Jenő
3 °C
8 °C

Aknák az adó-salátatörvényben

2010.07.05. 04:12
Az állami fizetések korlátozásától a végkielégítések 98 százalékos adóján át a bankadóig és jövedékmentes otthoni pálinkafőzésig számtalan új szabályt tartalmaz a Matolcsy György által jegyzett törvényjavaslat, amelyet legrövidebben adó-salátatörvénynek nevezhetünk. A kormányzat akciótervének legfontosabb elemeit jogszabályokká gyúró javaslatban azonban több olyan elem is lehet, amely alkotmányossági aggályokat vet fel vagy esetleg uniós szabályokkal ütközhet.

A miniszterelnök 29 pontos, pár héttel ezelőtt felvázolt első akciótervének döntő részét, legmarkánsabb elemeit képezi le az a salátatörvény, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter neve alatt nyújtott be a kormány a parlamentnek. A törvénycsomag itt olvasható (pdf-formátum).

Összegyúrt csomag

Jogszabályalkotási és átláthatósági szempontból talán szerencsésebb lett volna öt-hat különálló törvényjavaslatot készíteni, de a kabinet egybegyúrta az idei adócsomagot, ebben szeretnék elintézni a jegybanktörvény módosítását, az állami szférában dolgozók nagyobb összegű végkielégítésére, búcsúpénzére kivetendő 98 százalékos adót, a bankadót, a háztartási munkába besegítők jogállását és teherviselési körülményei tisztázó passzusokat, a kincstárnoki rendszer helyébe lépő felügyelői rendszer létrehozását, az államháztartási státustörvény eltörlését, némely pontjának átemelését egy másik törvénybe, a pálinkafőzési „szabadságharc” lezárását, valamint a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány felszámolását és újjáalakítását új formában.

Buktatók

A salátatörvénynek több olyan pontja van, amelyre érkezhetnek alkotmányossági vagy uniós kifogások. Ilyen például a végkielégítések adóztatása, ez lényegében egy különadó, amellyel a kormány az állami szférában dolgozók magas lelépési pénzeit szeretné visszaszedni.

A törvényjavaslat szerint ha a jogviszony megszűnése (praktikusan elbocsátás) miatt kapott jövedelem összege meghaladja a kétmillió forintot, tekintet nélkül arra, hogy 60 napnál rövidebb vagy hosszabb ideig jár a végkielégítés vagy búcsúpénz, 98 százalékos személyi jövedelemadó terheli az elbocsátott állami alkalmazottat. (A szabadságmegváltást, jubileumi juttatást, felmentési időre jutó bért nem kell a jövedelembe beszámítani.) Ráadásul a munkahelyének még 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie a különadó alapja után. (Más terhet, tehát járulékot nem.) Vagyis 100 egységnyi jövedelem után az állam 125 egységnyi bevételt kíván szerezni, még ha a két szereplő között meg is osztaná az összteher viselését. Ez az egyik kritikus pontja a szabályozásnak - még akkor is, ha ezt a veszélyt hivatott elkerülni a szintén pénteken a kormány által benyújtott alkotmánymódosítási javaslat. A másik kritikus pontja az, hogy azoktól is elvonnák a végkielégítés 98 százalékát, akik ezen törvényparagrafusok hatályba lépése, idén szeptember előtt, de 2010. január 1-je után kapták a végkielégítésüket.

Kétmillió forintban korlátozott bér

Necces rész a csomagban a mindenféle közszolga jövedelmére bevezetendő felső korlát. A javaslat szerint senki, aki az államtól kapja a fizetését, legyen szó egyszerű közalkalmazottról, kormányhivatal vezetőjéről, vagy akár a legmagasabb állami vezetőről, nem kereshet többet a nemzetgazdasági átlagkereset tízszeresénél. A nemzetgazdasági bruttó átlagbér havi 200 ezer forint, a palfon így bruttó havi kétmillió forint. Ez a megkötés is visszamenőleges hatályú lenne a benyújtott csomag szerint: az is csak maximum kétmillió forintot kaphat bruttóban, akinek az illetménye már most is magasabb ennél.

Gyakorlati oldalról is öngól lehet

A kétmillió forintban maximált jegybankelnöki fizetés azt jelentené, hogy az MNB legfőbb döntéshozó szervének, a monetáris tanácsnak a tagjai havonta bruttó 700 ezer forintot, vagyis nettó durván 350-400 ezer forintot kaphatnának. Ennél egy kereskedelmi bank középszintű vezetői is jobban keresnek, de több más nemzetgazdasági ágban is jobban lehet ennél keresni középvezetői szinten.

Most az MNB-ben egyébként a szenior, vezető elemzők havi fizetése elérheti az 1-1,2 millió forintot, és meg lehet kockáztatni, hogy az elnök és a többi vezető fizetésének nagymértékű csökkentése esetén a stáb tagjainak, az elemző munkát végző szakértőknek a bére is akár jelentősen csökkenni fog, egészen egyszerűen a bérhierarchia megléte miatt. Így pedig nem lesz vonzó a jegybankban maradni, ha az ott elérhető fizetés akár többszörösét is kaphatná valaki egy magánbankban.

A szigorítást a jegybankelnökre is kiterjesztenék, a jegybanktörvényt módosítanák ezért. A problémát az okozhatja, hogy a mostani elnök, Simor András bérét is korlátoznák, és mivel a többi tisztségviselő bére is az MNB-elnökéhez kötött (az alelnökök az elnök bérének 70, illetve 80 százalékát kaphatják, a monetáris tanács tagjai 35 százalékát), ezért törvény elfolgadása a teljes jegybanki gárda bérezésének a visszametszését is eredményezné. A buktató, hogy sértheti az uniós jogot. Az Európai Központi Bank nemrégi, egy lettországi ügyben tett kifogása alapján úgy tűnik, az ottani javaslathoz kísértetiesen hasonló magyar kezdeményezés sérti a jegybanki függetlenséget. A jegybanki bérek ilyen jelentős csökkentése ugyanis azt jelentené, hogy a kormány befolyásolná az MNB-t a munkatársainak kiválasztásában, hiszen a versenyszférában sokkal többet tudnának keresni azok, akiket esetleg a jegybank szívesen látna soraiban.

A jegybanki keresetek korlátozása persze lehetséges, de csak akkor, ha csak a legközelebbi, 2013-ban kinevezendő elnök és az ő stábjának a fizetésére vonatkozna a fizetési sapka, és még ahhoz is kell egyeztetni az MNB-vel, illetve az EKB-val.

Brüsszel és a pálinka

Nem kizárt, hogy nem hagyja szó nélkül az Unió a házi pálinkafőzés teljes szabadságát megteremteni hivatott paragrafusokat sem. Magánfőzéssel évi 50 liter pálinkát lehetne jövedéki adótól mentesen készíteni a javaslat szerint. A pálinka azonban az EU-ban adóköteles jövedéki terméknek minősül. Mi az uniós csatlakozás során átmeneti könnyítést kaptunk, eszerint még pár évig a normál jövedékiadó-mérték felét vethetjük ki a házi készítésű pálinkára. A kormány által javasolt mostani passzusok tehát nem csak az uniós határokat lépnék át, hanem a kialkudott kedvezményen is túlmennének.

Ugyancsak felkészülhet a kormány, hogy esetleg meg kell védenie álláspontját a devizahitelek visszaszorítására kitalált megoldás miatt is. A jövőben devizás hitelügylet esetén nem lehetne ingatlanra jelzálogjogot bejegyezni. Ez a passzus elvileg sértheti a tőke szabad áramlásának, uniós jogban is elismert alapelvét, de sok múlik azon, hogy a korlátozás arányban áll-e a devizahitelek veszélyével.

Lex takarítónő

A salátatörvénynek természetesen vannak olyan újításai is, amelyek aligha számíthatnak alkotmánybírósági vagy uniós felülvizsgálatra, de jeelnős könnyebséget jelenthetnek egyes társadalmi csoportoknak. Az egyik tervezet megteremtené az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkozás szabályait: a háztartási munkára, gyerekfelügyeletre, otthoni gondozásra és ápolásra, tanításra, kertgondozásra és apróbb javítások elvégzésére felfogadott magánszemélyek munkájának ellenértékét semmiféle adó vagy járulék nem terheli, csak – bejelentési kötelezettség mellett – havonta ezer forintos regisztrációs díjat kell lerónia annak, aki dolgoztat.

Adócsökkentések

A szűken vett adócsomagban azok az intézkedések szerepelnek, amelyekről az Index elsőként beszámolt. A hasonlóság aránya igen magas, annak ellenére is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a két héttel ezelőtti cikkünkre úgy reagált, hogy légből kapott, megalapozatlan információk jelentek meg lapunkban.

Így például a társasági adóban az eddigi 50 millióról 500 millió forintra emelkedik az adóalap, amely után a kedvezményes, 10 százalékos kulcsot lehet alkalmazni a normál 19 százalékkal szemben, és az alkalmazás feltételei is megszűnnek. Mivel ez már júliustól él, ketté kell osztani a naptári évvel megegyező adóévet alkalmazó cégeknél, egyéni vállalkozóknál az adóévet és adóalapot, és a második féléves adóalapnál 250 milliós határt kell nézni, az elsőnél pedig – további könnyítésként – 50 milliósat. Magánszemélyként ha valaki ingatlant ad bérbe, akkor értékcsökkenést számolhat el költségként. Az egyenes ági vér szerinti vagy örökbefogadás általi rokonok közötti öröklés és ajándékozás illetékmentessé válik összeghatártól függetlenül. Megszűnik a vállalkozások kommunális adója és a vagyonadó még hatályban levő, nagy teljesítményű személygépkocsikra, légi és vízi járművekre vonatkozó része. Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem tűnik el idén az üdülőingatlanok utáni idegenforgalmi adó.

Emelte a tétet a kormány a bankadónál

Bankadóügyben bekeményített a kormány. A legutóbbi egyeztetések után úgy tűnt, hogy a bankoktól a tavalyi mérlegfőösszeg 0,38 százalékát szedik be adóként. Így jönne ki az, hogy a bankszektortól összesen 120 milliárd forint adót várnak, amiből 13 milliárdot tesz ki a már most is élő hitelintézeti járadék, és ezt fejelné meg a 107 milliárd forintos bankadó. Ehhez jönne még 80 milliárd forint a biztosítóktól, lízingcégektől, más pénzügyi vállalkozásoktól. Ehhez képest a benyújtott törvényjavaslat már 0,45 százalékos kulcsot tartalmaz a bankokra nézve, vagyis a bankszektor a 13 milliárdos hitelintézeti járadékon felül fog idén 120 milliárd forintot fizetni, a többi pénzügyi vállalkozás terhe viszont 67 milliárd forintra apad. A befizetett adó csökkenti a mérleg szerinti eredményt, vagyis költségként el lehet számolni, az a társasági adó összegét mérsékli.

A bankokkal megszakadt tárgyalások állhatnak a hátterében annak is, hogy a kormány végül is három évre vezetné be a bankadót, szemben az elmúlt héten több kormányzati tisztviselő által is említett két évvel. Hogy 2011-ben és 2012-ben mi alapján és milyen kulcs szerint kellene fizetni, arról a törvényjavaslat nem mond semmit, csak azt, hogy ezt külön törvény fogja majd szabályozni. Egyet azonban már most kikötnek: jövőre, csakúgy, mint idén, 200 milliárd forintot várnak ebből a különadóból. (Az eredeti tervek szerint fokozatosan vezették volna ki az elvonást, vagyis évről évre csökkent volna a teher összege.) Ennek az egyik lehetséges magyarázata az, hogy a bankok csökkenthetik mérlegfőösszegüket a következő években, amivel adott kulcs mellett az adóteher is csökkenhetne – az elvonás részleteinek lebegtetésével viszont a kormány nem engedi, hogy a bankok ilyen módon védekezzenek.

Átnevezett kincstárnokok

A kormány több, nem adótörvényt érintő módosítást is beletett a salátatörvénybe. A beruházásokhoz szükséges engedélyek számát a mai ötven feletti számról kéttucatnyira csökkentik.

A kormány nemrég megszüntette a Bajnai-kormány idén felállított kincstárnoki rendszert. Most azonban átnevezve, és kicsit megváltoztatva a költségvetési szigor őreinek jogállását visszahozná. A kincstárnokok eddig a Pénzügyminisztérium kötelékéből kerültek ki, a pénzügyi tárcánál folytatott munkájuk mellett végezték egy másik minisztériumnál a kincstárnoki feladatukat. Megnézték, hogy mennyi pénzt és mire kíván kifizetni a minisztérium, mekkora kötelezettséget akar vállalni a tárca vezetése, és ha sokallták, azt jelenthették a pénzügyminiszternek, a vitás ügyeket pedig a pénzügyminiszter és az érintett miniszter meccselte le egymás között. Ezentúl már főállásban fogják végezni ugyanezt a feladatot a felügyelőknek, főfelügyelőknek nevezett köztisztviselők.

A kormány eltörli a státustörvénynek hívott jogszabályt is a salátatörvényben. Ez három év alatt készült el a régi Pénzügyminisztériumban, és tavaly év elején lépett hatályba. A státustörvény az államigazgatási intézmények új jogállását határozta meg, teljesen átalakította a működésüket, működési logikájukat.