Akárhogy is nézzük, mély recesszióban vergődik a magyar gazdaság
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A részletes GDP-adatok világosan jelzik, hogy magyar gazdaság szinte minden szegmense elszenvedi a recessziót – értékeli a számokat a Portfolio.hu. Éves alapon minden szektor recesszióban van, egyedül a pénzügyi tevékenység tud a mély bázisához képest kismértékű növekedést felmutatni. A mezőgazdaság a tavalyi jó terméseredmények után törvényszerűen zuhan, az ipari szegmens az export visszaesését és a hitelforrások szűkülését szenvedi meg, a szolgáltatási ágak pedig alapvetően a belső kereslet csökkenése miatt vannak recesszióban.
A felhasználási oldalról nézve visszaigazolva láthatjuk a fő okokat: ahogy a fenti ábrán is látszik, a lakossági fogyasztás nagyon nagy mértékben esett vissza, a beruházási tevékenység a recessziós időszak logikájának megfelelően pang, az exporttevékenység jó része a készletek leépítéséből táplálkozik. Összességében tehát nincs nagy meglepetés, a legfőbb lassító tényező, a lakossági fogyasztás visszaesésével kapcsolatban az áfa-emelés és a kiskereskedelmi forgalom havi adatai után nem lehettek illúzióink. Összességében a magyar gazdaság számításaink szerint az első három negyedévben 2700 milliárd (!) forinttal kevesebbet fordíthatott belföldi felhasználásra, mint egy évvel korábban. Vagyis ennyivel kevesebb jutott fogyasztásra, felhalmozásra.
Az éves indexek kiábrándító helyzete törvényszerű, ha a javulás nyomait szeretnénk kutatni, akkor azonban a rövid bázisú, negyedéves indexeket kell vizsgálnunk. Itt láthatunk is halvány növekedési potenciált, így van rá remény, hogy az utolsó negyedévre a magyar gazdaság kikecmereg a recesszióból. (Az éves index továbbra is mínuszt mutat majd, de a negyedéves változás már pozitív szám lehet.)
Elemzői kommentárok
Kiábrándító a harmadik negyedéves GDP részletes bontása – írja kommentárjában Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Az általunk eredetileg prognosztizáltnál jelentősen rosszabbak lettek a fogyasztási és beruházási adatok – emeli ki a közgazdász, aki kételkedik abban, hogy a közeljövőben erőre kapna a fogyasztás és a belföldi kereslet. Mindeközben a legutóbbi adatok Kondrát szerint azt mutatják, hogy a külső kereslet egyre inkább erőre kap.
Az MKB Bank elemzője megjegyzi, hogy hamarosan felülvizsgálják a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó prognózisukat, mivel a vártnál rosszabb fogyasztási és beruházási adatok lefelé módosítják a 2009-es GDP-előrejelzést, miközben a kedvezőtlen idei értékek jobb bázist adnak a 2010-es növekedésnek.
Barta György, a CIB Bank elemzője az 1,8 százalékos negyedév/negyedév alapú visszaeséssel kapcsolatban kiemeli, hogy sorozatban már a hatodik negyedévben vesz fel negatív értéket az adat. A bank szakértője szerint a következő negyedév kilátásai szempontjából kedvező, hogy az ipari termelés már túljutott a mélypontján.
Azzal számolunk, hogy a reálgazdaság már túl van a gödör alján, a fellendülés folyamata azonban rendkívül lassúnak ígérkezik – írja kommentárjában Barta és hozzáteszi: az adatok kifejezetten csalódást keltően a régió többi, pozitív meglepetéseket hozó növekedési adataihoz képest. A CIB Bank elemzője szerint a gazdaság növekedése csak jövő év közepén indulhat be.
A negyedéves mutató előnye, hogy nem a válság előtti csúcshoz, hanem annak mélypontjához viszonyítja a gazdaság teljesítményét, így képet kaphatunk arról, hogy melyik területen mozdultunk el a mélypontról. A fő szám, miszerint a GDP 1,8 százalékkal esett vissza azt mutatja, hogy a mélypontot most már nem a második, hanem a harmadik negyedév jelenti Magyarország számára. E szempontból ez sem vigasztaló, hogy az index szinte hajszálra megegyezik az előző időszakban regisztrálttal, vagyis a Központi Statisztikai hivatal nem tudott beszámolni még a csökkenés ütemét illetően sem kedvező hírről.
Vannak ugyanakkor kérdőjelek: egyes szakértők már az előzetes adatok kapcsán felhívták a figyelmet, hogy ez a mutató borzasztóan érzékeny arra, hogy miként értékeljük a tavalyi sokkot: egyszeri "level shift-ként", vagy trendszerű visszaesésként. Előbbi esetben a mostani mutató már jóval nagyobb lenne, egyes vélemények szerint nulla közeli.
Ami a részleteket illeti, azt láthatjuk, hogy az iparban már nincs recesszió, hiszen az előző negyedéhez képest 1,3 százalékos növekedést jegyezhetünk fel. Ez volt a forrása az exportnak, illetve az érzékelhetően meginduló készletezési tevékenységnek is. Mindez jó jel a jövőre nézve, hiszen az ipar a havi adatok szerint az utolsó negyedévet is jól indította.
Amennyiben a termelői szektorban lassan javuló konjunktúra kiterjed a szolgáltató szegmensek egy részére is, jó esély lehet arra, hogy 2009 harmadik negyedéve az utolsó recesszióban töltött időszaka volt Magyarországnak. Ezt a forgatókönyvet erősítheti az is, hogy az import is magára talált, ez pedig a jövőbeli gyorsabb növekedés elengedhetetlen feltétele.
Óriási többlet lehet a külkereskedelmi mérlegben
Ma egy másik fontos makrogazdasági adat is napvilágot látott. Októberben az előzetes adatok szerint 464 millió euró többlet halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben, igazolva, hogy tovább folytatódott a magyar gazdaság erőteljes alkalmazkodási folyamata. Az idén óriási, 4,5 milliárd eurós többlet kialakulhat a mérlegben, ami közelíti a GDP 5 százalékát. Korábban még többletre sem volt példa Magyarországon.
A 464 millió eurós szufficit az év eleje óta jellemző 300-550 milliós tartomány közepén található, vagyis "mindössze" egy újabb igen masszív többletes hónapról van szó.
A jelentős többlet mögött az export és importdinamikák visszaesése áll, előbbi zsugorodása jóval kisebb, éves alapon "csak" 12 százalékos (euróban számolva). Bár a dinamika emelkedőben van, ennek oka jórészt a tavalyi bázis visszaesése, vagyis a kiviteli tevékenység élénkülése egyelőre igen visszafogott.
Az export-import olló 9 százalékpontnyi szélesre nyílt októberben, ennél többet csak idén júliusban láthattunk. A jelentős elnyílás továbbra is arról tanúskodik, hogy a fogyasztási és beruházási célú import a belső felhasználás zsugorodásával együtt alacsony szintre esett vissza.
Az adatok arról árulkodnak, hogy a magyar gazdaság sokkszerű állapotban van, amit a forrásszűke miatt egyszerre jellemez a fogyasztás korrekciója, a beruházások visszaesése, valamint a mély recesszió. Addig, amíg a külkereskedelmi folyamatok nem változnak, addig egyrészt a kényszerű, és részben törvényszerű alkalmazkodási tendenciák változatlanságáról beszélhetünk, de egyben a magyar konjunktúra lanyhaságáról is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
