Magyar Telekom: a vizsgálat véget ért, felelősök nincsek

2009.12.04. 08:53
A Magyar Telekom (MT) szerdai jelentése szerint lezárult végre a 2006 eleje óta tartó belső vizsgálat a montenegrói és macedóniai leányvállalatoknál kötött szerződések ügyében. Ez még nem jelenti, hogy magának az ügynek is vége volna, sőt még azt sem tudjuk, hogy maga az ügy micsoda. Kenőpénzeket fizettek? Sikkasztottak? Esetleg mindkettő előfordult? Kik a felelősök? Mi lesz a jogi következmény? Ezekre a kérdésekre még mindig nincs válasz.

A történet csaknem három éve kezdődött, amikor a New York-i tőzsdén jegyzett Magyar Telekom az amerikai értékpapírtörvény értelmében belső vizsgálatra kérte az amerikai White and Case jogi irodát, miután a társaság auditora talált két problémás szerződést a montenegrói leányvállalatnál. A két gyanús szerződésből időközben négy lett, majd a vizsgálatot kiterjesztették Macedóniára is.

Nem sokkal a belső vizsgálat megkezdése után vizsgálatot indított az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC), majd nyomozni kezdett az amerikai ügyészség is, sokkal később pedig a macedón hatóságok – miután a montenegrói ügyészek a magyar Nemzeti Nyomozóirodához hasonlóan hipergyorsan lezárták a saját nyomozásukat, mondván, nem találtak semmit.

A vizsgálat vizsgálata

Az NNYI azóta újra nyomoz, na, nem azért, hogy kiderítse, hol és kiknél landolt a pénz a gyanúsnak ítélt szerződések nyomán, hanem éppen a cégnél folyó belső vizsgálat ellen: a vizsgálat irreálisan nagynak tűnő költségei miatt, hűtlen kezelés gyanújával indítottak nyomozást, másodsorban pedig azért, hogy kiderítsék, nem éltek-e vissza a munkavállalók személyes adataival e belső vizsgálat során.

Tény, hogy a vizsgálat eddig vagy húszmilliárd forintjába került a vállalatnak, de ebben benne van nemcsak a White and Case sokak szerint túlzóan nagy óradíja, hanem a társaság 2006 óta távozott és az ügyben érintett felső és középvezetőinek ügyvédi díja is. Ami a személyes adatok védelmét illeti, ennek más a megítélése a tengerentúlon, mint a Európában. Idehaza az is a személyes adatok megsértésének számíthat, ha egy belső vizsgálatot végző jogász leemel a falról egy olyan fotót, amelyen a társaság alkalmazottai láthatók más üzletemberek, netán politikusok társaságában.

A White and Case három év alatt elkészült végleges jelentése információnk szerint több ezer oldalra rúg, a vezetői összefoglaló is több száz oldalas. A dokumentum, mint az ilyen vizsgálatoknál a nemzetközi gyakorlatban szokás, tényeket közöl, ám a jogi következtetéseket a társaság jogászaira hagyja. Illetve a tőzsdefelügyelet (SEC) és az amerikai igazságügyminisztérium, a DOJ jogászaira, akik szintén olvassák majd ezt a jelentést, és hogy az ügyek megítélése egybeesik-e a társaság jogászainak ítéletével, az attól függ, hogy milyen bizonyítékok vannak a hatóságok birtokában.

Ha hasonló az ügy jogi megítélése, akkor közel a vég, de ha eltérő, akkor még további hónapokig eltarthat az ügy. A végeredmény pedig tetemes – a vizsgálat eddigi költségeinek sokszorosára rúgó –, a SEC-nek fizetendő bírság lehet, míg a büntetőjogi következmények függenek még – a bizonyítékokon kívül – attól is, hogy van-e az ügynek közvetlen amerikai vonatkozása.

Nagyfokú korrupciós kockázat

Ami biztos: a végleges jelentés több mint harmincmillió euró értékű – négy montenegrói és több mint húsz macedóniai – szerződésről mondta ki, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a kifizetések nem voltak törvényesek. Ez úgy nagyjából már a korábbi részjelentésekben is benne volt, de a december 3-án közzétett MT-gyorsjelentésből már az is kiderül, hogy ezeknek a  szerződéseknek a megkötésével és a kiadások jóváhagyásával a korábbi felső vezetők tudatosan hozták létre, alakították és hagyták jóvá ezeket az ügyleteket, amelyeket a következők jellemeztek: a belső ellenőrzési pontok szándékos megkerülése; hamis és félrevezető dokumentáció; a szerződések teljesítésére vonatkozó dokumentáció hiányos volta; valamint nem a szerződésekben meghatározott célokat, hanem kizárólag kormányzati segítséggel elérhető előnyök megszerzését szolgáló kiadások.

Illetve – idézi az MT gyorsjelentése a végleges jelentést – a nagyfokú korrupciós kockázattal járó körülmények között a szerződő partnerek és a megbízottak átvilágításának és tevékenységük figyelemmel kísérésének hiánya is jellemezte ezeket az ügyleteket. Nem éppen dicsérő, viszont nyakatekert mondatok a volt vezetőknek, akiket a gyorsjelentés nem nevesít.

Ezek után mindenki azt várná, hogy a társaság jogászai megnevezik a felelősöket és a következményeket, illetve hogy milyen szankciókat gondolnak rendelni a kárt okozó vezetők ellen, de mindössze egy szűkszavú kommentár megtételére szorítkoznak, miszerint „a Társaság folyamatosan vizsgálja a Társaságnak kárt okozó személyekkel és szervezetekkel szembeni, rendelkezésére álló jogérvényesítési lehetőségeket”.

Magyarul még nem döntötték el, hogy indítsanak-e kártérítési vagy egyéb eljárást az egyébként meg sem nevezett felelősök ellen. Azt pedig, hogy mit szólnak mindehhez az amerikai ügyészek, még mindig nem tudni. Ehhez képest kevésbé izgalmas, hogy a másik sommás megállapítás szerint a végleges jelentésben semmi sem utal arra, hogy a Társaság jelenlegi felső vezetői vagy igazgatósági tagjai bármilyen szabályt megszegtek volna. Ha ezt vesszük alapul, akkor a jelenlegi MT-vezér Chris Mattheisen és csapata a helyén marad. Legalábbis ennek a sokba kerülő ügynek a végéig.