Okos ember görög salátáról sem beszél

"Azt sem merem elmondani, ha görög salátát vacsoráztam, nehogy félreértsék, erre jön egy magyar kormányzati ember, és nekiáll bizonygatni, hogy az országa számára Görögország sorsa a legvalószínűbb" – idézi a Portfolio.hu egy külföldi elemző nekik írt levelét, mint annak példázatát, milyen megrökönyödést okozott Kósa Lajos tódítása. Az államcsődöt vizionáló nyilatkozat nyomán az addig pluszban levő magyar tőzsde a nyugati trendekkel szembefordulva esésnek indult, a forint pedig a régiós devizáktól elszakadva jelentősen gyengült.

Nem akarják komolyan venni a hitelezőket

Miközben egyfelől teljes a bizonytalanság, mit is akar csinálni kormányon a Fidesz, a párttól érkező jelzések arra utalnak, hogy nem akarják komolyan venni az EU-IMF páros, illetve a befektetők, a piac elvárásait. Ennek is köszönhető, hogy Kósa Lajos szavai jelentős mozgást indítottak el az amúgy is bizonytalan piacon – mondta  Orbán Gábor, az Aegon portfoliómenedzsere. Azonban lát egy másik, ezzel párhuzamos magyarázatot is arra, miért szakadt el csütörtökön a forint a régiós devizák mozgásától, illetve miért fordult mínuszba a BUX. A magyar eszközök szerinte – egyébként a régiós kötvényekhez hasonlóan – felülárazottak voltak, a forintárfolyam 272-es szintnél túlértékelt volt, így volt terepe is – az egyébként minden bizonnyal a politikusi nyilatkozatok kiváltotta – gyengülésnek.

Miközben szinte semmit nem lehet tudni, amit mégis, az Orbán Gábor szerint nem jó: azok a lehetőségek, irányok, amik a Fidesz kommunikációjából körvonalazhatóak, nem tűnnek reálisnak a piac számára. Felvetésünkre a szakértő úgy vélte, amit a kormány el szeretne érni, az akár lehetne kívánatos: ha a strukturális reformok egyszeri, a hiányt növelő költségét sikerülne elfogadtatni a nemzetközi szervezetekkel, könnyebben és gyorsabban lehet szükséges reformokat elindítani. Azon azonban nem lehet csodálkozni, még ha az új  kormánynak ehhez nincs is köze, hogy Magyarország iránt nincs meg a nemzetközi bizalom. Az elmúlt évek után ez nem elvárható, a görög válság pedig nyilván hozzájárult ahhoz, hogy Brüsszel még nehezebben toleráljon bármilyen kilengést.

Az igazi kérdés egyébként nem az idei hiány: Orbán szerint az állami vállalatok adósságkonszolidációjával, azaz ennek a több százmilliárdos tételnek az egyszeri rendezésével el lehet vinni akár 7 százalék fölé is az idei deficitet. Ezt – hangsúlyozottan mint egyszeri, a rendszert visszatérően nem terhelő tételt – Brüsszel és az IMF is elfogadhatja. De enélkül is látszik, hogy 3,8 százalék helyett valahol 4-5 százalék között áll meg a hiány: csontvázak tömegével nincsenek, de néhány ponton valóban nem tarthatóak a Bajnai-kormány számai. Egy egyszázalékpontos hiánytúllépés azonban még nem nevezhető elszállásnak.

Kettőhússzal a falnak

A gond ott van, hogy jövőre viszont már 3 százalék alatti mutatót kell felmutatnunk, ebből engedni jogi lehetősége sincs igazából az uniónak, a 2004 óta zajló túlzott deficiteljárás minden lépcsőjén túl vagyunk – hangsúlyozza Orbán Gábor. Ha ezt mégsem venné figyelembe a Fidesz, és a kormány megpróbálna ragaszkodni a magasabb hiánypályájával járó gazdaságpolitikai elképzeléseihez, az egyebek között a most az országnak védernyőt jelentő IMF-EU hitelkeret rendelkezésre állásának felfüggesztésével járhatna, illetve akár azzal is, hogy a GDP 2,5 százalékát kitevő uniós támogatások folyosítását felfüggesztenék. A piacok reakciója egyértelmű lenne: az államkötvényekre elvárt hozam jelentősen emelkedne – tovább növelve az államadósság-finaszírozás terheit –, a forint árfolyama elszállna, a devizahitelesek őrjöngenének, egy önmagát erősítő folyamat révén "220-al robognánk a falnak".

Egy forint elleni támadást is megalapozott Kósa

Az alapproblémát hasonlóan látja Samu János, a Concorde makroelemzője is. "Nagyon zavaró, hogy nem látszik egyértelműen, mit tervez a jelenlegi kabinet, egyszerűen nem lehet kibogozni a kommunikációból, hogyan viszonyul a Fidesz a gazdaságpolitikához" – említi a szerinte legnagyobb problémát. Ez a hetek óta tartó általános bizonytalanság és a csütörtökön napvilágot látott politikusi nyilatkozatok ráadásul megteremthetik egy forint elleni támadás alapját.

A gyengülés már elkezdődött a régiós társakhoz képest is, hiszen csütörtökön a cseh koronával és a zlotyval szemben is leértékelődött a forint. Ha a mostani helyzetben a jelentős nemzetközi véleményvezérek bármelyike a forint gyengülésén akar nyerni, kényelmesen megteheti ezt, Samu szerint eddig csak szerencsénk volt, hogy senki nem akart erre játszani.

A csütörtöki események tanulsága, hogy az eddigi bizalom meggyengült, de nincs itt az összeomlás. Ez akkor lenne, hogy ha esetleg az új kormány nem akarna odafigyelni a költségvetés helyzetére. Samu szerint a 4,5 százalék körüli GDP-arányos deficit tűnik reálisnak, de „nagy kérdés, hogy milyen egyszeri tételeket tesznek bele, illetve biztos vannak olyan kötelezettségvállalások, amikbe mi nem láthatunk bele, így azt sem tudhatjuk, azok milyen nagyságrendűek” – fogalmazott. Az elmúlt napok eseményeinek fényében azt várja, hogy a Fidesz a 6-7 százalék helyett 5 százalék környéki deficitet fog megcélozni. Ha ennek jó lesz a kommunikációja, akkor az egy szép erősödést is eredményezhet.

De mit is akar a Fidesz?

A deficit az EU-val és az IMF-el kötött megállapodás értelmében érdemben nem lehet nagyobb a GDP 3,8 százalékánál, míg a Fidesz 6-7 százalékról beszélt, ami 700-800 milliárdos mozgásteret jelentett volna az új kormány számára.

Első látásra úgy tűnhet, három nap alatt rejtélyes módon több százmilliárd forintnyi űr keletkezett a magyar állam költségvetésében. Hiszen Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes hétfőn még arról beszélt: az átadás során egyelőre semmilyen csontváz nem esett ki a szekrényből. Kósa Lajos és Varga Mihály csütörtökön viszont már új hangot ütött meg, egyik államcsőd-közeli helyzettel riogatott, a másik a szekrényből hétvégén hullani kezdő csontvázakat ígért.

A riogatás ezúttal nem alaptalan kifejezés: a Kósa-beszéd után néhány óra alatt több száz pontot esett a tőzsde. A forint árfolyama is megsínylette a fideszes politikusok kommunikációját, estig 7-9 forintot drágultak a vezető devizák. A világ valutái közül – a Bloomberg adatbázisában 170 szerepel – a forint szenvedte el a legnagyobb esést csütörtökön.

A brüsszeli pofon

Az események hátterében Orbán Viktor brüsszeli látogatása áll. A magyar kormányfő  és az unió vezetőinek megbeszélésein Brüsszel világossá  tette: az Európai Unió nem támogatja az idei magyar költségvetési hiány növekedését. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki, Orbánnal közös sajtótájékoztatóján azt mondta: Magyarország nagyon kényes helyzetben van, és sürgette a deficit lefaragását, a pénzügyi konszolidáció felgyorsítását.

Mindez azt jelenti, hogy Brüsszel keresztülhúzni látszik azt a kormányzati gazdaságpolitikai elképzelést, hogy idén a tervezettnek csaknem kétszeresére növelik, majd a következő években folyamatosan lefaragják a hiányt. Az elmúlt hetekben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter rendszeresen, már a kijelölt miniszterek május 3-i bemutatásakor emlegette a 6,5 százalékos hiányt; a hétvégén pedig a megszűnő pénzügyminisztériumban is egy épp ekkora hiányról szóló furcsa dokumentum bukkant fel. Matolcsy ráadásul miniszteri meghallgatásán is azt mondta, fontosabb a növekedés beindítása, mint a költségvetési egyensúlyra törekvés.

A jelenlegi költségvetésben 987 milliárd forintos, a hazai össztermék (GDP) 3,8 százalékára rúgó költségvetési deficit szerepel. Egy 6,5-7 százalékos hiány – változatlan GDP-vel számolva – tehát 700-800 milliárd forintos mozgásteret jelentett volna az új kormány számára.

Ötletek voltak, bejelentések nem

Hogy ezt mire költötték volna, azt persze nem tudjuk, ötletekben mindenesetre nem volt hiány. Orbán Viktor, még a kampányban, nagyarányú adócsökkentést ígért már erre az évre – bár a kormányprogramban végül lényegében már nincs szó adócsökkentésről –, Matolcsy forintosítaná a devizahiteleket, már júliustól megszüntette volna a szuperbruttót, és családi adózást ígért 2011-re. A kampányban is röpködtek a tíz- és százmilliárdok: az ígéretekből jutott a kórházaknak, a sportnak, az oktatásnak is, míg Fónagy János a bezárt vasútvonalak újranyitását ígérte meg.

A mostani brüsszeli jelzések azonban egyértelművé tették, hogy ez az út járhatatlan a Fidesz számára, ami az előzmények fényében nem meglepő: „Az IMF és az Európai Bizottság nem tud tolerálni olyan gazdaságpolitikát, amely a mostani 4 közeliről 7 százalék fölé löki a hiányt” – írtuk tavaly novemberben.

A helyzet azóta csak romlott: egyes elemzők azt furcsállották, hogy a Fideszt nem aggasztja az államadósság és a deficit növekedése, mások arra hívták fel a figyelmet arra is, hogy vissza kell vonni a populista választási ígéretek egy részét. Az uniónak a saját szabályrendszere sem tenné lehetővé, hogy engedékeny legyen velünk. Május elején látni lehetett azt is, hogy a jelenlegi piaci környezetben az IMF sem megy bele egy jelentősebb deficitnövekedésbe (holott Matolcsy még a parlament alakuló ülésén is azt mondta lapunknak, hogy a görög válság nem ront a tárgyalási pozícióinkon). Különösen annak fényében, hogy elemzők szerint a nyolcvan százalékos államadósság mellett egyébként is működésképtelen a Matolcsy-modell, az, hogy a gazdaság a növekedésből megtérülő állami kiadásokkal indítsuk be.

Elrontott kommunikáció

A deficit növelésének brüsszeli elutasításának hatására vett új irányt csütörtökön a Fidesz kommunikációja. Miután eldőlt, hogy érdemben nem nőhet a deficit, tehát marad a gazdaságpolitikai kényszerpálya, és nincsenek pluszpénzek sem a gazdaság felpörgetésére, sem a kampányban tett ígéretek betartására, elő kellett venni a kormányváltások utáni csodafegyvert. Azt, hogy a helyzet rosszabb, mint eddig hitték, hogy az előző kormányok mégiscsak csontvázak tömegét rejtették a szekrényekben, hogy a következő éveket is kríziskezeléssel kell tölteni, hiszen az államcsőd szélén az ország.

Ennek a kommunikációnak –  azon túlmenően, hogy a 20 milliárd eurós hitelcsomagból fel nem használt 5,7 milliárd euró fényében jócskán alaptalannak tűnik – nagyon negatív üzenete van. Nigel Rendell, a londoni RBC Capital szakértője azt mondta, a magyar gazdaság nincs vészhelyzetben, Kósa Lajos nyilatkozata a gazdaság rossz állapotáról „veszélyes játék”, míg Manik Narain, a londoni UBS AG feltörekvő piaci stratégája arra figyelmeztetett, hogy a görög válságra vonatkozó utalások egyértelműen félelmet keltettek a piacokon.