Kezdődik az Orbán-Simor-ütközet

A politika világába tartoznak a kijelentések – így reagált Simor András jegybankelnök Orbán Viktor a hamarosan hivatalba lépő új kormányfő Simort, az ő helyzetét, jövőjét érintő szavaira. Hozzátette: „a jegybank teszi a dolgát és tenni fogja a következő három évben is, ameddig tart a megbízatásom.”

Orbán egy mai nemzetközi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott az MNB-ről, hogy „büszkék szeretnénk lenni arra az intézményre és a vezetőire is, nem az offshore-lovagok helye az.” A leendő új miniszterelnök ezzel nyíltan is hadat üzent Simornak, aki tavaly keveredett szorult helyzetbe megtakarításainak Cipruson való kezelése miatt. Akkor Simor jegybankelnöki posztról való elmozdításán mesterkedtek a szocialisták, és információink szerint ezzel minimum tisztában voltak a Fidesznél is, vagy inkább össze is játszottak a szocialistákkal ebben az ügyben.

„A parlamentnek joga van megváltoztatni a PSZÁF-re és a Nemzeti Bankra vonatkozó szabályokat” – felelte Orbán újságírói kérdésre. A Fidesz meg fogja vizsgálni, hogy lehetséges-e hatékonyabbá tenni a pénzügyi szervezetek felügyeletét, „indokolt új szempontokat felvetni”. Az MNB-ről csak annyit mondott, hogy „büszkék szeretnénk lenni arra az intézményre és a vezetőire is, nem az offshore-lovagok helye az”.

Készültek rá

A jegybanktörvény szerint az elnök eltávolítása igencsak nehézkes, lényegében lehetetlen, ráadásul aktív államfői közreműködést igényel. A tavalyi támadás arra a stratégiára épült, hogy mivel a posztról elmozdítani kívülről nehéz a jegybankelnököt, ezért bele kell hajszolni a lemondásba, erkölcsi-emberi oldalról akarták ezt kikényszeríteni a Simor távozását kívánók.

Nemrég egyébként az MNB-hez igazolt Braun Róbert kommunikációs szakember tanácsadónak, és új szóvivője is van az intézménynek Simon András személyében. Forrásaink annak a számlájára írják Braun „leigazolását”, hogy Simor időben elkezdett felkészülni a várható támadásokra.

Kerülőút

Egy új személy jegybankelnökké tételére kerülő úton is nyílhat mód elviekben. Többször felröppent az az ötlet, hogy az MNB-t vonják össze a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével. Tavaly egyébként értesülésünk szerint éppen a jegybank irányából forszírozták a két intézmény házasságát, azonban lekerült a napirendről a dolog. Most azonban a Fidesz kacérkodik a gondolattal, de nem tudni még, mi fog ebből megvalósulni. (Nemrég lapunknak a Fidesz gazdasági agytrösztjének egyik tagja, Heim Péter is inkább az összevonás felé hajlott, de elismerte, hogy a két intézmény fennmaradása mellett is vannak érvek. Az összevont jegybank és pénzügyi felügyelet létező modell több európai országban is.) „A parlamentnek joga van megváltoztatni a PSZÁF-ra és a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó szabályokat” – mondta Orbán újságírói kérdésre. A Fidesz meg fogja vizsgálni, hogy lehetséges-e hatékonyabbá tenni a pénzügyi szervezetek felügyeletét, „indokolt új szempontokat felvetni”. Simor úgy reagált erre: „nem szeretnék megnyilatkozni az összevonás kérdésében, a jelenlegi kormánnyal már lefolytattuk az ezzel kapcsolatos megbeszéléseket.”

A jegybank és a PSZÁF összevonása törvénymódosítást és egy olyan új intézmény létrehozását jelentené, melynek élére már szabadon javasolhat új embert a kormánytöbbség. Ha azonban az összevonásnak érzékelhetően az elsődleges célja az érvényes mandátumát töltő jegybankelnök eltávolítása, azt az európai országok, az Európai Központi Bank és a piaci befektetők is a jegybanki függetlenség csorbításaként élhetnék meg. Emiatt a várható belpolitikai csaták mellett akár diplomáciai és a forint árfolyamában is vélhetően megmutatkozó hatásokat is kiválthat az MNB elnöki posztján az idő előtti személycsere.