Továbbra is titkolják a bankok hitelbírálati szisztémájukat

Holnaptól a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet újabb szigorítása lép életbe. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek hitelezhetőségi limitje, ez a forintban megállapított összeg fejezi ki a maximális havi törlesztési képességet. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt nem haladja meg, euróalapú hitelnél pedig a fenti limit 80 százaléka, egyéb devizanem esetén 60 százaléka a határ. A hitelintézetek szinte egyöntetűen úgy vélik, ez már nem lesz hatással a piacra, ott már komoly rendet vágtak a március elsejétől érvényes szabályok (a forinthiteleknél a kihelyezett kölcsön nem haladhatja meg a fedezetként felajánlott ingatlan értékének 75, euróhitel esetén 60, más devizahitelnél pedig a 45 százalékát).

Korábban a piacon általános volt, hogy szabad jövedelmük legfeljebb harmadáig vállalhatnak a lakossági ügyfelek törlesztési terhet, ez a hitelboom idején alaposan felpuhult. A bankok az éles verseny miatt egyre inkább üzleti titokként kezelték hitelbírálati szisztémájukat, e téren az új szabályozás sem hozott sok változást. A hitelezhetőségi limit a K&H-nál a bank tájékoztatása szerint nem jelent módosítást korábbi gyakorlatukhoz képest, eddig is létezett ilyen - annyit elmondtak, hogy az ügyfelek szabad jövedelmük 30-50 százalékára vállalhatnak náluk törlesztési terhet. Az arány a jövedelemsávtól függ; a jövedelemvizsgálat háztartásra történik, így további szereplő bevonásával lehet javítani a jövedelmi helyzetet. A Raiffeisennél arról tájékoztatták lapunkat, hogy a hitelezhetőség számos tényezőtől függ, egyetlen mutatószámmal nem lehet kifejezni. A jogszabályváltozás hatására a banknál nem változik a bírálati logika. A Volksbanknál azt hangsúlyozták: korábban is teljeskörűen vizsgálták az ügyfél és háztartása jövedelmi helyzetét, így most csak finomításokra volt szükség.

A jövedelem terhelhetősége - mondták el a Budapest Banknál (BB) - többek között függ az ügylet kockázati besorolásától, az ügyletbe bevonható jövedelmek mértékétől. Ezek alapján a sávok termékenként is eltérőek lehetnek. A vállalható teher összességében állítólag a BB-nél sem változik. Az OTP arról tájékoztatta lapunkat, hogy eddig is vizsgálta a háztartások bevételeit és kiadásait és ezek alapján határozta meg a vállalható törlesztőrészletet, ezen keresztül a felvehető maximális hitelösszeget. A legnagyobb magyarországi hitelintézet nem rögzít felső korlátot a törlesztőrészlet/jövedelem arányra, hanem részletes számítás eredményétől teszi függővé a hitelnagyságot. Akik kevésbé terhelik meg jövedelmüket - tették hozzá -, azoknak enyhébb fedezeti követelménynek kell megfelelniük.

Pozitív adóslista híján a bankok csak ügyfeleik bevallása alapján értesülnek a már fennálló hitelterhekről.

Az elmúlt hónapok változásai biztosan nehéz helyzetbe hozzák a minimálbérre bejelentetteket. A Raiffeisennél ők jelzálogfedezetű hitelt igényelhetnek, ám ekkor is kell adóstársat állítaniuk. A BB szerint önmagában a minimálbér nem kizáró ok, de a maximális hitelösszeg ez esetben lényegesen korlátozottabb. Jelzáloghiteleknél - tették hozzá - létezik a dologi adós fogalma (akinek az ingatlanára kerül a jelzálogbejegyzés), de az adósoknak meg kell felelniük a hatályos bonitásvizsgálatnak. A Volksbank azt jelezte, hogy azok a minimálbéren foglalkoztatottak, akik nem rendelkeznek egyéb kölcsönnel, egy átlagos, 8-10 millió forintos hitelt továbbra is felvehetnek.