M6: választásra kész a sztráda

2009.11.24. 17:00 Módosítva: 2009.11.25. 08:49
A jelenleg folyó legnagyobb magyarországi autópálya-építési munka az M6-os - illetve Bóly és Pécs között M60-as - elkészítése. A fővárost most Dunaújvárossal összekötő gyorsútnak március 31-ig kell elkészülnie a baranyai megyeszékhelyig. Két szakaszban épül, az alagutak és völgyhidak miatt drágább déli, Szekszárd és Pécs közötti részén már szinte végig lehet autózni. Ha a teljes 140 kilométert átadják, Tolna és Baranya egy órával közelebb kerül a fővároshoz.

Találkozó délben a bátaszéki vasútállomásnál - ezzel az instrukcióval indulunk útnak kedd reggel. A Szekszárd és Pécs között négy alagúttal és öt völgyhíddal épülő, üzemeltetéssel együtt 30 év alatt a 2007-es jelenértéken számolva 266 milliárd forintba kerülő M6/M60-as autópályát nézhetjük meg mások mellett Páva Zsolt pécsi polgármester társaságában a program szerint.

Régi tapasztalatunk, hogy Pécs felé csak Dunaújvárosig, a már kész sztrádán lehet normálisan haladni, onnantól vánszorgás van a régi, túlzsúfolt 6-os úton Szekszárdig. A dél-dunántúli térséggel szembeni fenntartásainkat - ahogy ismerősünk mondaná, empirikus rasszizmusunkat - ezúttal nem támasztják alá a tények: bár 9-kor még a zsúfolt budapesti belvárosban vagyunk, fél 12-kor már a vasútállomás előtt várakozunk úgy, hogy előtte már csináltunk egy kört a városban.

Az álmos állomásépület előtt eseménytelenül telnek a percek, mígnem felbukkan a sztrádának ezt a szakaszát építő, az osztrák Strabag és a francia Colas alkotta MCG (Mecsek Construction Group) egyik cégének teherautója. Mi ugyan buszra számítottunk, de sebaj, a teherautós utazás kalandosabb - lelkesedünk, de nem sokáig: a furgon az állomás előtti téren magányosan álló Cikádor büfé előtt parkol le, a jó munkásemberek besétálnak egy finom italra, kávéra bizonyosan, majd negyedóra elteltével a dolgukat jól végzettek elégedett arckifejezésével távoznak onnan.

Újabb negyedóra elteltével már mi is hasonlóan elégedettek vagyunk. Ekkor már a Bátaszéktől nyugatra lévő dombok egyikén ácsorgunk, valahol alattunk szeli át a lankás lejtőket Magyarország leghosszabb, 1331 méteres alagútja, és nyomban mellette egy másik, 399 méteres. Ez utóbbiból völgyhíd vezet a harmadik, 865 métereshez - ide érkezünk mi is, sajnos még nem a kész gyorsúton, hanem az alatta átvezető szervizúton.

Az összesen 81 kilométeres M6/M60-as sztrádán ugyanis ez a néhány kilométeres - az első alagút bejáratától a negyedik alagút kijáratáig vezető - útszakasz még nem járható. A kivitelezők azt mondják, minden más már igen, így az első alagúthoz gond nélkül eljutnánk Szekszárdtól, a negyediktől pedig zökkenőmentes út vezetne Pécsre, ha el tudnánk jutni az odáig vezető szervizúton (az alagutak előtt viszont, ahol az utak aszfaltburkolata találkozik az alagutak betonburkolatával, még hatalmas gödrök tátonganak). Mivel nem tudunk, Mohács felé kell kerülnünk, ami majdnem egyórás pluszt jelent, "ha kész lesz az út, ennyi idő alatt Dunaújvárosig eljutunk Pécsről" - érzékelteti valaki, milyen fontos is lesz ez a sztráda.

Az út készültségének fényében nem csoda, hogy Rakita András, az MCG főmérnöke bizakodó. A legelőrehaladottabb állapotban lévő, részben már kivilágított, és biztonsági kamerával is felszerelt alagút előtt nagyjából kétpercenként mondja el az őt éppen interjúvoló stábnak: várhatóan a terveknek megfelelően, március 31-ig befejezik az építkezést. Pontosabban azt: "minden erőfeszítésünk azon van, hogy ne kerüljünk olyan hátrányba, ami veszélyezteti a március 31-i dátum betartását".

A számok impozánsak, legalábbis a lelkes laikus érdeklődőnek: több mint hatszázezer köbméter földet mozgattak meg; a leghosszabb, még legkevésbé kész alagút bejáratát például egy lépcsős piramisra emlékeztető hatalmas földkupac takarja el a szervizúton érkezők kíváncsi tekintete elől. Az alagutakba 150 ezer köbméter úgynevezett lőtt betont építettek be, a vájatokat a nap 24 órájában fejték, volt olyan időszak, amikor egyszerre 120 bányász dolgozott a munkaterületen.

Öt halott az építkezésen

2008 nyarának elején kezdték építeni az M6-os autópálya Szekszárd és Bóly közötti szakaszát. A területen eddig öt halálos baleset történt: tavaly júniusban egy tolató munkagép ütött el egy dolgozót, júliusban egy munkás halálos áramütést szenvedett egy munkagéppel érintkező elektromos kábel miatt. Augusztusban vasbeton oszlopok dőltek egy munkásra, ő bordatöréssel megúszta a balesetet. Szeptemberben egy tolató teherautó gázolt halálra egy műszakvezetőt, nemrég egy földmunkagép forgóváza és lánctalpa közé szorult be, és szenvedett halálos sérülést egy művezető. Legutóbb a múlt héten halt bele sérüléseibe a kórházba szállítás közben az a munkás, akit egy markológép vezetője nem vett észre, és a markolókanállal  egy gépkocsi oldalához nyomta.

Arra a kérdésre, hogy a munkálatok korábbi problémái - az emlékezetes alagútomlások, amik miatt egy időre fel kellett függeszteni a leghosszabb alagút építését, valamint a több halálos és súlyos baleset - mennyire vetették vissza őket, azt mondta, hogy "szükség volt erőforrások átcsoportosítására", de azt mondta, a határidő tartása érdekében sem fognak kapkodni. Nem nyilatkozott ugyanakkor arról, miért lehetett ezen az építkezésen az átlagosnál több halálos baleset. Mint mondta, a kivitelező álláspontját megtalálhatjuk a korábban kiadott sajtóközleményeikben, és "a mostani esemény egyébként sem arra való, hogy erről beszéljünk".

Drukkolni viszont drukkol - nemcsak maguknak, hanem azért is, hogy az északibb, Dunaújváros és Szekszárd között épülő mintegy hatvanöt kilométer is elkészüljön a terveknek megfelelően március végére (ezt más kivitelező, az M6 Tolna Autópálya Koncessziós Társaság építi, a kivitelező cégek a Porr és a Bilfinger). Ha ez így lesz, akkor egyszerre 140 kilométernyi autópálya készülhet el - ekkora sztrádaszakaszt egyben, még soha nem helyeztek forgalomba Magyarországon, legalábbis emlékeink szerint.

És valóban, akkor Pécsről alig több mint másfél óra alatt el lehet jutni a fővárosig. A baranyai megyeszékhelyet ráadásul délről szinte teljesen elkerülheti az M6-os, vagyis az átmenő forgalom is eltűnhet a városból, legalábbis Páva Zsolt kérdésünkre ezzel magyarázta a költségvetési törvény hétfői szavazásának azt a momentumát, amellyel a parlament pluszpénzt szavazott meg az M60-as építésére.

A sietségnek, mint arról korábban írtunk, kettős oka is lehetett: egyfelől januártól Pécs Európa egyik kulturális fővárosa, így nem árt, ha minél gyorsabban megközelíthető sztrádán. Másfelől, már 2007-ben, amikor meghatározták a dátumot, tudtuk, hogy 2010 tavaszán választások lesznek, márpedig ilyenkor köztudottan működésbe lép a politikusokban a sztrádaavatás pavlovi reflexe. Igaz ennek most, ismerve a közvéleménykutatások eredményeit, valószínűleg sokkal kisebb jelentősége lesz, mint 2006-ban volt.