További Magyar cikkek
Amikor 2008 őszén Gyurcsány Ferenc felavatta az M0-s keleti, a 4-es főút és az M3-as közötti szakaszát, az utat úgy adták át, hogy annak egyik csomópontja nem volt kész. Az észak-pesti kerületekből az elkerülőre vezető Rákospalotai határút helyén akkor még, mint meg is írtuk, földút vezetett az M0-ra.
Az utat 2009-ben kezdte építeni a kivitelezést közbeszerzési eljáráson elnyert Colas Építő Zrt., és át is adta a szerződés szerinti határidőre, idén április 30-ra. Ám hiába készült el, az autósok nem használhatják. Az állami sztrádaberuházó NIF Zrt. csütörtökön kiadott közleménye szerint ugyanis a fővárosi önkormányzat, "annak ellenére, hogy az előírásuk, illetve követelésük miatt épült meg az út, valamint az építési engedélyben kijelölték, nem veszi át üzemeltetésre a létesítményt".
Át kellene venni, de nem
Egy utat, amint elkészült, a beruházótól át kell vennie az üzemeltetőnek, ami egy autópályánál például az Állami Autópályakezelő Zrt. Mivel ez az út a fővárosi közúthálózat része, ezért az üzemeltetője Budapest önkormányzata. A főváros képviselője azonban az utolsó egyeztetésen az utat nem vette át – derül ki abból a levélből (pdf), amit Reményik Kálmán, a NIF vezérigazgatója Demszky Gábor főpolgármesternek írt. Úgy tudjuk, a főváros nem is indokolta, miért nem veszi kezelésébe az utat.
A NIF közleményéből kiderül: a főváros, valamint a XV. és a XVI. kerület kérte még az M0-s engedélyeztetési eljárása során a határút megépítését. Méghozzá úgy, hogy az út – a főváros távlati terveiben szereplő elvárások szerint – kétszer kétsávossá fejleszthető legyen.
Mivel az utat annak üzemeltetője nem vette át, azt az autósok nem is használhatják. Ennek nemcsak jogi, hanem gyakorlati akadálya is van, ugyanis jelenleg az út mindkét irányból le van zárva. A fizikai akadályt már a közút kezelőjének kellene eltávolítani, ahogy az önkormányzatra vár az egyébként forgalomba helyezési engedéllyel is rendelkező út forgalomba helyezése is – feltéve, hogy átveszi azt.
Mert nem tulajdonosok
A fővárosi önkormányzattól délután kaptuk meg a magyarázatát annak, miért nem vették át az utat. A sajtóirodától érkezett levél szerint azért, mert a főváros nem tulajdonosa az útnak és annak az ingatlannak sem, amelyen az új út épült. Márpedig "a jelenlegi szabályozás szerint a fővárosi önkormányzat kizárólag olyan utakat kezelhet, üzemeltethet, amelyek vagy a fővárosi önkormányzat tulajdonában vannak, vagy kerületi önkormányzat tulajdonában vannak, de a közösségi közlekedési hálózat részei".
A tulajdoni problémáról természetesen már régen tudtak az érintettek, "ez nem jelentett volna problémát, mivel a fővárosi önkormányzat az út elkészülte után átvette volna a magyar államtól a tulajdonjogot". Csakhogy az út megépítéséhez a kormány tavaly júliusi döntésével hazánk uniós támogatást kért – és kapott –, ami gyökeresen megváltoztatta a helyzetet.
Az uniós támogatásnak ugyanis egyik alapfeltétele, hogy a megépült létesítmény öt évig nem kerülhet más tulajdonába, tehát nem kerülhet át az út tulajdonjoga a fővároshoz. A budapesti önkormányzat szerint a NIF-nek kellene elkészítenie egy megállapodás-tervezetet a probléma megoldására, ám "a NIF Zrt. a mai napig nem készített ilyen tervezetet". Vagyis ha az állami cég nem tud megállapodni az önkormányzattal, akár öt évig is üresen állhat az út.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
