Újra zuhanórepülésben a forint

2010.05.06. 10:06 Módosítva: 2010.05.06. 23:52
Csütörtökön délelőtt még csillapodni látszott a világ pénzügyi piacain harmadik napja uralkodó pánik. Kora délutánra azonban ismét gyengülni kezdett az euró és a feltörekvő piaci valuták. erősödésnek indultak a térségbeli devizák: a forint az euróval szemben a délelőtt elért 281-es szintről 276-ig tudott erősödni.

Cikkünk folyamatosan frissül.

Korai volt a csütörtök délelőtti optimizmus: dél körül úgy tűnt, megfordul a forint napok óta tartó gyengülési trendje, az euró ára majdnem öt forintot esett. Délután azonban, ha eltérő mértékben is, de a forint ismét gyengülni kezdett a vezető valutákhoz képest.

Az amerikai dollár árfolyama például három órára visszatért a reggeli 220 forint fölötti szintre, a legutóbbi kötés 220,07 forinton született. Legnagyobb mértékben a svájci frank erősödött a forinthoz képest: a hétfőn még 188 forint körüli – és még ma reggel is a 193 forintos sávban lévő – frankra az utolsó kötést 197,77 forinton jegyezték. Az euróval szemben is durván erősödő frank – amely gyengítését a jelek szerint nem vállalta tovább a svájci jegybank – fél négy körül átlépte a 200 forintos szintet, bár innen visszatért a 198 forint körüli árfolyamra.

Az euró drágulása – miután az európai valuta újfent esésnek indult a dollárral szemben – kisebb mértékű volt: míg reggel 281 forint körül is mozgott az ára, este hatkor 278-279 forint környékén volt, később azonban egészen 284 forintig gyengült a Dow Jones zuhanása miatt.

Az előzmények

Az értékpapír piacokon a befektetők a várakozásokat rendre felülmúló vállalati eredmény beszámolókra figyelnek, ami csillapítja a görögországi zavargások, valamint a portugál szuverén adósság lehetséges visszaminősítésére kiadott figyelmeztetés által gerjesztett pánikhangulatot. A forint a délelőtt elért 281-es euró jegyzést követően a déli órákban elérte a 276-os euró jegyzést. A zloty 4,1150-es euró jegyzésről 4,0710-re, a cseh korona 26,150-es euró jegyzésről 25,940-re erősödött a déli órákra. Az euró árfolyama a csütörtöki 1,2737-1,2857 dolláros szélsőértékek között 1,2800 környékén látszik stabilizálódni.

Csütörtök reggel, a kereskedés kezdeti időszakában 195,6 forint fölött is volt a svájci frank ára, ami több mint egyéves csúcsot jelent. A frank a hét elején még csak 188 forintba került, vagyis – a devizahitelesek nagy bánatára – három nap alatt 4 százalékkal esett hozzá képest a forint.

Pedig a frankkal szemben még viszonylag csekély a forint vesztesége. Az euró reggel 281 forint közelében volt, ami a hét eleji 267-268 forintos szinthez képest 5 százalékos áremelkedést jelentett. A legnagyobbat azok nyerték, akik dollárban tartják a megtakarításaikat: az amerikai valuta ára 220 forint fölött is járt reggel, csaknem 7 százalékkal magasabban a három nappal ezelőtti 206 forint körüli szintjénél.

A devizapiaci kereskedők és szakértők szerint egyértelmű, hogy a térség devizáinak gyengülése a dél-európai válsággal magyarázható. Nem véletlen, hogy nem görög válságról van szó: egyre erősebbek azok a félelmek, hogy a krízis nem marad az ország határain belül, hanem átterjed Portugáliára, de akár Spanyol- vagy Olaszországra is.

Fertőzésveszély

A görög adósságválság nyomán kialakuló fertőzés ugyanis mostanra többek között a portugál és spanyol kötvénypiacot is elérte. Uwe Parpart, a Cantor Fitzgerald vezető közgazdásza szerint a külföldi részvényekbe befektető amerikai alapok közül azok, amik korábban felülsúlyozták Európát, most leépítik ezeket a befektetéseiket, és inkább Japánt és Dél-Koreát célozzák meg.

Az Európai Központi Bank ma egyébként kamatdöntő ülést tart. Az elemzők biztosra veszik, hogy az eurozóna jegybankárai csakúgy, mint az elmúlt hónapokban, ma sem nyúlnak az irányadó rátához, vagyis marad a minden eddiginél alacsonyabb, 1 százalékos kamat. Sokkal fontosabbnak tartják azonban a piacok azt, hogy a döntés után megszólal Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke. Tőle azt várják, hogy az Európai Központi Bankba, és az euróba vetett bizalmat próbálja megerősíteni. Emellett azt is nagy izgalommal várják a szakértők, hogy az EKB-nál Görögországon kívül más országok esetében is szóba kerülhet-e a fedezetelfogadási minimumkövetelmények eltörlése.