Simor visszaszólt Orbánnak

Nem hagyta annyiban Simor András jegybankelnök azt őt és rajta keresztül a jegybankot ért legutóbbi támadást. Két hete Orbán Viktor miniszterelnök a 29 pontos első akcióterv részeként kiemelte, hogy az állami vezetők bérét 2 millió forintban kívánják korlátozni, és külön kihangsúlyozta, hogy ez az MNB-re is vonatkozik. Ezzel ismét felizzott a Fidesz-kormány által Simor ellen indított támadás.

A mai kamatdöntést ismertető sajtótájékoztatón Simor egy külön nyilatkozatban jelezte, hogy a jegybanki vezetők fizetéséről a jegybanktörvény rendelkezik, ráadásul a jegybanktörvény ezen passzusait még az első Orbán-kormány javaslatára alkotta kilenc évvel ezelőtt a parlament. Ha valaki változtatni kíván a fizetéseken, akkor ahhoz a jegybanktörvényt kell módosítani, de – részben az uniós szabályrendszer alapján – a javadalmazás csökkentése nem vonatkozhat a jelenlegi vezetésre, csak a legközelebbi, 2013-ban hivatalba lépő elnökre és MNB-vezetésre terjedhet ki először.

Ráadásul az Európai Központi Bank gyakorlata és az uniós szabályrendszer is egyértelmű abban, mint arra lapunk rámutatott minapi cikkében, hogy a jegybanki függetlenséghez hozzátartozik, hogy a jegybankok maguk dönthessék el az alkalmazottaik fizetését, hogy a legjobbakat foglalkoztathassák, a fizetés korlátozása ezért a jegybanki függetlenség megsértésével is egyenértékű, érzékeltette Simor. (Szijjártó Péter cikkünk megjelenésének napján azonban továbbra is úgy nyilatkozott, csökkenteni fogják a jegybankelnök fizetését.) Hozzátette, hogy a jegybank nemcsak a függetlenségére ügyel, hanem a hatékonyságra is, nem szórják a pénzt, amit jelez, hogy a kilenc évvel ezelőttihez képest az MNB személyi kiadásai 17 százalékkal csökkentek, miközben ugyanezen időszak alatt a teljes államháztartásban a személyi kiadások 100 százalékkal nőttek, vagyis megduplázódtak.

„Nem szép dolog” – így összegezte véleményét a fizetéscsökkentést felvető kormányzati törekvésekről Simor a fentiek alapján és az alapján, hogy a Fidesz-kormánynak most jutott eszébe elővenni a témát, nem pedig elődje, Járai Zsigmond jegybankelnöksége alatt vetették fel a kérdést.

Simor megjegyezte azt is, hogy eddig nem verte nagy dobra, de eddig fizetésének egy részét jótékony célokra ajánlotta fel. Ezen nincs szándéka változtatni.

A hiánycélokat betartani kell, nem feszegetni

Simor finoman kritizálta a kormány költségvetésihiány-célok módosítása érdekében tett, kudarcba fúlt próbálkozásait is. Az EU vezetői a jegybanki függetlenség mellett a vállalt államháztartásideficit-célok betartása iránt is nagyon elkötelezettnek mutatkoztak az elmúlt időszakban, így az azoktól való eltérési kísérletek bár népszerűnek látszanak, de - ahogyan a jegybanki függetlenség megsértését eredményező lépések, úgy ezek is - kudarcra vannak ítélve és veszélyesek. Kérdésre válaszolva jelezte, hogy kormányzati tisztviselők két-három héttel ezelőtti nyilatkozatai – különösen emlékezetes Kósa Lajos és Szijjártó Péter kijelentései – hozzájárultak a Magyarországgak szembeni kockázati felár emelkedéséhez.

A kormány 29 pontos akciótervének következményeiről nem sokat tudott mondani a jegybankelnök, mert sok konkrétum még hiányzik az alapos számításokhoz. A költségvetési egyenlegre gyakorolt hatást megbecsülni sem merte Simor, csak annyit mondott, hogy a jegybank üdvözli, hogy a kormány elkötelezte magát az idei 3,8 százalékos hiánycél tartásához. Remélte, hogy a 2011-es célt is megerősíti a kabinet és ismerteti a részleteket, azt, hogy milyen intézkedésekkel próbálja ennek megvalósítását biztosítani.

Az idei költségvetési szigorítás, amelyet a 29 pont bizonyos részletei takarnak, az idei gazdasági növekedést valamelyest rontja, de a jövő évi hatás nem látszik egyelőre érdeminek. Nem kizárt, hogy a pénzügyi szektorra kivetendő, idén 200 milliárd forintos bevételt jelentő és három év alatt megszűnő extraadó oda vezet, hogy a magyarországi leánybankjaikat finanszírozó külföldi anyabankok kevesebb forrást és drágábban biztosítanak majd az itteni hitelintézeteknek – mondta Simor a jegybanki stáb kalkulációi alapján.