága jelenleg is igen jó).

A szigorítás nagyon kevés kárt okoz

A családi pótlék adóterhet nem viselő járandóságként való beszámítása nem annyira mozdítja negatív irányba a szegények arányát, mivel összjövedelmük a családi pótlék beszámítása miatt nem lépi át a magasabb adósáv küszöbét. A magasabb jövedelmű gyermekes háztartásokra a teljes hatás azért kisebb, mert összességében kisebb arányt képviselnek a teljes lakosságon belül - erre az eredményre jut a szerzőpáros.

A családi pótlék befagyasztása, vagyis az inflációkövetés elmaradása 2009-2010-ben annál nagyobb hatást vált ki. Ha csak ezt a tényezőt változtatjuk, a teljes népesség három ezreléke kerül a medián jövedelem 40 százaléka alá, azaz a legszegényebbek közé. A medián 60 százaléka alá pedig a lakosság hat ezreléke szorul csak ezen egy tényező hatására.

A tanulmány foglalkozott azzal a gondolattal is, mi lenne, ha egyáltalán nem lenne családi pótlék. Az eredmények azt mutatják, a legszegényebb rétegek közé csak emiatt a lakosság további 3,6 százaléka kerülne.

A gázártámogatás jó, ha jövedelemhez kötött

A passzív táppénz (amikor a munkaviszony megszűnése után jár a táppénz - a szerk.) jogosultságának rövidítése viszonylag keveseket érint, az összes táppénzes állomány mindössze 6,6 százalékát tette ki a passzív jogú, és csak töredékét a 45 és a 90 napon túli igénybevétel. A szerzők rámutattak, a jogosultság rövidítése nem hoz túl nagy költségvetési megtakarítást (2007-ben 2 milliárd forintot takarítottak meg ilyen címen), inkább morális hatásai erősebbek. A tanulmány statisztikai adatokra hivatkozva arra a következtetésre jut, hogy a passzív táppénz általában hosszabb, mint maga a valódi munkaképtelenség.

A 2003-ban bevezetett gázártámogatás sokat kritizált pontja volt a támogatási rendszernek, de a támogatás 2006-os reformja után (jövedelemkorlát bevezetése) már elmondhatjuk, hogy célzottsága a szándékoknak megfelelő, a valóban rászoruló rétegeket éri el.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!