Vár még pokol a svájcifrank-hitelesekre?

2008 októberében beütött a ménkű a devizahiteleseknek, sok százezer svájcifrank-hitelesnek – és jó pár százezer euróhitelesnek – durván megemelte a törlesztőrészletét a bankjuk. Ez a kellemetlenség nem  bizonyult átmenetinek, 2009 márciusáig egyre csak kúszott fel és fel a frankhitelesek többletterhe. Egy húszéves futamidejű, ötmillió forint értékű, 2004 végén svájci frankban felvett lakáshitelért a kezdeti törlesztőrészletnél 2008 augusztusában másfél ezer forinttal, szeptemberben 3500 forinttal kellett többet fizetni, októberben azonban már 10 600 forint volt ez a differencia, és 2009 márciusában 18 200 forinttal fizetett többet egy frankadós, mint 2005 elején.

Mondhatnánk, hogy eddig rendben is lenne, a forint tavaly márciusban érte el a történelmi mélypontját svájci frankban (215,56 forintot ért 1 svájci frank március 6-án a bankközi piacon), és soha nem látott szintre szökött fel a magyar államcsőd esélye is (az államcsőd elleni biztosítás díja, az úgynevezett cds-felár a válság előtti 2,2 százalék körül szintről 6,3 százalékos szintre ugrott). Előbbi önmagában emeli a forintban számított törlesztőrészletet, a másik tényező a bankok forráshoz jutását drágítja (hiába mérséklődött szépen a svájci alapkamat is, a svájci frank bankközi kamata is), és ezt a bankok áthárítják az ügyfelekre.

2009 március eleje után a forint fokozatosan erősödött a frankkal szemben, szűk öt hónap alatt érte el a válság előtti, 180 körüli szintjét, és addigra a cds-felár is csupán egy százalékponttal haladta meg a krízis előtti szintet. Ehhez képest 2009 júliusában még mindig tízezer forinttal kellett többet törlesztenie annak a magánszemélynek, aki 2004 végén lakásvásárlásra felvett ötmillió forint húszéves futamidejű frankhitelt. Sőt azóta ez a többletteher sehogy sem akar havi tizenegyezer forint környékéről lejjebb jönni, noha a cds-felár tovább morzsolódott, most már a válság előtti szint alatt van. Igaz ez a svájci frank bankközi kamatára is, a frankkurzus pedig javarészt a 180–185 forintos sávban mozogva csak minimálisan gyengült.

Az, hogy a frankhitelek törlesztőterhei nemhogy kisebbek lennének a 2008 nyári szintnél, hanem jóval felette vannak, több tényező eredője. „A bankok hiteleinek egy része bedőlt a válság miatt, az ezen elszenvedett veszteséget a hitelintézetek megpróbálják behozni a fizető ügyfeleken” – magyarázza az egyik okot Németh Dávid, az ING vezető elemzője.

A bankok kihasználják azt is, hogy a hitelfelvevők valamennyire ki vannak szolgáltatva nekik, a krízis miatt nehéz helyzetbe került hitelintézetek ezért nemcsak a bebukott kölcsönökön elszenvedett veszteségüket ellensúlyozzák a törlesztőrészletek magasan tartásával, hanem ebből az ügyfélkörből is megpróbálnak annyi profitot kisajtolni, amennyit csak lehet. A magasan is tartott törlesztőrészlet szelekciós eszköz is, ha az ügyfél ki tudja fizetni, akkor ő megbízható, jó kliens, ezt használják ki a bankok, mondta el egy neve elhallgatását kérő közgazdász.

Vége lesz a jó világnak

Könnyen lehet azonban, hogy a bankok szemszögéből jó világnak hamarosan vége szakad. Nemrég a PSZÁF bejelentette, hogy megvizsgálnak harminc hitelintézetet, betartják-e a március elejétől hatályos banki magatartási kódexet, és érvényesítették-e az üzletmenetükben a forint alapkamat csökkentését, és azzal párhuzamosan enyhítették-e a forinthitelek törlesztőterheit.

„A PSZÁF vizsgálata általános jellegű lesz, és nem csak a forinthitelekre terjed ki” – nyilatkozta Binder István, a PSZÁF szóvivője. A felügyelet tehát megnézi, hogy ha a bank olcsóbban jut forráshoz a frankhitelével kapcsolatban, akkor a frankhitel törlesztőrészletét ennek megfelelően csökkenti-e, úgy, ahogyan azt a magatartási kódex előírja, és ezt a már korábban nyújtott hiteleknél is alkalmazza-e.

Lesz még erősebb a frank?

A frankhitelesek azért is aggódhattak az elmúlt hetekben, mert szinte naponta jöttek a hírek arról, hogy a frank újabb és újabb rekordot döntött az euróval szemben, és a svájci jegybank képtelen meggátolni a frank erősödését. Hiába erősödött tehát a forint az euróval szemben, ha a frank legalább ilyen erős teljesítményt nyújtott az euróval szemben, így a forintban mért frankárfolyam alig változott, kicsit gyengült a hazai valuta.

„Ha megnézzük az 1970-es évekig visszamenően a svájci franknak német márkához, majd az euróhoz viszonyított mozgását, azt látjuk, hogy van egy trendszerű felértékelődés, amely az alacsony svájci inflációval és az ottani gazdaság erejével van összefüggésben” – mondja Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője.

Ettől a trendtől a 2001. szeptemberi terrortámadások térítették el a frankkurzust, a tartalék vagy menekülő deviza szerepe miatt gyorsan az 1,5 frank/eurós szint alá is erősödött a frank, onnan azonban a svájci jegybank intervenciója miatt is fokozatos gyengülés következett 2007 őszéig, az 1,65-ös szintig. Onnan kezdve megint az erősödött a frank, és jó ideig az egyensúlyinak tekinthető 1,5–1,55 frank/eurós sávban mozgott a kurzus. Innen lépett ki 2009 végén, és azóta szárnyal a frank az euróhoz képest.

„A svájci jegybank csak tompítani akarja a felértékelődést, nem megállítani” – mondta Barcza. A frank mostani erősödése az elmúlt hetekben, hónapokban a közgazdász szerint a szemünk előtt zajló görög sztori és az eurózóna gazdaságának gyengélkedésére vezethető vissza. A bankközi kamatok felfele araszolása az euró előnyére válik, és ha Görögország helyzete megnyugtatóan rendeződik, az is az euró erősödéséhez vezethet.

Azt az elemző szerint nehéz megmondani, hogy a forint merre mozdul a frankkal szemben, mert egyrészt a forint-euró kurzus mozgásától, másrészt az euró frankárfolyamának alakulásától függ. Utóbbi – mint szó volt róla – a hosszú távú trend alapján az euró kis gyengülését vetíti előre, de rövid távon ettől eltérhet az irány, hiszen a frankkurzus most kiesett az egyensúlyinak mondott korábbi sávból.

A forint euróval szembeni árfolyama  egy kétharmados Fidesz-győzelem után még erősödhet is kissé a mostani 265 körüli szintről a 250-es szint közelébe, ahogyan van esély a 270 forint közelében való ingadozásra is. Mindenesetre, ezek alapján olyan nagy földindulás a forint-frank árfolyamban, mint volt 2008 őszén, 2009 elején, nem várható, hacsak nem ismétlődik meg az akkori válság.