Magdolna, Léna
11 °C
28 °C

Kiderülhet, hogy mennyibe kerül a nagy gáztároló

2010.03.25. 16:41
Az Energia Klub a stratégiai gáztároló szerződéseinek kiadásáért indított pert. A 150 milliárdért felépített, évente 10 milliárdért üzemeltetett és egy 70 milliárdos vezetékkel is megtámogatott létesítményt akkor kellene használni, ha nagy gázkrízis történne. Az eddigi legnagyobb hazai krízis idején azonban nem hiányzott a tároló.

Csütörtökön megtartották az első tárgyalást abban a perben, amit az Energia Klub indított a stratégiai gáztároló szerződéseinek nyilvánosságra hozataláért. A TASZ által képviselt civil szervezet arra kíváncsi, hogy milyen szempontok szerint működik, és kinek mennyibe kerül a Szőregen épített hatalmas létesítmény.

A tároló költségei belekerültek a gáz magyarországi árába, így az Energia Klub szerint közpénzről van szó, tehát a létesítmény szerződései a nyilvánosságra tartoznak. A tároló üzemeltetésében részt vevő alperesek, így a Mol, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) és az MMBF Földgáztároló Zrt. szerint a tároló szerződései titkosak.

Az Index korábban részletesen beszámolt a tároló létrehozásának körülményeiről, és az ezzel kapcsolatos vitákról. A tároló létrehozása önmagában 150 milliárd forint körüli összegbe került, évente 10 milliárdos tétel a fenntartása, és 70 milliárdért saját vezetéket is építettek hozzá az ukrán határtól. Az építkezést a magyar állam rendelte meg még Kóka János minisztersége idején, és a tároló létrehozását az összes parlamenti párt támogatta.

A hatalmasnak számító, 1,9 milliárd köbméteres, egy kimerült gázmező feltöltésével létrejött tárolóból 1,2 milliárd köbméter a stratégiai tartalék: vagyis egy esetleges gázkrízis esetén kormányfelhatalmazással innen lehet gázt vételezni. Gázkrízis akkor alakulhat ki, ha Oroszországban vagy Ukrajnában elzárják a vezetékeket, és az egyébként szintén jelentős kapacitású kereskedelmi tárolók sem biztosítják a pótlást.

Magyarország történetének eddigi legnagyobb gázkrízisét 2009. januárjában élte át, akkor három hétig nem jött gáz keletről az országba. Néhány napra a legnagyobb ipari fogyasztóknak megszűnt a gázellátása, néhány erőműnek is át kellett állnia olajtüzelésre, de a lakosság és a közintézmények gond nélkül kihúzták a kereskedelmi tárolók tartalékaival. Sőt, végül még szerbiai exportra is jutott.

Éppen ezért egyes szakmai körökben megütközést keltett, hogy ennyi pénzért érdemes volt-e egy ekkora beruházásba kezdeni. A kormány 33 évre rendelte meg a tároló fenntartását, és a költségek apránként beépültek a gáz árába, így további áttételeken keresztül a villany árát is emelték némileg.

A tároló kapacitásából 700 millió köbmétert kereskedelmi célokra különítettek el. Az Energia Klub ezért arra is kíváncsi, hogy a gázfogyasztók finanszírozzák-e az üzleti célú tárolást is.

A beruházás támogatói szerint szó sincs arról, hogy az állam a tároló megrendelésével túlbiztosította volna magát, mert egy tartós gázhiány nagyon súlyos gazdasági károkat okozna, és a fűtés kimaradásával a lakosságot is brutálisan sújtaná. Így szerintük mindenképpen jó kihasználni azt, hogy Szőregen volt alkalmas kimerült mező egy nagy tároló kiépítésére.

Az ellenzők azonban úgy vélik, hogy meggondolatlanság volt szinte egy metróvonalnyi (30 év alatt mintegy 500 milliárd forintot) költeni valamire, amit szerencsés esetben sohasem kell majd használni.

A per első tárgyalásán az MSZKSZ azzal érvelt, hogy milliárdos kárt okozna a cégnek, ha a piaci riválisok megismernék a létesítmény szerződéseit. A Mol és az MMBF jogászai pedig azzal érveltek, hogy ők nem közfeladatot ellátó szervezetek, és adatkezelőnek sem számítanak ebben az esetben. Az alperesek szakértő kirendelését kérték, ennek méltányolásáról a bíróság később dönt. A következő tárgyalást május 4-én tartják.