Moszkvában hagy 8,6 milliárdot a kormány?
Egy december végi kormányhatározat értelmében idén január 31-ig meg kellett volna állapodni a Malév visszaállamosításáról Budapestnek és Moszkvának. Mivel ez nem történt meg, hazánk lehívhatná a légitársaság privatizációs szerződésében rögzített 32 millió eurós bankgaranciát, de ez sem történt meg.
Újabb cikkünk ebben a témában:
Továbbra sincs döntés a Malévról - 2010.02.09.
A Magyar Közlöny tavaly 193. számában (pdf) jelent meg az az 1227/2009 (XII. 29.) számú kormányhatározat, amely a Malév "hosszabb távú működőképességéhez szükséges egyes intézkedésekről" szól. Ez a határozat kimondta: a 2008-as zárszámadási törvény alapján a kormány "a Malév hosszabb távú működősképességének a megteremtéséhez fűződő kiemelt nemzetgazdasági érdekre tekintettel" engedélyezi a Malév privatizációs szerződéséhez kapcsolódó 32 millió eurós (270 forintos euróárfolyamon számolva 8,6 milliárd forintos) bankgarancia elengedését, ha bizonyos feltételek teljesülnek.
A kormány két ilyen feltételt szabott meg a határozatban. Az egyik az, hogy a Vnyesekonombank (VEB) vállalja: biztosítja a Malév finanszírozásához szükséges fedezetet középlejáratú, az euribor kamatszintet legfeljebb 5 százalékponttal meghaladó hitel formájában. A VEB helyzete sajátos: ez az állami tulajdonú bank nyújtott garanciát Borisz Abramovicsnak, hogy 2007 elején – 200 millió forintért – megvegye a magyar légitársaságot. Majd Abramovicsék tavalyi kiszállása után a VEB lett a Malév-tulajdonos AirBridge Zrt. papíron kisebbségi, de a tényleges irányítási jogokkal rendelkező tulajdonosa.
A kormányhatározat másik elvárása az volt, hogy a magyar és az orosz felek között január 31-ig szülessenek meg azok a megállapodások, amelyek értelmében a magyar állam ismét a Malév többségi tulajdonosa lesz. Nos, január 31-e elmúlt, megállapodás azonban nincs. Múlt pénteken, a magyar-orosz gazdasgi együttműködés kormányközi bizottságának budapesti ülésén – amint részt vett Viktor Zubkov orosz miniszterelnök-helyettes is – dönteni kellett volna a visszaállamosításról, ám a tárgyalások nem zárultak le.
Ezek után ésszerűnek tűnik, hogy a kormány saját korábbi határozata – és az ezt előírő zárszámadási törvény – alapján kezdeményezi a VEB-nél a 32 millió eurós bankgarancia lehívását. Ez azonban a mai napig sem történt meg. A Pénzügyminisztériumban megkeresésünkre azt mondták: még folynak a tárgyalások a Malév jövőbeni tulajdonosi struktúrájáról és finanszírozási modelljéről, ezért nem hívták le eddig a bankgaranciát. Emlékeztettek arra: a Malév január 31-i közgyűlését is elhalasztották február 9-re. Úgy tudjuk, a parlament február 15-i ülésnapjára várhatóan beterjesztik a zárszámadási törvény módosítását, a január 31-i határidő felülírását, ám
A tárgyalások állásáról a minisztérium semmilyen tájékoztatást nem adott. Annyit a korábbi hírekből lehet tudni, hogy a magyar állam 75 százalékot meghaladó tulajdonrészt szerezne a Malévban (aminek a módja vélhetően előbb egy tőkecsökkentés, majd utána egy tőkeemelés lesz). Legalábbis ezt akarják az oroszok. Moszkva törekvésének hátterében vélhetően az áll, hogy a VEB és így az orosz állam a lehető legkisebb részt vállalná a finanszírozásból. Konkrétan: ha a magyar állam több mint 75 százalékot szerez a korábban eldöntött 19 milliárd forint fejében, akkor a VEB néhány milliárd forinttal megúszná a dolgot.
A magyar állam viszont sakkban tarthatja őket azzal, hogy ha nem nyújtanak kellő segítséget – magyarán elég pénzt – a Malév életben maradásához, akkor a bankgaranciát érvényesítjük. Ez viszont akár többe is kerülhet nekik, mintha kiegyeznének a magyar állammal a Malévban való további szerepvállalásukról és a légitársaság finanszírozásáról.
