További Magyar cikkek
Az árverezéseket kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyével rendelkező intézmények – így a hitelt nyújtó pénzügyi vállalkozások, hitelintézetek – kezdeményezhetik, derül ki abból az április 14-én életbe lépett kormányrendeletből, amely meghatározza az ingatlanok bírósági végrehajtáson kívüli árverezésének szabályait, közölte csütörtökön a PSZÁF.
Az ilyen jogosítvánnyal nem rendelkező társaságoknak, amik azonban a továbbiakban is szeretnének árverezéssel foglakozni, az alapítási és tevékenységi engedélyük megszerzéséhez szigorú feltételeket kell teljesíteniük, többek között például a minimum 50 millió forintos jegyzett tőke befizetését.
Az árverezések lebonyolítását továbbra sem a PSZÁF felügyeli, az APEH feladata, hogy ezeket szabályszerűen valósítsák meg, illetve a végrehajtással kapcsolatos egyedi jogsérelmek polgári peres úton továbbra is érvényesíthetők.
Azzal, hogy az árverező társaságok csak felügyeleti engedéllyel végezhetik az árverezést, megakadályozható, hogy többszörös, és sokszor átláthatatlan engedményezési láncolaton át jusson el az árverezésre szánt ingatlan az adós előtt ismeretlen behajtó cégekhez, vagy magánszemélyekhez. A felügyeleti engedély e mellett várhatóan a követelések értékesítéséből származó jelentős költségektől is megkíméli majd mind az adóst, mind a hitelezőt, hiszen a hitelezők – az eddigi láncolatok szereplői által fölszámított költségek helyett – feltehetően közvetlenül fordulnak majd az APEH hivatalos honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverezési Felülethez.
A friss rendelkezések alapján lakóingatlant kizárólag ezen az árverési felületen keresztül lehet árverezni. Az árverezések pontos lebonyolításához a jogszabály szigorú feltételeket rendel. Így az árverezés kiírását 6 hónapnál nem régebbi ingatlanszakértői értékbecsléshez köti, amit az adóhatóság saját adatbázisa alapján ellenőriz.
A jogszabály e mellett meghatározza az árverezési hirdetmény tartalmi követelményeit, az árverésen való részvétel feltételeit, az árverezési ajánlattétel módját, az ingatlanra tett legalacsonyabb eladási értékének szabályait, ezek által védve az eladósodottak/zálogkötelezettek jogi érdekeit. A változások alapvető célja, hogy kizárják az ingatlanok ellenőrizetlen, sokszor színlelt árverések útján történő értékesítését, és jogi védelmet biztosítsanak a zálogkötelezettek számára az ingatlan elárverezésének szakaszában is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
