Jenő
3 °C
8 °C

Mennyi legyen a minimálbér?

2010.07.06. 08:06 Módosítva: 2010-07-06 10:00:10
Havi tizenötezer forinttal kisebb a jelenleg érvényes minimálbér nettója a KSH által 2009-re számolt létminimumnál. A Napinak nyilatkozók szerint egyhamar nem mutatkozik lehetőség a kiegyenlítésre, mert a minimálbér jelentős emelése többek közt a munkanélküliség emelkedésével is járna.

Továbbra is jócskán alulmúlja a minimálbér a KSH által számított létminimumot: az előbbi nettó összege jelenleg mintegy hatvanazer forint körül van, míg az utóbbi a 2009-es adatok szerint - egyfős háztartást alapul véve - 75 ezer forint volt havonta. (Egy felnőtt és egy gyermek létminimuma 123,8, ami egy további kiskorú eltartásával 161 ezer forint fölé nő, míg két felnőtt és két gyermek létminimuma már meghaladja a 217 ezer forintot.  További részleteket erről itt olvashat .) A munkaadók, a munkavállalók és a kormány részben eltérően látják a különbség okait, ám abban egyetértenek, hogy egyhamar nem mutatkozik lehetőség a kiegyenlítésre - írja a Napi gazdaság.

Milyen minimálbér az, amely még a létminimumot sem fedezi? - sommázta a munkavállalói oldal egyik legnagyobb problémáját Hódi Zoltán, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) bérpolitikai ügyvivője.

Hozzátette: a szakszervezetek régóta arra törekszenek, hogy a nettó minimálbér érje el a létminimumot, de tekintettel kell lenni a foglalkoztatottságra és a versenyképességre is, hiszen van, ahol nem tudnák kigazdálkodni az emelést. A szakszervezetek mindemellett a jövő évre vonatkozó bértárgyalásokon is figyelembe veszik majd a KSH által számított értéket, az inflációval kigazítva. Hódi szerint továbbra sincs az OÉT mindhárom oldala által elfogadott számítási alap, így jobb híján veszik figyelembe a statisztikai hivatal számait.

Ugyanígy a foglalkoztatottság és a versenyképesség szempontjaival érvelnek a munkaadók és a kormányzat is. Egy túlfeszített minimálbér-emelés mindig azzal a kettős kockázattal is jár, hogy elbocsátásokat eredményez, illetve elősegíti a feketefoglalkoztatás térnyerését - mondja Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke. Az emelés további mellékhatása, hogy azoknál a cégeknél, ahol sok a minimálbéres, esetleg nem marad forrás a kvalifikáltabb dolgozók fizetésének növelésére, azaz csökken a munkabér-differenciálás ösztönző szerepe.

A Nemzetgazdasági Minisztérium minimálbér-tárgyalások során folyamatosan vizsgálja a létminimum szintjét, illetve a két mutató egymáshoz viszonyított arányát - közölte a Napi kérdésére a szaktárca. A minimálbér megállapítása során azonban nem csak a munkavállalók megélhetési szükségletét mérlegelik, hanem a foglalkoztatás színvonalához fűződő érdekeket is. Továbbá azt a körülményt is számításba kell venni - hangsúlyozza a minisztérium -, hogy a minimálbér egy bérskála talppontjának tekinthető és közgazdaságilag teljesen indokolt, hogy a betöltött munkakör képzettségi igénye, fizikai nehézsége, felelősségi stb. feltételei szerint egy egészséges béreloszlás alakuljon ki a gazdaságban, és a munkáltatók ne kényszerüljenek minimálbéren fizetni azokat a munkavállalóikat is, akiknek a munkáját annál magasabb bérrel indokolt honorálni.

Miért kisebb a létminimum, mint a minimálbér?

Arra a kérdésre, hogy a nettó minimálbér miért kisebb a létminimumnál, eltérő válaszokkal szolgáltak a megkérdezettek.

A VOSZ elnöke szerint az eltérés azt mutatja, hogy beteg a gazdaság, hiszen míg a létfenntartás költségei az EU-átlag közelében van Magyarország, addig az egy főre jutó GDP-tekintetében hazánk csak a 21. helyen áll. Dávid szerint bár jogos a lét- és a bérminimum közötti eltérés okainak boncolgatása, mégsem hiszi, hogy a vállalkozásoknak kellene megoldania egy társadalompolitikai problémát.

Hódi szerint bár a rendszerváltás előtti, a Nyugathoz mért különbség csökkent, a kelet-közép-európai országokban a tőke egyszerűen nem hajlandó többet fizetni a munkaerőért. A munkaadók ráadásul a legrosszabb jövedelemtermelő ágazatok teherbíróképességéhez viszonyítják a minimálbért, így ez a szűk keresztmetszet lehúzza az átlagértéket, holott volnának olyan szektorok, amelyek bőven elbírnák a magasabb bérminimumot, így az országos átlag is lehetne magasabb - vélekedett az MSZOSZ ügyvivője. Hozzátette: az is gondot jelent a munkavállalói oldal számára, hogy nálunk jóval nagyobbak a keresetkülönbségek, mint az EU-ban, miközben a magyar minimálbér közelebb van az uniós átlaghoz, mint a bérszínvonal.

A szaktárca azt hangsúlyozza, hogy létminimumhoz szükséges anyagi források előteremtésében a minimálbéren kívül más tényezőknek is szerepe van. Például, ha többkeresős a család, akkor nem közömbös, hogy a másik keresőnek mennyi a jövedelme, illetve javítják a képet a szociális transzferek is. A minisztérium szerint nem véletlen, hogy a létminimumhoz viszonyított értékhez képest lényegesen nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a minimálbérnek az országos átlagbérhez mért arányának. Ilyen viszonylatban – miközben a hazai minimálbér nettó összege kétségtelenül elmarad a létminimumtól – a magyar minimálbérnek az országos átlagbérhez viszonyított aránya belesimul az európai trendekbe. Bruttó alapon számolva a magyar adat jelenleg 36 százalék, míg a minimálbért alkalmazó uniós országok megfelelő adata 30 és 50 százalék között szóródik.

Mekkora lesz az őszi emelés?

Az ősszel esedékes OÉT-tárgyalások előtt Dávid elmondta, hogy a munkaadói oldal csak akkor tud akkor konkrét minimálbér-emelési ajánlatot tenni, ha már ismert a jövő évi költségvetési politika, látható a gazdasági pálya, mutatkozik előrelépés a termelőágazatokban és a GDP is emelkedésbe kezd. Az a 2003-2006 közötti folyamat nem fordulhat elő mégegyszer, hogy a reálkeresetek kétszer olyan gyorsan nőjenek, mint a GDP - hangsúlyozta az elnök.

Hódi szerint a szakszervezetek az elmúlt két év minimálbér-tárgyalásainak eredményével nem voltak megelégedve, hiszen a kialkudott emeléssel együtt csökkent a legkisebb fizetés reálértéke. Az ügyvivő utalt arra a gyakorlatra, hogy a munkaadói oldal ajánlata és a munkavállalói oldal követelése között valahol félúton szokott létrejönni a megállapodás. A megegyezést nem is lehet sokáig húzni, hiszen ha december 31-éig nem jön létre a paktum, akkor marad a korábbi minimálbér-szint.

Ha a gazdaságnak jobban megy, akkor a minimálbér és a létminimum aránya javítható - véli a tárca. Ilyen szempontból az utóbbi évek nem kedveztek a kívánatosnak tekinthető célnak: a minimálbér csak szerényen volt növelhető, miközben a létfenntartási költségek növekedése miatt a létminimum jelentősen emelkedett. A gazdaság stabilizálásával, majd a növekedés újraindításával várhatóan újra javulnak az esélyei annak, hogy a nettó minimálbér közelítsen a létminimumhoz - bizakodik a minisztérium.