Rebeka, Dorina
15 °C
24 °C

19 milliárdért lehet Malév-tulaj az állam

2009. 11. 26. 07:38
| Módosítva: 2010. 03. 01. 12:25
Egy érdektelen, a tavalyi zárszámadásról készülő törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány teremtené meg a légitársaság újbóli visszaállamosításának alapját. Azonban a 19 milliárdos, jobbára adótartozásból álló követelés elengedésért csak kisebbségi tulajdonos lehet az állam. Ez brüsszeli vizsgálatot eredményezhet, amely során meggyőzően kell érvelni amellett, hogy valóban ér ennyit a légitársaság. A megoldás ráadásul jogilag is aggályos, egy az Alkotmánybíróság már kimondta: nem lehet salátatörvényt csinálni sem a költségvetésből, sem zárszámadásból, márpedig ez utóbbihoz a Malév-módosításnak semmi köze nincs.

Gyorsan elengedi az állam a Malévval szemben fennálló 19 milliárd forintos adó- és járulékkövetelését, így válhat még idén kisebbségi tulajdonossá a légitársaságban – tudta meg az Index. Az a terv, hogy ismételt visszaállamosítással újra megmentik a Malévot, nagyjából egy hónapja ismert volt – sőt, már nyáron pletykáltak róla –, de ennek mikéntjét eddig titok övezte.

A pénzügyminiszter a hónap elején közölte azt, hogy a légitársaság, amelyet legutóbb 2007 elején 200 millió forintért privatizáltak, ismét a magyar állam tulajdonába kerül. Erről már hetek óta tárgyalnak a Malév-részvényeket szinte száz százalékban birtokló AirBridge Zrt. orosz – papíron kisebbségi, de a tényleges döntési jogokat birtokló – tulajdonosával, az orosz állami VEB bankkal. Az eddigi tárgyalásokon az körvonalazódott, hogy a magyar állam a Malév vele szemben fennálló különböző adósságai, kötelezettségei fejében lesz ismét tulajdonos.

Csak egy ártatlan módosító indítvány

A 2008-as költségvetés végrehajtásáról – röviden a zárszámadásról – szóló törvényhez a minap nyújtottak be egy módosító indítványt (pdf-formátum), amely a megfejtés egyik részét rejti. Az indítványt a parlament gazdasági bizottsága jegyzi, de úgy tudjuk, valójában a kormányzati apparátus írta.

A javaslat lényege, hogy a kormány nyilvános határozatában ez év végéig dönthet arról, hogy engedélyezi az állami költségvetést megillető követelésről való lemondást maximum 19 milliárd forint értékben. A javaslatban nem szerepel, hogy az állam kivel szembeni és pontosan milyen követeléséről mond le. Erre még az indítvány néhány soros indoklása sem tér ki, abból csak annyi derül ki: a lépésre „nemzetgazdasági érdekből”, illetve az elengedett követelés összegét meghaladó vagyoni hátrány megakadályozásának érdekében van szükség. A törvényjavaslat egyszerűsítve tehát arról szól: a kormány, ha akarja, lemondhat az államot megillető 19 milliárd forintról.

Mivel a javaslatban lényegében semmi konkértum nem szerepel, egy biankó csekknek tekinthető, elvileg semmi sem zárja ki, hogy más ügyre is kiterjedjen a passzus. Lapunknak azonban több forrásból megerősítették, hogy a követeléselengedés hátterében a Malév-tulajdonszerzés áll. A 19 milliárdos összeg információink szerint nagyjából a Malév adó- és egyéb köztehertartozásait fedi – ezt az értesülésünket kérdésünkre nem kommentálta a Malév menedzsmentje –, bár erről nincs hivatalos adat (a Malév ugyan rajta van az APEH egyik feketelistáján, ám épp azon, amelyen konkrét összegek nem szerepelnek, így csak az biztos, hogy APEH-hel szembeni köztartozása 100 millió forint fölött van).

Mennyi pénze nincs?

A cég adósságállományáról egyébként sem sokat tudni, pontosabban nagyon sokféle szám kering a levegőben. A könyveiből azt lehet tudni, hogy múlt év végi kötelezettségállománya 54,7 milliárd forint volt, ám az első félév végén már hetvenmilliárd forintról is beszéltek (a szakmában a két legnagyobb hitelezőjének a magyar államot és a Budapest Airportot emlegetik, bár a VEB bank vezetői is több tízmillió eurós, azaz forintban számolva több milliárdos követelésről beszélnek).

Nyáron mindenesetre arról röppentek fel hírek, hogy a magyarok és az oroszok összesen 40 milliárddal segíthetik meg a légitársaságot. Erre éppúgy rímel a 19 milliárdos összeg, mint azokra az ágazati forrásainkra, amelyek szerint a cégnek 30 milliárdos tőke- és készpénz-juttatás kell ahhoz, hogy túlélje a következő hónapokat.

Aggályos lehet

Kérdéses persze, hogy az állami tulajdonszerzésnek ez a prognosztizálható megoldása átmegy-e a brüsszeli döntéshozókon. Az unióban ugyanis, mint köztudott, tilos a cégek állami támogatása – egyes, speciális támogatási formákat leszámítva. A fő szabály szerint ha az állam úgy viselkedik, mint egy normál piaci szereplő, tehát piaci feltételekkel, piaci áron jut tulajdonrészhez, akkor az nem minősül tiltott állami támogatásnak.

Kende Tamás ügyvéd, az ELTE egyetemi adjunktusa az Indexnek korábban úgy fogalmazott: ha az állami követelést ésszerűen konvertálják tulajdonrészre, akkor az elfogadható megoldás. Ha azonban az állami szerepvállalás a piaci logikával szembemegy, vagyis a Malévnak nagyobb értékű adósságát engedik el, mint amennyit a cégbeli tulajdonrész ér, azt már burkolt támogatásnak minősítheti az Európai Bizottság.

Mivel információink szerint a 19 milliárd elengedésével még csak kisebbségi tulajdonos lenne az állam, ha megvalósul az általunk ismert tulajdonszerzési forgatókönyv, Brüsszelt arról kell meggyőzni, hogy legalább 40 milliárdot ér a Malév. Ez aligha lesz könnyű: a Malév évek óta veszteséget termel, és bár tavaly az üzemi eredmény szintjén érezhető volt a javulás, még így is csak arra futotta, hogy 10,7 milliárdos veszteséget mutasson fel üzemi szinten. Ezt pedig az adósságszolgálat még csaknem 4 milliárd forinttal rontotta, így a teljes adózott eredmény 14,5 milliárd forintos mínuszt mutatott.

Így adták el 2007 elején a céget

A 200 millió forintos vételár mellett a privatizációs szerződés szerint a Malév hiteleinek nagy része az állam nyakán maradt. A szerződés szerint a hiteleket tíz év alatt kell visszafizetnie az ezekre ugyanakkor jelentős összegű, 8 milliárd forintos garanciát, és emellett 50 millió eurós tőkeemelést is vállaló Airbridgenek. A cég ma is a Malév tulajdonosa, ugyanakkor kicserélődött tulajdonosi köre: Borisz Abramovics kiszállt, a helyére pedig az orosz állami VEB bank állt.

Ráadásul tekinthetjük úgy, hogy a privatizációval az állam nem is olyan régen felértékelte a Malévot: a cég kevesebb mint három éve ezek szerint úgy ért 200 millió forintot, hogy a leendő tulajdonosnak 50 millió eurós, akkori árfolyamon számolva mintegy 12,5 milliárd forintos tőkeemelést írtak elő a persze akkor is veszteséges cég helyzetének rendezésére. Ennek fényében nehéz elképzelni, hogy az azóta minden évben üzemi szinten is veszteséget termelő, tőkéjét elvesztő társaság több tízmilliárd forintot ér.

Egy lépés előre

A követelés elengedésével, ha az meg is felel az uniós mércének, csak a terv első részét tudja le az állam, jövőre jöhet a második lépés. Úgy tudjuk, ennek a lépésnek az alapja az, hogy a Malévnak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-vel szemben is van még kötelezettsége, a privatizációs kötelezettségei nem teljeskörű teljesítése miatt.

Tartozik a cég a privatizációval egy időben létrehozott, MNV-tulajdonú Malév Vagyonhasznosítónak az utóbbi birtokában lévő Malév márkanév használatáért és repülőgép bérléséért is. Úgy tudjuk, később ezen követelésekről vagy ezek egy részéről is lemondhat az állam, és ennek árán tornászhatja majd tulajdonrészét ötven százalék fölé. Ezután az állami Eximbank nyújthat hitelgaranciát a légitársaságnak, a magyar állam így állhat egy, a Malév által felveendő kereskedelmi banki hitel mögé (mint korábban megírtuk, kormányzati körökben arra számítanak, hogy a garancia felajánlása az uniós szabályozás szempontjából nem aggályos, és belefér az Eximbanknak jóváhagyott garanciakeretbe).

Miért oda és miért szűkszavú?

Alig ismert

Jelzésértékű lehet, hogy lapunk több költségvetési szakértőt is megkérdezett a szóban forgó indítványról, akik nem is hallottak róla, pedig a javaslatról e hét hétfőn már szavazott a parlament egyszer, jövő héten pedig jön a zárószavazás. Egy-két képviselő kivételével a szocialista és szabad demokrata képviselőcsoport megszavazta, a többi honatya tartózkodott.

Lapunk egyik forrása azzal magyarázta azt, hogy nincs nagy felhajtás a módosító indítvány körül, hogy még folynak az oroszokkal a tárgyalások, az pedig a magyar fél alkupozícióját gyengítheti, ha idő előtt nyilvánvalóvá teszi, mit hajlandó megtenni a kormány a Malév megmentéséért. Más forrásunk szerint a tárgyalási pozíciót ez nem befolyásolja, túlzott a titkolózás esetleges indokaként felhozott aggodalom.

Addig is több kérdést felvet a terv első, heteken belül megvalósuló része. Nem világos, miért a zárszámadáshoz nyújtották be a köztehertartozás elengedését lehetővé tevő indítványt, hiszen nem sok köze van a 2008-as esztendő államháztartási gazdálkodásáról szóló beszámolóhoz egy idén év végéig történő követeléselengedésnek.

Azért sem érthető a zárszámadáshoz történő benyújtás, mivel ezzel salátatörvénnyé válik a zárszámadási törvény (nem csak a 2008-as gazdálkodás elszámolásáról szól a törvény, hanem másról is), ám ez az Alkotmánybíróság bő három évvel ezelőtti ítélete, annak szelleme szerint tilos. (2006-ban az AB kimondta, hogy a költségvetési törvényt nem lehet "salátázásra" használni, vagyis számos más törvény átírására felhasználni.)

Akkor járt volna el teljesen átláthatóan a kormány, ha az idei költségvetést módosító törvényjavaslathoz nyújtja be ezt az ominózus követeléselengedést. Ilyen törvényjavaslat volt is ősszel a parlament előtt, de pár hete lezárták, akkor pedig még nem volt olyan fázisban a Malév-ügy, hogy tudta volna a kormány pontosan, mit hajlandó bevállalni.

A 2010-es költségvetéshez - aminek a zárószavazása jövő héten lesz - akkor nyújthatta volna be a kormány nevében a gazdasági bizottság az indítványt, ha az legkorábban 2010. január 1-jével engedi elengedni a Malév köztartozását. Jelen formájában, tehát úgy, hogy 2009. december 31-ig történő elengedésről rendelkezik a módosító javaslat, így nem lehet a 2010-es büdzséhez kapcsolni, mivel azzal salátatörvénnyé válik a költségvetési törvény.

Az utolsó lehetőség az lenne, hogy egy most is futó, de nem a zárszámadási és nem a 2010-es költségvetési törvényjavaslathoz nyújtaná be a kormány az indítványt. Ez bár nem túl elegáns, de még mindig ez lenne a leginkább járható út.

Na és a hiány?

Felmerül kérdésként, hogy ez a projekt a költségvetési egyenleget hogyan érinti. Lapunkat arról tájékoztatták szakértők, hogy hiába van szó követeléselengedésről, az az uniós módszertan szerint mégsem növeli az idei hiányt – és más évek egyenlegét sem rontja. Ennek magyarázata az, hogy be nem folyt adó elengedéséről van szó, azaz egy, a költségvetésben most sem megjelenő tételről.

Ám abban már megoszlik a szakértők véleménye, hogy az idei pénzforgalmi kimutatásban fel kell-e tüntetni az adóelengedést vagy sem.

Autóbérlés online

Magas minőség, kedvező árak - bérautó foglalás diszkont áron!

Utasbiztosítás online

A nyaralás könnyen rémálommá változhat, ha nincs utasbiztosítása. Kösse meg online!