Elindult a magyar közösségi bank

A közösségi hitelezés lényege, hogy az ügyletben részt vevők döntik el, milyen összeget, mekkora kamattal, kinek adnának kölcsön, illetve, mekkora összeget, mekkora kamattal akarnak kölcsönkérni. A világ első pénzkölcsönző közösségi oldala a néhány éve indult brit Zopa volt, amelyet aztán újabbak követtek.

Népszerű ugyanakkor a közösségi kölcsön Európában is, a modell ugyanis olyan személyes elemeket visz a kölcsönügyletekbe, amik a hagyományos banki modellekből hiányoznak. A közösségi kölcsönnel nemcsak az adós, de a hitelező is jól jár, a megállapodással elért hitelkamat ugyanis a banki betéteknél gyakran magasabb, alacsonyabb viszont, mint amit a bankok a hitelért kérnek.

Lenne tehát kereslet a közösségi kölcsönre Magyarországon is, a tavaly rajtolt Noba azonban egyelőre parkolópályán van, a magyar jogszabályok szerint ugyanis rendszeres kamatot csak pénzügyi szolgáltató számíthat fel, így aztán minden egyes hitelt nyujtó személynek PSZÁF engedélyt kellene kiváltania.

Bank is meg nem is

Lényegében ezt oldja fel a 10 éve működő HBW Express Bank közösségi bankká alakulása MagNet néven, amely szakítva a hagyományos banki működési modellel, közvetítő intézményként ékelődik a rendszerbe. A hagyományos banki működési modellel ellentétben a közösségi banki termékek esetében a betétes látja, sőt beleszólhat, hogy pénzéből hová és mennyit fektet be a bank, és ebből mekkora a nyeresége.

A bank első körben két termékkel lép a piacra. A Szféra betét estében a betét tulajdonosa kiválaszthatja, hogy melyik - a fenntartható fejlődéshez tartozó - célt támogatja, és betétjéből a bank kizárólag oda helyez ki hitelt. Ezáltal az ügyfél tudatosan segítheti a számára fontos közösségi cél megvalósulását. A Mentor betét esetében pedig az ügyfél eldöntheti, hogy a bank mely magyarországi vállalkozások projektjeihez nyújtson hitelt. A nyilvánosságra hozott nyereség 10 százalékáról is az ügyfelek dönthetik el, hogy mely civil szervezetek kapják. Ez azt jelenti, hogy az egyenkénti hozzájárulás arányában az ügyfelek kiválaszthatják, hogy kinek adja a bank az - idén várhatóan közel 44 millió forintos - nyereségrészét. Az ügyfél ezek után nyomon követheti, hogy az egyes szervezetek számlájára mikor és mennyi pénz érkezik a szavazás révén.

A közösségi hitelezés koncepciója tehát, ha megkötésekkel is, de megvalósulni látszik Magyarországon: a hitelező ezentúl eldöntheti, hogy kinek - és az adott sávon belül milyen hitelkamat mellett - adja oda a pénzét. A betétes 0,5, illetve a jegybanki alapkamat mínusz 0,25 százalékos kamatszint közül választhat. A pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy a betéti átlagszintre 3 százalékos marzsot ráemelve folyósítja a hitelét a megcímzett vállalatok számára. A bank az adott projekt esetében ugyanakkor az ügyfélspecifikus kockázat alapján további kockázati felárat is felszámol.

Mint Salamon János a MagNet vezérigazgatója elmondta, azt, hogy minden hitelt nyújtóra jusson egy hitelt kérő, technikailag nem tudják megoldani, a jelentkező civil szervezetek és cégek közül a bank szakemberei válogatnak.

A bank meglehetősen épít tehát az ügyfelek fejlett pénzügyi kultúrájára, és arra a lakossági befektetői tudatosságára, amelynek megléte egyébként némileg kétséges Magyarországon. Salamon János szerint az azonban jól látszik, hogy egyre nagyobb az igény etikus és átlátható pénzintézetekre.