Eljárás indult a túl drága benzin miatt
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a Mol Magyar Olaj-és Gázipari Nyrt. ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt. Azt gyanítják, hogy a Mol 2006 óta a piaci helyzetét kihasználva indokolatlanul emelte árait. Tény: a benzin idén már többször is történelmi csúcsra drágult.
A versenyhivatal szerint a piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek és a fogyasztók védelme érdekében is fontos, hogy időről-időre mevizsgálják a magyar gazdaság jelentős szereplőinek piaci magatartását, amennyiben azok felvethetik a verseny korlátozásának gyanúját. Az üzemanyagárak alakulása a GVH szerint számos tényező együttes hatásával magyarázható, így azokat befolyásolja többek között a jövedéki adó mértékének, a kőolaj világpiaci árának, valamint a forint dollárhoz viszonyított árfolyamának változása is.
Az üzemanyagárak elmúlt időszakban történt szignifikáns változásai ugyanakkor felvetik azt a kérdést, hogy mindez mennyiben vezethető vissza a fent említett tényezőkre, illetve ehhez mennyiben járul hozzá a Mol esetleges gazdasági erőfölényén alapuló indokolatlan árazása – olvasható a GVH közleményében. Ezért indult kedden versenyfelügyeleti eljárás a Mollal szemben.
Tény: idén már többször történelmi csúcsra drágult a benzin, aminek literenkénti átlagára mától 343 forint (a gázolaj pedig 324 forintba kerül). Igaz, a január óta bekövetkezett drasztikus drágulást jelentős részben az idén hatályba lépett adóváltozások okozzák. A GVH ugyanakkor hosszabb távra visszamenőleg vizsgálja a Mol árképzési gyakorlatát.
A GVH rendelkezésére álló piaci információk alapján felmerült annak a gyanúja, hogy a Mol üzemanyagpiacokon 2006. január 1-je óta alkalmazott nagykereskedelmi árai túlzottan magasnak minősülnek, amelynek érezhető hatása lehet a kiskereskedelmi árakra is.
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette – figyelmeztetett a versenyhivatal. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul, amely magában foglalja az erőfölény és a visszaélésszerűség vizsgálatát is. A versenytörvény szerint az eljárás befejezésének határideje 6 hónap, amely azonban – az ügy bonyolultságától függően – két alkalommal legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható.
A GVH felidézi: a Mol piaci tevékenységét az elmúlt tizenöt évben közel húsz versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálta, amelyek nagy része a Mol akvizíciós tevékenységével, vagy egyes üzletágainak, leányvállalatainak kiszervezésével volt kapcsolatos. Két erőfölényes, egy versenykorlátozó megállapodásra vonatkozó, valamint egy fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütköző magatartással kapcsolatos eljárást folytatott le, melyeket a versenyhivatal jogsértés megállapítása nélkül zárt le.
A Mol árazási magatartását eddig két alkalommal, 2000-ben és 2004-ben vizsgálták. Az első versenyfelügyeleti eljárást 2001 januárjában lezáró határozatban a GVH nem állapított meg túlzó árazást, mint gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, habár a Mol nagykereskedelmi piacon fennálló erőfölényes helyzete a versenyhivatal szerint fennállt. A második ügyben 2004. október 12-én született határozatában a GVH ismételten megállapította a Mol gazdasági erőfölényét az üzemanyag Magyarország területére kiterjedő nagykereskedelmi piacán, de a 2000-ig bezárólag alkalmazott árakat nem minősítette túlzónak.
A szakértői számítások szerint a vizsgált időszak egészét tekintve a motorbenzin tényleges nagykereskedelmi árak 8, a gázolajé 12 százalékkal voltak magasabbak a költségalapon számított nagykereskedelmi áraknál. Ez alapján a GVH nem látta megállapíthatónak a túlzottan magas üzemanyagárakat.
