Kétezermilliárd forintnyi magyar vagyon az adóparadicsomokban
A kedvezőlen hazai közteherviselés, és a munkanélkül maradt, szolgáltatásaikat bővíteni igyekvő jogászok miatt egyre nő a pénzüket offshore cégekbe kimenekítő magyar vállalkozók száma. Egyes szakértők szerint ez akár több mint tízezer is lehet. Hiába azonban a jogszabály, ami büntetőjogi és adóamnesztiát adna nekik, ha hazahozzák a pénzüket, ez maximum pár millió forintot hozhat vissza, mert a vállalkozók félnek az Apehtől, írja a Magyar Nemzet hétfői száma.
Több mint tízezer magyar üzletembernek lehet offshore cége, és ez a szám még növekedhet is, véli a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakjogász. Az egyre inkább elburjánzó jelenség oka, hogy itthon nagyon magasak a közterhek, és ezért az üzletemeberek igyekeznek kedvezőbb adózási körülményeket keresni.
Magyar céggel is lehet adót csalni
Kiss László, a Crystal Worldwide nemzetközi adószakértője szerint azonban az utóbbi időben inkább csökken a pénzüket offshore társaságba menekítők száma. Kiemelte, hogy az ilyen társaságokkal jogszerű tevékenységet is lehet folytatni, és hazai vállalkozásokkal is lehet adót csalni: évente körülbelül hatszáz milliárd forintot igénylenek vissza illegálisan a hazai számlagyárakkal.
De az offshore tevékenység űzése nem csak a kedvezőtlen adózási körülményeknek köszönhető, hanem a válság miatt munkanélkül maradt jogászoknak is, akik szolgáltatásaik bővítésével szeretnék növelni leapadt ügyfélszámukat, így offshore-cég alapítást is végeznek az ügyfeleknek.
A csalók nem bíznak az Apehban
Több mint kétezermilliárd forintnyi, de egyes szakemberek szerint akár ennél nagyobb magyar vagyon is kikerülhetett az országból. Más szakértők szerint ez a becslés túlzás. A szocialista kormány a jelenség visszaszorítása érdekében büntetőjogi és adóamnesztiát kínált fel azoknak, akik hazahozzák külföldön tartott vagyonukat. (Cserébe persze be kell fizetni a kedvezményes adót.)
Mindezek ellenére azonban nem tapasztalható, hogy ezek a vállalkozók nagyarányban hoznák haza a pénzüket. Ez leginkább azért van, mert félnek, hogy ha megteszik, az Apeh soha nem száll le róluk. Így a szabály maximum pár millió forintot hozhat a költségvetésnek a szakértők szerint.
