Nagytulajdonos lehet a Malévban az állam
Viktor Zubkov orosz miniszterelnök-helyettes csütörtök-pénteki budapesti látogatásán nemcsak a Déli Áramlat Zrt. megalapításával foglalkoznak majd, hanem a most még orosz kézben lévő Malév sorsával is. A nemzeti légitársaság várhatóan visszakerül a magyar állam többségi tulajdonába, információink szerint Moszkvában azt szeretnék, ha ez a többségi tulajdon meghaladná a 75 százalékot.
Újabb cikkünk ebben a témában:
Továbbra sincs döntés a Malévról - 2010.02.09.
Pénteken tartják a magyar-orosz gazdasági vegyesbizottság soros ülését, amelyen várhatóan döntenek a 2007-es privatizálása óta orosz irányítás alatt álló – bár jogilag magyar magánszemélyek többségi tulajdonában lévő – Malév Zrt. sorsáról. Arról már korábban megszületett az elvi döntés, hogy a három éve 200 millió forintért eredetileg Borisz Abramovics orosz légügyi vállalkozó érdekeltségébe került cég visszaállamosítására a magyar költségvetés 19 milliárd forintot költ. Arról is döntöttek korábban, hogy Moszkva és Budapest együtt menti meg a súlyos pénzügyi és tőkehelyzetben lévő céget, ám ennek pontos módjáról még nem született megállapodás.
Az Abramovics-érdekeltségből időközben az orosz állami tulajdonban lévő VEB bank kezébe került légitársaságot Moszkva túlnyomóan magyar kézben szeretné látni a jövőben. Mindez az információink szerint a gyakorlatban azt jelenti, hogy az oroszok – akik tudomásunk szerint a múlt év végén ismét tettek pénzt a cégbe – 75 százalékot meghaladó magyar tulajdonosi részesedést javasoltak. Az egyeztetések most arról folynak, hogy a már elhatározott 19 milliárd forintos kereten belül milyen eszközökkel oldják meg az ilyen mértékű tulajdonszerzést.
Most az tűnik biztosnak: a költségvetés nem engedi el a Malév vele szemben fennálló – becslések szerint 20 milliárd forintot is meghaladó – különféle adósságait, köztük adótartozását. Ehelyett az állam készpénzzel száll be a cégbe, méghozzá úgy, hogy ezzel az összeggel várhatóan megemelik a légitársaság tőkéjét – akár úgy is, hogy előtte leszállítják azt –, és a cég a friss pénzből megfizeti a köztartozásait. Várhatóan elengedik viszont azt a 32 millió eurós (9 milliárd forintos) garanciát, amit a VEB banktól követelhettek volna a privatizáció óta nem teljesített vállalások fejében.
Arról, hogy ez a forgatókönyv megvalósulhat-e, és ha igen, pontosan milyen részletekkel, pénteken meg kell születnie a döntésnek. Az erről szóló kormányhatározat ugyanis január 31-ig adott időt arra, hogy aláírják a visszaállamosításhoz szükséges megállapodásokat.
