Nőtt a járulék, egyre több megváltozott munkaképességű dolgozhat
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Komárom-Esztergom megyében a munkaügyi kirendeltségek forgalmán már érződik a megemelt rehabilitációs járulék hatása: egyre több cég jelenti be igényét megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, bár korábban nagyobb érdeklődésre számítottunk - mondta a Napi Gazdságnak Barsi Márta, a regionális munkaügyi központ tatabányai szolgáltató részlegének igazgatója, aki szerint valószínűleg az első negyedévi befizetésnél még több munkáltató döbben rá, hogy a törvény nem teljesítése milyen jelentős anyagi terhet jelent.
Ötszörösére nőtt
Idén januártól az ötszörösére, minden huszadik alkalmazott után személyenként évi 964,5 ezer forintra nőtt a cégek által fizetendő rehabilitációs járulék, amelyet csak megváltozott munkaképességűek alkalmazásával lehet kiváltani. A fizetési kötelezettség a húsznál több embert foglalkoztató vállalkozásokra vonatkozik.
Komárom térségében már a múlt év végén több vállalkozás kérte megváltozott munkaképességűek kiközvetítését. Katona József kirendeltségvezető elmondta, hogy a város ipari parkjában a Nokia elsőként fogadott be ilyen dolgozókat. A térségben ma már inkább az a gond, hogy a jelenleg regisztrált munkanélküliek között nincs válogatási lehetőség kiközvetítésükre. Ráadásul az új törvény vonatkozik a közszférára is, miközben a tavaly életbe lépett létszámstop miatt ezt az ilyen intézmények nem tudják teljesíteni, így kénytelenek a "büntetést" kifizetni.
A Grundfos tatabányai gyárában jelenleg a dolgozók több mint 3 százaléka csökkent munkaképességű, és ha a gazdasági válság miatt nem kényszerültek volna létszámstopra, akkor rövid időn belül elérték volna az 5 százalékot. Erről nem mondtak le; olyan alapítványok segítségét is igénybe veszik, amelyek képzéssel, tréningekkel készítik elő az állások betöltésére a csökkent munkaképességűeket.
A lapunk által megkérdezett vállalatok jelentős része a megemelt járulékot extra adónak tekinti, technológiájuk jellege miatt ugyanis nem képesek több megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatni. Nem a szándékon múlik - mondta Gíber Mihály, az AGC Autóipari Magyarország Kft. hr-igazgatója is, aki szerint az üveggyártás veszélyes technológia, így a cégnél a munka jellege nem teszi lehetővé, hogy a termelésben részt vegyenek ilyen dolgozók. Hasonlóképpen vélekednek a Graboplast Zrt.-nél is: Tanos Ádám kommunikációs igazgató szerint a cégnek idén a 2009-esnél 20 millió forinttal többet kell fizetnie rehabilitációs járulékként.
Sólyom Ferenc, a tatabányai ASG Gépgyártó Kft. ügyvezető igazgatója szerint az államnak átláthatóan ki kellene mutatnia, hogy a vállalkozásoktól így befolyó pénzt hogyan használják fel. Cégénél foglalkoztatnak csökkent munkaképességűeket, de lényeges bővítésre nincs lehetőségük. Péntek Marcell, a Tatabányai Rugógyár Kft. vezetője azt mondta: kisebb munkák esetében - akár az udvar takarítására is - inkább foglalkoztatnak egészségileg károsultakat, mint hogy megfizessék a magas járulékot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
