343 igen a parlamenti stiklire

Hétfőn ejtette meg a parlament a 2010. évi legújabb adócsomag zárószavazását. Érvényesült a papírforma, a csomagot elfogadták. Viszont az utolsó pillanatban, zárószavazás előtti módosító javaslatként (pdf-formátum) belekerült a csomagba, hogy a sztrádatörvény is változik, mégpedig az M3-as autópálya Vaja és Vásárosnamény közötti, húsz kilométeres szakasza nem 2 × 1, hanem 2 × 2 sávos lesz.

A zárószavazás formális aktus szokott lenni, ilyenkor egyetlen gombnyomással határoz az Országgyűlés a vitában beépített módosító indítványokat már tartalmazó törvényjavaslatról. Van azonban lehetőség arra, hogy zárószavazás előtti módosító indítványt is be lehessen terjeszteni, és arról közvetlenül a zárószavazás előtt lehet szavazni.

Két esetben van erre mód. Vagy akkor, ha az adott, zárószavazásra váró törvény két pontja ellentétes egymással, és az ellentmondást fel kell oldani, vagy ha a zárószavazás előtt álló törvény egy másik, már hatályos törvénnyel ütközik, és ezt az ellentmondást kell feloldani. Mindkét problémát az úgynevezett koherenciazavart kiküszöbölő módosítóval lehet megoldani. Az egész eljárást a házszabály szabályozza.

Bár az adótörvény egyetlen egy pontja még csak meg sem nyitotta a sztrádatörvényt, és egyetlen egy pontja sem ütközik a sztrádatörvénybe, tehát rá sem lehet fogni az ominózus javaslatra, hogy az koherenciazavart hárítana el, az Országgyűlés nagy többséggel, 343 igen szavazattal, 10 nem ellenében elfogadta a sztrádatörvényt korrigáló zárószavazás előtti módosító indítványt, amely így része lett a röviddel később már jóval kisebb támogatással elfogadott adó- és pénzügyi csomagnak. (Kilenc SZDSZ-es és egy fideszes képviselő szavazott a javaslat ellen.)

Megkerestük a parlament alkotmányügyi bizottságát, mert az jogosult zárószavazásra bocsátani vagy megállítani a zárószavazás előtt benyújtott módosító javaslatokat. Érdeklődésünkre azt válaszolták, hogy a bizottsági ülésen nem merült fel kifogás a szóban forgó módosító javaslat ellen, és a plenáris ülésen a szavazáskor sem emelt kifogást senki sem.

Veres büszke rá

A javaslatot jegyző négy szocialista honatya egyike, Veres János, a volt pénzügyminiszter (a másik három képviselő Gazda László, Legény Zsolt és Szép Béla) arra felvetésünkre, hogy egykor pénzügyminiszter lévén, tudnia kellett, hogy nem házszabályszerű az általa is jegyzett javaslat, azt válaszolta, hogy az alkotmányügyi bizottság házszabályszerűnek találta a módosító indítványt. Veres (aki a térség egyik választókörzetének országgyűlési képviselője) szerint az eljárás teljesen normális volt, a módosító javaslatot előtte egyeztette. Veres szerint az igazi kérdés az, hogy mennyire fontos, hogy Magyarország keleti régiója el legyen látva autópályával, ő pedig büszke rá, hogy autópálya lesz az M3-as Vaja és Vásárosnamény között, nem autóút.

Abszurd

„Súlyos törvényességi aggályokat vet fel az ügy, egészen hajmeresztő, a törvényhozói munka semmibe vétele, a ránk, képviselőkre vonatkozó szabályok felrúgása” – kommentálta az esetet a módosító indítvány egyik leszavazója, az SZDSZ-es Hankó Faragó Miklós. A honatya – az alkotmányügyi bizottság alelnöke –, elismerte ugyanakkor, hogy a bizottság ülésén elsiklott a módosító javaslat felett, mert a bizottság hétfőn időzavarba került. Egy sor törvényjavaslatot tárgyaltak a hozzájuk tartozó módosító javaslatokkal együtt, és ennek a javaslatnak megszavazásakor már nem volt jelen a bizottság ülésén.

A szabad demokrata politikus elmondta, hogy ez nem menti őt, de ha át tudta volna olvasni a módosító javaslatot, nemcsak a plenáris ülésen szavazott volna ellene, hanem felszólalt volna a bizottsági ülésen, és mindent megtett volna, hogy a testület mondja ki, a javaslat ellentétes a házszabállyal.

Több forrásból is úgy értesültünk, hogy valóban elhúzódott az alkotmányügyi bizottság ülése, csaknem belenyúlt a plenáris ülésébe, ráadásul a szóban forgó módosító indítványt is az ülés közben kapták meg a bizottsági tagok.

Hankó Faragó Miklós szerint egyértelmű, hogy a házszabály szerint nem lehetett volna szavazni a Veres-féle javaslatról, annak nincs köze a koherenciazavart kiküszöbölő módosító javaslat fogalmához. A képviselő elmondta, hogy egyre gyakrabban tapasztalja a házszabály e rendelkezésének szándékos megsértését, és ezt nemcsak képviselői mivoltában, jogászként is elfogadhatatlannak tartja.

Késést szenvedhet az adócsomag

Kérdés, hogy mi lesz most. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint hiába került a házszabályt felrúgva a sztrádatörvényt módosító javaslat az adócsomagba, az vélhetően törvényerőre emelkedik. Ha valaki az Alkotmánybíróság elé tárná az ügyet, a bírák nem emelnének kifogást a sztrádatörvény-korrekció ellen. A gyakorlat az, hogy a bírák ilyen esetben a tartalmi vizsgálatot folytatják le, és az Országgyűlés formai hibát vétett, így maximum egy ejnye-bejnyével megúszná a négy képviselő, az alkotmányügyi bizottság és a parlament a dolgot.

Ezt valószínűsíti egyébként a Sólyom László köztársasági elnök által nemrég megfontolásra visszaküldött új polgári törvénykönyvről írott államfői levél is. Indoklásában (pdf-formátum) a köztársasági elnök utalt rá, hogy a szóban forgó törvényjavaslathoz több olyan módosító indítványt is benyújtottak koherenciazavarra hivatkozva, amelyek valójában nem minősülnek ilyennek. (Sólyomnak több más kifogása is volt, és politikai vétót emelt.) Sólyom ugyanakkor rámutatott, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a házszabály megsértése önmagában nem eredményez alkotmányellenességet.

A Veres-féle akció tehát vélhetően nem nullázza le az adótörvényt érvényességi szempontból, de elképzelhető, hogy csúszását eredményezi. Ha a Ptk.-módosítás analógiájára az államfő az adócsomagot is visszaküldené megfontolásra (a házszabálysértés miatt), akkor azzal pár napos vagy hetes csúszást elszenvedhet az adócsomag. Igaz, a Ptk. visszaküldésében bőven nem az egyetlen, és nem is a legfontosabb indok volt a koherenciazavarra való alaptalan hivatkozás.

Ha eljátszunk a lehetőséggel, már a pár napos csúszás is sokat számít. Csak november 15-e után lehetne kihirdetni a jövő évi második adócsomagot (ha az Országgyűlés ismét megszavazza, a Veres-féle javaslattal vagy anélkül), ez pedig azt jelentené a negyvenöt napos szabály miatt (az adózókat hátrányosan érintő változás kihirdetése és hatályba lépése között legalább negyvenöt napnak kell eltelnie), hogy január 1-jén nem léphetnének hatályba az új adószabályok.

Veres máskor a másik oldalon volt

Veresék azzal indokolták egyébként, hogy az adócsomag részeként kell elfogadni a sztrádásítást, hogy „az európai uniós finanszírozási forrás tervezett felhasználásának ütemezése indokolja a melléklet e tételének soron kívüli módosítását”. Hozzáértők azonban rámutattak, hogy ha valaki nagyon autópályává akarja minősíttetni a Vaja és Vásárosnamény közötti szakaszt, és ezt nagyon gyorsan akarja megtenni, akkor el tud járni szabályosan is.

Azt kellene tennie, hogy megfogalmazza, mit akar, azt önálló törvényjavaslatként beterjeszti a parlamenthez, és kéri az Országgyűlést, hogy rendelje el a házszabálytól való eltérést és a sürgős tárgyalást. Ehhez a képviselők négyötödének támogató szavazata kell (a Veres-féle esetben, mint írtuk, ennél jóval nagyobb volt a jóváhagyó többség), ekkor pedig a parlament pár nap alatt el is fogadhatja a törvényt.

Az persze más kérdés, hogy ha egy önálló törvényjavaslattal akarják Vaja–Vásárosnamény-szakaszt sztrádásíttatni, akkor az egész sztrádatörvény prédává válhat, a sztrádatörvény minden egyes pontját megpróbálhatják felülírni különböző pártállású és különböző helyi érdekeket megjelenítő képviselők.

A mostani akció báját az is adja, hogy Veres János volt a pénzügyminiszter tavaly ősszel is, akkor, amikor a parlament a 2009. évi költségvetés megszavazásakor valami olyasmit tett, amit nem lehetett volna szabad: a második körös szavazásnál és a végszavazáskor módosította az első kör után kialakult, a házszabály értelmében kőbe vésettnek tekintendő számokat, növelte a hiányt. Ekkor Veres volt az, aki szóvá tette, hogy nem házszabályszerűen járt el a parlament, illetve annak költségvetési és pénzügyi bizottsága.

Nem először játsszák el

Nem először fordul elő, hogy a képviselők semmibe veszik a rájuk vonatkozó házszabályt. Az idei büdzsé tavalyi megszavazása mellett ez történt például előtte egy évvel is, amikor a parlament önkormányzati bizottsága nyújtott be egy olyan módosítót egy salátatörvényhez, amely lényegében kiirtotta volna az akkor már elfogadott, de hatályba még nem lépett értékalapú ingatlanadót.