Új IMF-szerződésre készül a kormány
Új, elővigyázatossági hitelmegállapodást kötne a kormány az IMF-fel – nyilatkozta az fn.hu-nak Szapáry György. Orbán Viktor főtanácsadója szerint hazánknak nincs szüksége a pénzre, az csak vésztartalék lenne, és erősítené a piacok bizalmát. Szapáry nem tart attól, hogy a bankadó miatt több pénzintézet is elhagyná az országot.
Az októberben lejáró IMF-szerződést év végéig meghosszabbítaná, majd 2011-ben egy elővigyázatossági hitelmegállapodást kötne a magyar kormány a Nemzetközi Valutaalappal, mondta Szapáry György az interjúban. Ahogy fogalmazott: "nincs szándéka a kormánynak lehívni a pénzt, mert a magyar állam fizetőképes, de egy ilyen elővigyázatossági megállapodás erősítené a piacok bizalmát". Ez azért fontos, mert így csökkennének az országkockázati felárak, és a magyar állam olcsóbban jutna pénzhez piaci forrásból.
A mostani szerződést azért hosszabbítanák meg két hónappal – erről már tárgyaltak is az IMF-delegációval, az új szerződésről még nem –, hogy ne legyen átmenet a két megállapodás között. Az új hitelszerződés alapján "csak akkor hívnánk le pénzt, ha valami olyasmi történne a nemzetközi piacokon, ami miatt a magyar állam nehezen tudna ott kölcsönhöz jutni".
A leendő új IMF-szerződés feltéteiről Orbán főtanácsadója konkrétumokat nem mondott. Csak annyit közölt, hogy a szokásos feltételek – milyen a monetáris politika, mekkora a deficit – mellett "szó lesz arról, hogy milyen szerkezeti átalakításokat akar a kormány véghezvinni". Az IMF csak a hosszabb távú növekedést megalapozó reformokat támogatja, de a konkrét szerkezeti átalakításokat a kormány határozza meg, tette hozzá.
A bankadóról azt mondta Szapáry György: "beleilleszkedik abba a folyamatba, ami más országokban is történik", és hozzátette: jónak tartaná, ha az adóról meg tudnának állapodni a bankokkal. Szerinte "a bankok jól meg fogják gondolni, mielőtt arra a megállapításra jutnának, hogy Magyarországról kivonulnak", mert a magyar piacon komoly növekedési esélyek vannak. A deficitről azt mondta: "hogy sikerül lehozni a hiányt az eredetileg tervezett szintre", vagyis a 3,8 százalékos GDP-arányos mértékre.
