Emma
5 °C
8 °C

Súlyos következményei lesznek a bankadónak

2010.07.05. 08:22
Az idén a külső piacokra termelő és szolgáltató ágazatok termelése nő a leginkább, ami főleg az ipart, részben a közúti szállítást, a beutazó turizmust jelenti. A belföldi piacon érdekelt, például építőipari és kereskedelmi cégek forgalma viszont egyelőre még csökken. Az év egészében 1 százalék körüli gazdasági növekedés várható a GKI Gazdaságkutató az Erste Bankkal együttműködve készített előrejelzése szerint.

A GKI szerint a gazdasági vészhelyzetet, sőt egyenesen államcsődöt vizionáló hivatalos kommunikáció következtében június elején a magyar kormány és a magyar gazdaság iránti bizalmat súlyos csapás érte. Ezt csak egyértelmű és tartósan fegyelmezett gazdaságpolitikával lehet visszaszerezni. Mivel a hiány alakításában mára gyakorlatilag megszűnt a mozgástér, 2010-re a parlament által elfogadotthoz nagyon közeli, 4 százalék körüli államháztartási hiány várható.

A gazdaságkutató szerint a miniszterelnök által június elején bejelentett 29 pontos akcióterv szükséges, több elemében helyes irányú, de részleteiben sok ponton kérdéses reagálás a létrejött helyzetre. A fő üzenet a piacok számára az, hogy a kormány nem tesz megalapozatlan hiánynövelő és élénkítő lépéseket. Belföldi felhasználásra az akcióterv fő üzenete, hogy a kormány cselekszik.

"Irreálisnak vagy súlyos károkkal járónak látszik a pénzintézetektől évente és különösen idén négy hónap alatt 200 milliárd forintot, éves nyereségük mintegy felét, beszedni" - véli a GKI. Ennek súlyos következményei lehetnek az amúgy is kemény finanszírozási feltételekre.

Kérdéses az állami kiadások felülvizsgálata révén megtakarítani kívánt 120 milliárd forintnak, illetve az állami cégek bértömegénél megtakarítani tervezett közel 50 milliárd forintnak a realitása. "Mivel az idei államháztartási hiányt az elmúlt hónapokban túlbecsülte az új kormány, ezért önmagában nem feltétlenül okoz gondot, hogy a nem meghirdetett, de valójában tervezett restrikció egy része nem fog megvalósulni" - olvasható az elemzésben.

A nemzetközi szervezetekkel egyeztetett gazdaságpolitikát és a nemzetközi befektetői hangulat stabilizálódását feltételezve a második félévben ismét növekedhet a magyar pénzügyi eszközök iránti kereslet. Ekkor a jegybank az alapkamatot 2010 végére 5 százalék környékére csökkentheti. A forint árfolyama a második félévben, csakúgy mint az első félévben, a júniusinál erősebb szinten, 270 forint/euró körül alakul.

Elkerülhetetlennek látszik, hogy ősszel, a konvergenciaprogram aktualizálása során a kormány a költségvetési kritériumoknak való megfelelést legkésőbb 2012-re, illetve 2013-ra irányozza elő. Ez lehetővé tenné az euró 2014. évi magyarországi bevezetését. Ebben a helyzetben ésszerű lehet az euró 2014. évi bevezetésének idén év végén való meghirdetése és az ERM-2 csatlakozás kezdeményezése. Ez gazdaságpolitikai horgonyként működne, növelné a kamatcsökkentés lehetőségét, erősítené az ország tőkevonzó-képességét, s hozzájárulna a következő években lehetséges növekedés gyorsításához.

A külső egyensúly idén is nagyon kedvezően alakul, a folyó fizetési és tőkemérlegben már az első negyedévben 0,8 milliárd euró aktívum keletkezett. Magyarország tehát nettó értelemben nem szorul külföldi forrásra - csak a lejáró hitelek egy részét kell megújítania -, a folyó fizetési mérleg egyensúlyban lesz, a külső finanszírozás pedig 2,4 milliárd euró, a GDP 2,4 százalékát kitevő, a tavalyinál is nagyobb aktívumot fog mutatni. Magyarország külföldi nettó adóssága 2010-ben a tavalyi 52 milliárd euróról 48 milliárd euróra csökken.