Nem a nyugdíjreform most a legfontosabb

A nyugdíjrendszer be van ágyazva olyan rendszerekbe, amire nincsen ráhatása (adórendszer, foglalkoztatás, demográfia), viszont ha itt sikerülne javulást elérni, akkor a problémák egy része nem is lenne olyan nagy, mint ahogy most gondolhatjuk - mondta el Holtzer Péter, a Nyugdíj és Időskori Kerekasztal (Nyika) elnöke egy esetleges magyarországi nyugdíjreform realitásairól és hatásairól szóló panelbeszélgetésen a Portfolio.hu és a Nyika közös rendezvényén. Az első kérdése az volt, hogy rövidebb távon van-e szükség egy nyugdíjreformra.

Kvázi új adminisztráció áll majd fenn, vannak olyan prioritások, amik megtalálják majd az országot automatikusan. Ilyen tipikusan a pénzügyi egyensúly fenntartásának kérdése, azonban nem csak erre kell ügyelni. 2006-tól azt is beláthattuk, hogy a pénzügyi egyensúlyra koncentrálva nem feltétlenül lesz jobb a helyzet (válság ezt mutatta be). Ezt meghaladóan kell a foglalkoztatásra, és a potenciális növekedésre is figyelni - mondta el Oszkó Péter pénzügyminiszter.

Parametrikus tényezők miatt nincs szükség azonnali reformra, hiszen a korhatáremelés a szükséges javítást megtette, ez azonban nem zárja azt ki, hogy még a jövőben tér legyen egy paradigmatikus reformra. A következő kormánynak a foglalkoztatásra kell majd szintén koncentrálnia, miközben egy új kormány fő feladata a második pillér finomhangolása lehet, hiszen hamarosan kell majd járadék fizetniük kötelezően a pénztáraknak. Ezt meghaladóan arra is gondolni kell, hogy a nyugdíjrendszer társadalmi és szociális szempontból is fenntartható legyen - tette hozzá Oszkó Péter.

Támogatni kell a hazai vállalatok tőzsdére lépését

A hazai tőkepiac erősítése szükséges egy jó nyugdíjrendszerhez, ehhez pedig arra van szükség, hogy a megtakarításokat ösztönözzük. A Bajnai kormány úgy látszik ilyen irányban jó lépést tett (például tartós befektetési számla), ezt meghaladóan talán úgy tudna javítást elérni a következő kormány, ha folytatná az új tulajdonosi programon keresztül a hazai vállalatok tőzsdére lépését - véli Szalay-Berzeviczy Attila, a Unicredit Corporate & Investment Banking ügyvezető igazgatója.

Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatója is a foglalkoztatást emelte ki, véleménye szerint az élőmunkaterhek továbbra is nagyon magasak, a versenyképesség javítása céljából pedig érdemes lenne pozitívumokat elérni. A mostani rendszerben is egyensúlytalanságok vannak, hiszen nagyon kevesen fizetnek nagyon sokat, ami nem életképes állapot. Ha a befolyó jövedelmekből nem tudunk megfelelő nyugdíjat kifizetni, akkor a második és harmadik pillért kell úgy fejleszteni, hogy azok ezt a deficitet ellensúlyozni tudják.

Oszkó Péter nem teljesen értett egyet azzal, hogy csak az adómértékeket kell nézni. Véleménye szerint még az aktív réteg adófizetései is rendszertorzulásokat mutatnak. Az az általános vélekedés, hogy csökkenteni kell az adókat, és akkor minden rendben lesz, ez a vélekedés azonban túlságosan leegyszerűsíti a képet - tette hozzá a pénzügyminiszter. A rendelkezésre álló adatok alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a környező országokhoz képest jobban adóztatjuk az élőmunkát, és kevésbé építünk olyan adókra, mint például a versenyképességet kevésbé érintő fogyasztási és vagyoni típusú adókra.

Nem hajt a tatár

Nincs szükség egy gyors nyugdíjreformra Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője szerint. A makrostabilitásnak kell lennie az elsődleges prioritásnak a következő időszakban Orbán Gábor szerint, a Bajnai kormány által meghozott döntések hosszabb távon ugyanis megoldást tudtak találni az égető kérdésekre.

Fordítva kell a lóra ülni, ha a potenciális GDP-t akarjuk emelni, akkor nem a nyugdíjrendszer megváltoztatásával kell ezt elérni, hanem például a foglalkoztatásban, az egészségügyben, az adórendszerben, és az üzleti környezetben kell fejlődést elérni. Az nagyon fontos, hogy Magyarországon egyedülálló módon vált a politikusok áldozatává a nyugdíjrendszer, ennek pedig a jövőben nem szabad így lennie.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!