Megkönnyíti a hamisítók dolgát a VPOP

Március 3-án a VPOP bűnügyi igazgatója, Kanta Tünde kiadott egy belső intézkedést, ami az unió határain belülről érkező vagy oda tartó hamis áruk felderítésében eddig alkalmazott eljárásmódot gyakorlatilag ellehetetleníti. Az intézkedés kimondja, hogy a felderítő vámos nem hívhatja ki a helyszínre a védjegy jogtulajdonosának képviselőjét vagy hozzáértő szaktanácsadót, hogy az – ingyen – segíthessen egyértelműen megállapítani, valóban hamis-e az áru.

Eltérő szövegértelmezés

„Az ellenőrzések során – a jogsértés gyanújának megerősítése végett – a jogtulajdonos kapcsolattartójának szaktanácsadóként, szakértőként történő bevonására még eseti jelleggel sem kerülhet sor. Szakértő, szaktanácsadó kirendelésére csak folyamatban lévő szabálysértési, illetőleg büntetőeljárás során van lehetőség, az eljárást lefolytató hatóság ez irányú döntése alapján” – áll az intézkedés 10. pontjában.

Rákérdeztünk a VPOP-nál, milyen megfontolásból hoztak egy, a felderítést akadályozó intézkedést. A hatóság kommunikációs osztályától azt a választ kaptuk, hogy nem jól értelmezzük a szöveget.

„Megkeresésében felvetettek – amennyiben a belső rendelkezés tartalma az Ön számára ismert – a belső intézkedés tartalmának félreértésen alapulhatnak, tekintettel arra, hogy amennyiben szükséges, az ellenőrzést végző pénzügyőr továbbra is köteles a jogtulajdonos kapcsolattartójával történő azonnali kapcsolatfelvételre.” (A konkrét kérdésünk nem is úgy általában a kapcsolatfelvételre vonatkozott, hanem hogy a konkrét helyszínre miért nem hívhatják ki szakértőt, vagyis a személyes kapcsolatfelvételre.)

Csak telefonos segítség

A 3. pont valóban kimondja: „Ha az ellenőrzést végző pénzügyőr az előtalált termék eredeti vagy hamisított voltát nem tudja megállapítani, az intranet honlapon meghatározott jogtulajdonos kapcsolattartójával való kapcsolatfelvétel szükséges.” Ez a pont ellentmond az idézett 10. pontnak. Egy a VPOP eljárásait ismerő jogi szakértő szerint noha az intézkedés 3. pontja kimondja, hogy a kapcsolatfelvétel szükséges, azt nem, hogy mikor és hogyan. A 10. pont viszont konkrétan kimondja, hogy a jogtulajdonos kapcsolattartójának bevonására az ellenőrzéseknél nincs lehetőség. Mivel utóbbi egy speciális szabály az általánosabb érvényű 3. ponthoz képest, ezért az utóbbit kell figyelembe venni. Azaz nem lehet kihívni az érintett cégek embereit, holott korábban ez gyakorlat volt.

Nem értik miről beszélünk

Márpedig ha a telefonos segítséggel vagy a belső hálózat adataiból nem sikerül egyértelműen megállapítani, hogy az áru hamis, a felderítőnek ahelyett, hogy az áru hamisságának tisztázására nyomozást rendelne el, az intézkedés 4. pontja alapján azt kell rögzítenie, hogy „az ellenőrzés összes körülményének figyelembevételével jogsértés gyanúja nem állapítható meg”.

Kevesebb lesz a felderítés

„Olyat egy vámos sem mer csinálni, hogy egyértelmű bizonyíték nélkül lefoglal bármilyen árut, így az intézkedés nyomán félő, nagymértékben csökkenni fog a felderítések száma” – mondta Bérczes László, a szellemi tulajdonjogok védelmére szakosodott Bérczes ügyvédi iroda vezetője.

„A belső intézkedés kiadása óta volt olyan eset, hogy felhívtak minket a helyszínről a vámosok, mert az egyik ügyfelünk védjegyét hordozó árut találtak. Elmondták telefonon, hogy milyen, de ebből nem tudtuk megállapítani, hogy hamis-e az áru. Kértük, hogy küldjenek képet, azt mondták nem tudnak. Felajánlottuk, hogy megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt küldünk a helyszínre, de ezt nem fogadták el. Mindez oda vezetett, hogy a kapott információk alapján nem tudtuk egyértelműen megállapítani, hogy az ellenőrzött termékek hamisítványok voltak-e, vagy sem, és a vámosok otthagyták az árut” – mondta Bérczes, aki ügyfele nevét az ügyvédi titoktartás miatt nem árulta el.

Meg lehet állapítani szakértő nélkül is

„A tagokkal és a vezetéssel történt egyeztetés alapján ebben a kérdésben a BSA nem kíván véleményt formálni, nyilatkozni” – válaszolta az üzletiszoftver-szövetség kommunikációs ügynöksége arra  kérdésünkre, hogy tapasztalta-e a BSA bármelyik tagja az utóbbi hónapokban, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben a márkavédelmüket ellátó szakértők nem mehettek ki a helyszínre, miután a vámosok értesítették őket, hogy az adott cég védjegyével ellátott termékeket foglaltak le.

Ugyanerre a felvetésünkre a Nike pr-osztályától nem a kérdésre kaptunk választ. Ezt írták: „Minden esetben igyekszünk szakértőink által a leggyorsabban véleményezni az érintett árukat és segíteni a vámhivatalok munkáját. Ami a szakértői véleményt illeti, fontos figyelembe venni, hogy  a legtöbb esetben nagy bizonyossággal el lehet dönteni az érintett árukról az eredetiséget fizikai szemrevételezés nélkül is, fényképek és más részletek (cikkszámok, címkék, csomagolás) alapján. Ez azért is fontos, mert gyakran az idő rövidsége vagy a távolság miatt fizikailag nem kivitelezhető az áruk helyszínen történő szemrevételezése.”

Nem lehet megállapítani szakértő nélkül

„A Nav’N Go szoftverein is van termékbiztonsági kód, mégsem lehet egyszerűen eldönteni a lefoglalt termékekről, hogy hamisítványok-e, vagy sem” – mondta Irimie Félix, a szoftver márkavédelmét ellátó IPR Consulting tanácsadó cég ügyvezetője. Ők eddig rendszeresen jártak a vámosokkal helyszínelni. A szakember szerint egyrészt az sem biztos, hogy tudják a vámosok, hol kell keresni ezt a kódot. Sok terméknél a kódokat a gyártók részben vagy egészben titokban tartják, és a legkülönlegesebb kódok értelmezését néha még a hatóságokkal sem osztják meg, mert onnan is könnyen elterjedhet. Cégenként és a védelem fajtájaként változik, mennyire titkos egy kód.

Ráadásul termékbiztonsági kódot, csomagolást is nagyon jól lehet hamisítani. Így egyáltalán nem egyszerű eldöntenie egy vámosnak, hogy valódi-e az adott áru termékbiztonsági kódja vagy csomagolása. Ezekből több száz van, minden cégé más (más kódot használnak a ruházati márkák, mást a mobiltelefon gyártók, megint mást a parfümgyártók vagy a nyomtatópatronok gyártói), a vámosoktól nem várható el, hogy mindegyiket ismerjék, mondta Dr. Bérczes László. Természetesen vannak olyan helyek, ahol az ismert ruházati márkáknak csak hamisítványai kaphatóak (bizonyos piacok), azonban más helyeken, például, mobiltelefon-kereskedőknél vagy nagyobb városok kiskereskedelmi egységeiben gyakran vegyesen fordulnak elő az eredeti és hamis termékek. Itt elengedhetetlen, hogy a helyszínen eljáró vámosok azonnal szakmai segítséget kapjanak az intézkedéshez.

Nem jogszabályellenes, csak a bűnözőknek kedvez

A nem unión kívülről érkező, vagyis a közös vámterületen elfogott hamis áruk felderítésénél a vámosok az 1998. évi XIX. számú büntetőeljárási törvény alapján járnak el, ami ugyan nem írta elő kötelezően, hogy a védjegyjogosult vagy annak képviselője legyen a helyszínen a felderítő vámossal, de nem is zárta ki. Ha viszont a márkatulajdonos vagy képviselője kint van a helyszínen, ő szinte mindig el tudja dönteni, hogy hamis-e az áru, mondta Bérczes László.

Hamis áruval kapcsolatos ügyek a VPOP-nál
	2004.	2005.	2006.	2007.	2008.	2009.
Nyomozások száma	240	698	640	480	660	370
Káréreték	5 millió forint	2,4 milliárd	6,5 milliárd forint	4,4 milliárd	2,8 milliárd	3,35 milliárd forint

A VPOP bűnügyi igazgatójának belső intézkedése tehát nem jogszabályellenes, csak ellentmond a magyar jogszabályok szellemének, és a bűnözőknek kedvez azzal, hogy a büntetőeljárási törvény biztosította lehetőségeket szükségtelenül semmibe véve kizárja a lehetőségét, hogy ott legyen a felderítés helyszínén egy olyan szakértő, aki biztosan meg tudja állapítani, hogy hamis-e az áru.

Az unió egyszerűsít, mi nem

Pedig a tendencia az, hogy mivel a globális hamisáru-kereskedelem a nemzetközi szervezett bűnözésnek szinte már a legfőbb bevételi forrása, csökkenti az innovációt, és hatalmas károkat okoz a márkatulajdonosoknak, egyre intenzívebben lépnek fel ellene az államok: az eljárások egyszerűsítésével javítják az üldözés hatékonyságát.

Ráadásul a hamisítás és a hamisított áruval való kereskedelem olyan bűncselekményekkel jár együtt, mint az adócsalás, hiszen a hamisítók nem szoktak adót fizetni. Az Európai Unió is ennek szellemében hozta meg 2003-ban az unión kívülről, illetve oda tartó áruk vámkezelésére vonatkozó jogszabályát.

A hamis áru Keletről jön

Ez a jogszabály (1383/2003/EK) kimondja, hogy amikor az áru az unió határain kívülről jön, vagy onnan kifelé tart, és a védjegyjogosult képviselője a helyszínen vagy az áru fotóinak megvizsgálása után azt mondja, hogy az áru hamis, akkor azt az importőr (exportőr) tiltakozása hiányában megsemmisíthetik a vámosok anélkül, hogy nyomozást rendelnének el, vagy hogy bírósági eljárás lenne. „A vámhatóságok a jogosult hozzájárulásával vámfelügyelet alatt megsemmisíthetik ezen árukat anélkül, hogy szükséges lenne meghatározni, vajon a nemzeti jog szerint sértettek-e szellemi tulajdonjogot.” A későbbi bizonyítás érdekében történő mintavétel után a megsemmisítést a jogosult fizeti.

A kár egyre nő

Az uniós rendeletben tehát egyértelmű az a jogalkotói szándék, hogy az ilyen jellegű bűncselekményeket speciális mivoltuk miatt gyorsan és egyszerűen kezeljék. Mert más bűncselekményekkel ellentétben a mélyebb vizsgálatok nem hoznak pluszeredményt, nem lesz több elkövető, a gyártó legtöbbször Távol-Keleten van, nehéz fellépni ellene. A jogtulajdonos kára viszont folyamatosan növekszik.

A magyar állam közben mindent megtesz, hogy komoly küzdelem legyen Magyarországon a hamisítás ellen. 2008 márciusában az „Új rend és szabadság” kormányprogram keretében létrejött a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), az állami szervek és a szellemi tulajdonjogok védelmével foglalkozó érdekképviseleti szervezetek, valamint a jogosultakat tömörítő vállalkozói érdekképviseletek képviselőinek együttműködése. Megkerestük a HENT titkárát, Dr. Tóth Zitát is, hogy mit szólnak a VPOP belsői intézkedéséhez, de azt mondta, nem kíván nyilatkozni az ügyben.