Gyöngyi
6 °C
11 °C

Milliárdos támogatással épül a szikszói Hell-birodalom

2010.06.02. 11:32
| Módosítva: 2010.06.04. 16:22
Három európai uniós pályázaton összesen 1,13 milliárd forintos támogatást nyert a Hell energiaital gyártója szikszói palackozójának kialakításához. A cég 3,5 milliárdos beruházással épít Szikszón palackozót, ahol fémdobozos és PET-palackos energiaitalokat gyárt majd. A támogatást technológiai fejlesztésre megy, ezért csak tíz-tizenöt munkahelyet teremt.

1 130 006 665 forint – ennyi támogatást kapott 2008. július 31-e és 2010. január 12-e között a Hell Magyarország Kft. A cég a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szikszót alakítaná át a magyar energiaital-gyártás fellegvárává, amihez futószalagon kapja a támogatásokat magyar döntéshozóktól, de jórészt az európai uniós kasszából. Palackozósor telepítésére, üzem építésére, átépítésre, de még laptopvásárlásra is kiterjed a bőkezűen dotált fejlesztéssorozat.

Egyszer félmilliárd

A dolog első látásra igazi sikertörténetnek tűnik. A Neo-Oriental Kft.-ként alakult, 2005-től tavaly májusig Candy Globe-nak hívott cég az első pályázatot 2008 áprilisában adta be a GOP-2.1.2./C kódjelű uniós pályázati kiírásra. Júniusban tartottak náluk helyszíni szemlét, július 31-én megszületett az első támogatói döntés. Ezzel egy 1,18 milliárd forintos beruházáshoz kaptak 42 százalékos támogatást, félmilliárd forintot.

Hogy ez mennyire sok, ennek érzékeltetésére néhány adat. Az elmúlt két évben a harminchétből mindössze öt pályázó kért ebben a programban ekkora összegű támogatást, további hat pedig 450 és 500 millió forint közöttit; ebből az öt plusz hatból kettőt a Hell jelent. Az átlagos támogatási igény 332 millió forint volt, vagyis a Hell által kért pénznek a alig több mint kétharmadra rúgott.

A Hell-beruházás célja az "alvállalkozóktól való függetlenedés" – a gyakorlatban ez a korábban külföldön palackozott Hell gyártásának hazatelepítését jelenti –, amihez az uniós pénzek hazai felhasználását koordináló NFÜ honlapján olvasható tájékoztatás szerint "1 db palacktöltő gépsor kerül beszerzésre". A tájékoztatásból kiderül: "a projekt része továbbá a dolgozók gépkezelői képzése, 1 db notebook beszerzése, valamint az új ügyfelek megnyerése érdekében szórólap és prospektus előállítása. A projekt (...) olyan gyártókapacitást eredményez a társaságnál, amely 10-15 fő számára teremt új munkahelyet".

A támogatási szerződés 2009. január 19-én lépett hatályba; a köztes félévben a társaság még a tervezett beruházás építési engedélyét és annak helyén, a szikszói 1290/9 helyrajzi számú telken egy fióktelep-bejegyzést intézett. Tavaly tavasztól aztán már a városi önkormányzattal tárgyalt egy másik telek megvásárlásáról, ez a 049/1 helyrajzi számú ingatlan végül 2009. augusztus 6-án került a birtokába.

Más hely, más időpont

És bár a beruházást tavaly szeptember 1-jén el kellett volna kezdeniük az eredeti helyen, ez akkor nem történt meg. Szeptember 25-én viszont kérték – erre lehetőségük volt –, hogy az új ingatlanon, a 049/1-esen valósíthassák meg a projektet. Ehhez a hozzájárulást, valamint már 2009. július 28-án a 200 millió forintnyi előleget megkapták.

A munkát viszont azt követően sem kezdték el: a 2009. november 19-i helyszíni ellenőrzésen – már a 049/1 helyrajzi számú fióktelepen – kiderült, hogy "az ellenőrzés időpontjáig nem kezdődött meg a projekt. A vállalkozás jelezte, hogy az üzemcsarnok kapcsán felmerült nehézségek miatt került kis csúszásba a 2009 szeptemberére tervezett kezdéshez képest, és hogy a gépsor a közeljövőben kerül megrendelésre" – olvasható az NFÜ-től kapott válaszban.

Szerkezetkész állapotban a csarnok

A beruházás már elindult, a palackozó üzemcsarnokául szolgáló épület szinte szerkezetkész állapotban van – közölte kérdésünkre Szilágyi László, a Hell Energy Magyarország ügyvezető igazgatója. Az építés alakulását az elmúlt egy hónap esős időjárása befolyásolta, tette hozzá.

A cégvezető leszögezte, hogy a projektet eddig teljes mértékben saját erőből valósították meg, EU-s pénzt nem használtak fel, megjegyezve: az uniós támogatású projektek mindegyike utólagos elszámolású. A 200 millió forintos előlegről elmondta: ezt nem használták fel, a szabályoknak megfelelően egy elkülönített számlán tartják. Ez a pénz  fémdobozos 2,5 decis palackozó gépsor megváltására megy majd.

Szilágyi László azt is elmondta: noha más energiaitalt is palackoznak Magyarországon, a nagyobb gyártók ezzel a beruházással csak az egyébként is magyar tulajdonban lévő Hellnek lesz magyarországi palackozója (a cég jelenleg 16 százalékos részesedéssel piacvezető a hazai energiaitalok piacán, ami mennyiségét tekintve a további két meghatározó multinacionális márkát).

A szikszói palackozó próbaüzeme ez év végén kezdődhet a 2,5 decis kiszereléssel, de ebben az ütemezésben is okozhat csúszást az elmúlt hetek szélsőséges időjárása. De az biztos, hogy legkésőbb 2011 első negyedévében megindul az üzemszerű termelés a palackozóban.

Miután a cég tavaly júliusban, 28-án megkapta a 200 milliós előleget, majd egy nappal később, július 29-én ismét pezsgőt bonthatott. Egy másik, 2009 áprilisában elindított pályázatuk is támogatást kapott. Méghozzá a maximális ötven százalékosat: egy 960 milliós beruházásra 480 milliót (egészen pontosan 480 035 100 forintot).

Bővít, átépít, megkétszerez

"A projekt megnevezése: a palackozó-kapacitás jelentős bővítése" – olvasható az NFÜ tájékoztatásában. A projekt összefoglalásából kiderül: a pénzből a cég "szikszói energiaital-palackozó üzemének technológiai fejlesztése történik". Hogy pontosan mi? "Beszerzésre és telepítésre kerül egy, a társaság palackozó kapacitását megkétszerező, csúcstechnológiájú italtöltő gépsor, továbbá infrastrukturális költségek kerülnek elszámolásra, amelyek keretében az új gépsor elhelyezéséhez szükséges átalakítási és energetikai kivitelezési munkálatok történnek".

Szilágyi László ennek kapcsán megjegyezte: az esetleg félreérthető megfogalmazás ellenére természetesen nem az el sem indult termelés megduplázásáról van szó. Ez egy teljesen új irányvonalat, fél és másfélliteres PET-palackok palackozójának a kialakítását jelenti. Ilyen kiszerelésben a nagyobb piaci szereplők eddig nem palackoztak, a Hell ezzel is elébe szeretne menni a fogyasztók igényeinek.

És ennek a tavaly júliusi döntésnek az időpontjában már elbírálásra várt a harmadik pályázatuk, amit a másik kettőtől eltérően nem a gazdasági operatív programhoz (GOP), hanem egy észak-magyarországi regionális pályázatra nyújtottak be. Egy csaknem hétezer négyzetméteres csarnok kialakításának 300 millió forintos költségéhez kértek és kaptak ismét 50 százalékos, 150 millió (egészen pontosan 149 971 565) forintos támogatást.

Ez a támogató döntés idén januárban született meg, ennek kérelmében a beruházás helyszínének a Hell az eredetileg tulajdonában lévő, 1290/9 helyrajzi számú telket jelölte meg; legalábbis erre utal a projekt összefoglalójának az a mondata, ami a "két éve a pályázó társaság tulajdonában álló területen felépülő üzemről" szól. Ez azért furcsa, mert ezen a telephely-fejlesztési pályázaton is hivatkoznak a gyártósoros fejlesztésekre, holott azok helyszíne a döntés megszületésének időpontjára megváltozott. Az NFÜ-től kapott tájékoztatás nem utal arra, hogy az elmúlt hónapokban a Hell ennek a helyszínnek a megváltoztatását kérte volna.

Támogatás, átütemezés, támogatás, támogatás

Összefoglalva tehát: a cég 2008 júliusában támogatást kapott arra, hogy palackozót hozzon létre Szikszón. Majd még azelőtt, hogy ezt a munkát elkezdte volna, 2009 júliusában támogatást kapott egy másik gépsor megvásárlására és üzembe helyezésére – az előbbi két és fél decis, az utóbbi másfél literes palackokba töltik az energiaitalt – valamint a még építeni sem kezdett üzemének átalakítására (ezt a fejlesztést idén januárban kellett elkezdeni, és év végére kell befejezni).

Végül 2010 januárjában támogatást kapott egy, az ezeknek a fejlesztéseknek az alapját jelentő telephely-beruházáshoz, ami az egész projektegyüttes első fázisa lett volna (és aminek a csúszása miatt különösen indokolatlannak tűnik a tavaly júliusban támogatást kapott projektnek az átépítéssel kapcsolatos része). A céget megkérdeztük, hol tartank a beruházással, válaszaikra még várunk.

A Hell (Candy Globe) 2009. július 29-én – tehát egy nappal az előleg folyósítása után – adta be az első projektről az első úgynevezett projekt-előrehaladási jelentést. Ebben elismeri, hogy a technológiafejlesztés "feltétele a projekt helyszínen létesülő üzemcsarnok felépítése" (ekkor még az eredeti helyszínről volt szó), ám az építési munkálatokat nem tudták megkezdeni, "mivel a projekthelyszínen olyan közületi vezetékek húzódnak (...) amelyekről a pályázó társaságnak nem volt tudomása". Ezt a problémát végül a helyszín megváltoztatásával oldották meg, azonban az első két projekt így sem vihető végig, amíg a csarnok el nem készül – csakhogy furcsa módon erre kaptak utoljára támogatást.

Bőkezű szponzor

Az ügynek azonban néhány egyéb apró furcsasága is van. Egyrészt például az, hogy a két miskolci magánszemély, Barabás Irén többségi és Barabás Ernő kisebbségi tulajdonában álló cég – amelynek kis ideig tulajdonosa volt az a velük egy címen bejelentett Barabás Zsolt is, aki 2002-ben egyik kulcsfigurája volt annak a csokoládé- és cukorcsempész ügynek, ami csaknem harminc vámos letartóztatását eredményezte –, miközben egymilliárd forintot meghaladó támogatást kért a beruházáshoz, évi 2-3 milliárd közötti árbevételéből százmilliókat költ szponzorációra.

Tavaly tavasszal ugyanis három évre szóló szponzori szerződést kötött a Forma 1-es Williams istállóval. A csapat, bár most nem tartozik a szoros élmezőnybe, hét egyéni és kilenc konstruktőri világbajnokságot nyert, főszponzora az AT&T telekommunikációs óriás, támogatói között van az Allianz, az RBS brit bank, a Reuters, a Philips.

A Helltől kapott támogatás pontos összege üzleti titok, ám a versenysorozat költségeinek nagyságrendjét ismerve megbecsülhető, hogy ez több százmillió forintos tételt jelent. A cég emellett tavaly nyáron tárgyalt arról is, hogy tulajdonrészt szerezzen az elsőosztályú focibajnokságból azóta már kiesett diósgyőri futballcsapatban. A Hell egyébként 2008-ban 2,1 milliárd, míg 2009-ben 2,8 milliárd forintos árbevételt ért el, adózás előtti eredménye 35 millióról 46 millió forintra nőtt.

Munkát nem teremt

Különös az is, hogy a beruházás igen jelentős, csaknem  ötven százalékos támogatási aránya ellenére – vagyis a cég a fejlesztési kiadásainak felére uniós támogatást kap – alig hoz létre munkahelyet. Az 500 és 480 millióra a gazdasági operatív programnak (GOP) a "komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben” projektjének részeként pályáztak 2008-ban és 2009-ben.

Ebből a keretből az kaphat pénzt – a többi gazdaságfejlesztési pályázathoz képest kedvezőbb feltételrendszer szerint –, aki az ország legelmaradottabb, legszegényebb, legalacsonyabb foglalkoztatású kistérségének egyikében valósít meg beruházást. Harminchárom ilyen kistérség van az országban, ezek egyik a szikszói.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől kapott tájékoztatás szerint az ilyen területeken "jóval alacsonyabb a gazdaságban való foglalkoztatás és önfoglalkoztatás". Ráadásul a fejlesztési ügynökség írásos tájékoztatása szerint ezeknek a támogatásoknak a célja, hogy "új beruházások kezdődjenek ezen térségekben, amelyek pozitív hatással lesznek a kistérségek foglalkoztatására, gazdaságára".

Ennek ellenére a Hell pályázatainak elbírálásakor nem szerepelt az alapelvárások között az, hogy a beruházás munkahelyet teremtsen. Ezt az NFÜ kérdésünkre utólag azzal magyarázta, hogy a pénzt nem munkahelyteremtésre, hanem technológiai fejlesztésre adják. A szikszói energiaital-gyárban a Hell vállalásai szerint tíz-tizenöt vagy tíz vagy húsz-huszonöt új munkahelyet hoznak létre. Ezzel szemben az elbírálás során a megajánlott új munkahelyekért lehetett pluszpontokat kapni.

Közvetett hatások

Hogy pontosan mennyit? A Hell az első, 500 milliós pályázatban tíz-tizenötöt írt, a másodikban (a 480 milliósban) nem szerepelt állásteremtéssel kapcsolatos vállalás, míg a harmadikban (a 150 milliósban) azt vállalták, hogy annak köszönhetően legalább tíz új munkahelyet teremtenek.

Szilágyi László erről azt mondta: a pályázatban szereplő 15 fő egy minimumlétszám, de ha tartósan jól működik, ez a létszám 50 fő is lehet. Emellet pedig a gyárnak köszönhetően a kapcsolódó vállalkozások, így például szállítmányozási cégek forgalma is növekedhet, emellett a helyi adóbevételek is emelkedhetnek – említette a beruházás várható kedvező hozadékait.

Nem lehet trükközni

A beruházás indításának csúszásától eltekintve a projektekkel minden rendben van, derül ki a fejlesztési ügynökség tájékoztatásából. A Hell az uniós szabályoknak mindenben megfelel, a cég három pályázatát eddig három előzetes szemlével és egy úgynevezett közbenső helyszíni ellenőrzéssel – a már említett, a beruházás csúszását megállapító tavaly novemberivel – vizsgálták. Emellett a cégtől kérik a már említett projekt-előrehaladási jelentéseket is – tudtuk meg az NFÜ-től.

A gazdasági operatív programban nem hátrány, hanem kifejezetten előny, ha egymásra épülő fejlesztésekre kér támogatást egy cég, úgy, ahogyan a Hell tette – magyarázták a fejlesztési ügynökség szakemberei. Az NFÜ eddigi vizsgálatai és az uniós támogatások általános gyakorlata szerint arra sincs lehetőség, hogy a projektek költségeivel trükközzön egy pályázó, és – mivel a két nagyobb értékű projekt hasonló jellegű – egy-egy kiadást többször is elszámoljon a támogatás terhére.

"A projektek költségvetési tételei között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vizsgálata alapján nincs átfedés, a támogatás finanszírozása a teljesített számlák alapján történik, amelyek megjelölésre kerülnek, így nincs lehetőség egy-egy tétel többszöri finanszírozására" – olvasható az NFÜ válaszában. Hozzátették azt is: "mivel minden számlából csak a támogatás arányos része kerül kifizetésre, így mindenképpen mellé kell tennie a cégnek a vállalt önerőt".

Ez azt jelenti, hogy a kapott egymilliárdhoz saját zsebből még két és félmilliárdot kell hozzátenni. A teljes beruházás ugyanis 3,5 milliárd forintba kerül, ebből a támogatható rész költsége nagyjából 2 milliárd forint.