Egy órával közelebb került Pécs Budapesthez
További Magyar cikkek
Az avatóünnepség pontosan olyan volt, mint egy őszi magyar Ligakupa-meccs: hosszú, kínos, érdektelen és szeles. Bajnai Gordon miniszterelnök szerint beléptünk az ezresek klubjába, azaz a gyorsforgalmi úthálózatunk hossza meghaladta az ezer kilométert. Ezt a poént már Kóka János volt közlekedési miniszter is elsütötte 2007-ben az M3-as Görbeháza és Nyíregyháza közötti szakaszán, de a vitát nem mi fogjuk eldönteni. Az autópályával kapcsolatos összes szokásos közhely megvolt egyébként, mint például, „verőér, beruházás-ösztönzés, munkahely-teremtés, biztonságos közlekedés” és a többi.
Szép betoncsík
Ami a sztráda minőségét illeti, azzal első ránézésre (tapintásra, szaglásra) az égvilágon semmi gond nincs. Szinte hibátlan a burkolat, 150-160-nal is biztonságosan lehetne száguldozni rajta. Egy laikus számára érthetetlen, miért húzódott az utolsó pillanatig a forgalomba helyezési engedélye, látszólag minden a helyén, még a korlátok is. Egyetlen kisteherautót láttunk a Budapest felé vezető oldalon, mellette mintha kisebb földmunkával bíbelődtek volna néhányan. Kapkodó, lázas kampánymelónak nyoma se volt.
Magyarországon még soha nem avattak ilyen hosszú autópályaszakaszt egyetlen napon. A Dunaújváros-Szekszárd szakasz után, ahogy az ünneplők átvonulnak, átadják a Szekszárd és Pécs közötti részt is. A 140 kilométeres gyorsforgalmi út körülbelül egy órával rövidíti le a menetidőt Budapest és Pécs között.
A ppp-konstrukcióban megvalósult utat Dunaújváros és Szekszárd között a Bilfinger és a Porr alkotta konzorcium, a Szekszárd-Bóly-Pécs nyomvonalon a Strabag és a Colas alkotta konzorcium építette és fogja üzemeltetni az építkezés kezdetétől számított harminc évben.
Az első magyar sztrádaalagút
Az előbbi útszakasz a 2008-as jelenértéken számolva nettó 119,6 milliárd forintba, utóbbi 266 milliárd forintba kerül; ebbe nemcsak az építés, hanem a majdani üzemeltetés költsége is benne van (a pénzt a harminc év alatt fizeti ki a magyar állam).
A 266 milliárdos költséget részben az indokolja, hogy egy rövid szakaszon négy alagút is készült, a leghosszabb 1331 méter. A sztrádaalagút újdonság Magyarországon, olyannyira, hogy a Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. alagútbiztonsági kampányt indított. A néhány oldalas tájékoztatót benzinkutaknál osztogatják majd a sofőröknek. Ugyanezen a szakaszon épült meg ugyanakkor a második leghosszabb magyar völgyhíd is, közel 900 méteren.
Az utolsó pillanatig kérdéses volt, hogy a Dunaújváros és Szekszárd közötti szakaszon elindulhat-e a forgalom, mert a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szerda délelőttig nem adott rá használatba vételi engedélyt. A hatóság kedden kérdésünkre csak annyit közölt, ellenőreik még hétfőn is kint voltak az érintett szakaszon, jelentésükre és annak eredményére még várni kell.
Öt halott az építkezésen
2008 nyarának elején kezdték építeni az M6-os autópálya Szekszárd és Bóly közötti szakaszát. A területen eddig öt halálos baleset történt: 2008 júniusában egy tolató munkagép ütött el egy dolgozót, júliusban egy munkás halálos áramütést szenvedett egy munkagéppel érintkező elektromos kábel miatt. Augusztusban vasbeton oszlopok dőltek egy munkásra, ő bordatöréssel megúszta a balesetet. 2008 szeptemberében egy tolató teherautó gázolt halálra egy műszakvezetőt. 2009 őszén egy földmunkagép forgóváza és lánctalpa közé szorult be, és szenvedett halálos sérülést egy művezető. Legutóbb tavaly novemberben halt bele sérüléseibe a kórházba szállítás közben az a munkás, akit egy markológép vezetője nem vett észre, és a markolókanállal egy gépkocsi oldalához nyomta. Közel nyolc év alatt egyébként összesen 14 halottat követeltek Magyarországon az útépítések.Az átadó ünnepség 13 órai kezdete előtt percekkel aztán kikerült az NKH honlapjára az engedély, illetve az erről szóló közleményt is kiadták. Az Index azon kérdéseire, miszerint milyen problémákat tártak még fel a hétfői bejáráson, nem válaszolt a hatóság, noha mint megírtuk, akkor szakértőik és a rendőrségi képviselői még több mint tíz pontba szedték össze, milyen munkálatokat kell elvégezni a forgalombahelyezési engedély megadásához.
A feladatok között szerepelt az egyes helyeken még hiányzó acélkorlátok megépítése, de az is, hogy a közlekedési minisztérium márciusi engedélye alapján alkalmazott, korábban kifogásolt korlátelemeken több ponton javítás szükséges, mivel azok beépítése nem felel meg a korlát saját gyártmányterveiben szereplő műszaki paramétereknek.
Feladatként szabták továbbá a korlátok prizmával való felszerelését mindenütt, illetve ahol ez korábban hibásan történt meg, azok javítását. Hétfőn még az elválasztó sáv több helyen lyukas volt az építkezésen használt átvágók miatt, megszüntetésre várt több ideiglenes útcsatlakozás is, míg másutt murvázást írtak elő. Hétfőn még nem volt kész illetve egyes részeken hiányos volt a pálya melletti vadvédő kerítés, tisztításra vártak a vízelvezető árkok, több helyen még ott voltak az útszakaszon az építés alatti forgalmi rendhez tartozó jelzések, munkagépek, általában a burkolat is tisztításra várt még.
Miután az Index megírta, hogy még órákkal az átadó előtt sem volt engedély, a kivitelező M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. technikai igazgatója jelentkezett lapunknál, és elmondta, óriási erőfeszítésekkel sikerült teljesíteniük a hétfőn előírt feladatokat.
Az autósok így ma kora estétől használhatják a pályát.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
