A GDP 0,4 százalékát viheti el bankadó

A társasági adót érintő változtatások miatt idén 57 milliárd forint adókiesésre lehet számítani, míg a következő években 120-130 milliárdos egyenlegromlást okozhat a törvénytervezet. Az adócsökkentésből fakadó közvetett pozitív hatások azonban részben semlegesíteni tudják a kieső bevételeket.

A személyi jövedelemadó változtatásai érintik a magánszemélyek ingatlan-bérbeadását, amelynek adóját ezután értékcsökkenési leírásként lehet adóalap csökkentésre felhasználni. A másik tétel az egyéni vállalkozók szja-befizetési kötelezettsége, ami az eddigi 19 százalékos adókulcsról 10 százalékra változik. A két tényező együttes hatása idén 7,6 milliárd forint, 2014-ig pedig 15-17 milliárd forinttal rontja az egyenleget. Kisebb mértékben érintik az államháztartás bevételeit olyan tételek, mint a vagyonadó, az örökösödési illeték, vagy a szeszadó eltörlése. Ezek együtt 15-20 milliárd forinttal növelik a büdzsé hiányát jövőre.

Nagyobb tételt jelent a költségvetés számára a pénzügyi intézmények tervezett adója, amely több mint 165 milliárd forinttal növeli az államháztartás idei bevételeit. Az adónemből a költségvetésbe befolyó 200 milliárd forint egészét a KT azért nem veszi teljes egészében figyelembe, mert az új adóteher közvetett hatásai - a hitelezés, a növekedés visszafogása - más csatornákon rontják a költségvetés bevételeit.

A bankok terheik 60 százalékát átnyomhatják a lakosságra

A bankadó hatásai igen erőteljesen érzékelhetőek lesznek a következő években, a különadó a gazdasági teljesítmény szinte minden formáját fékezi, mérsékli a fogyasztást, visszaveti a beruházási kedvet, rontja az ország nettó export pozícióját, csökkenti a versenyszektor béreit és a foglalkoztatottságot. Ennek eredményeképp csaknem fél százalékponttal kisebb ütemben bővülhet a gazdaság az eredeti elképzelésekhez képest. Az elemzés szerint a jelenlegi szabályozási környezet mellett, a bankok képesek akár a terheiknek hatvan százalékát áttolni a lakosságra. Drágulhatnak a banki szolgáltatások, ami elsősorban a változó kamatozású jelzáloggal biztosított hiteleken, a kedvezőtlenebb betéti kamatfeltételeken és a banki tranzakciós díjakon lesz érzékelhető. Ennek elkerülése csak a jelenlegi szabályozási környezet változtatásával érhető el.

A pénzügyi szolgáltatók a következő években esedékes adókötelezettségére nem tér ki a törvényjavaslat, ami miatt a Költségvetési Tanács csak 2010-ben vette számításba bevételként az adónemet. Amennyiben 2011-től nem lenne bankadó, 2011-től kétszáz milliárdos lyuk keletkezne a költségvetésben a kormányzati adótervek bevezetése esetén.

Az említett tételeket összegezve megállapítható, hogy az idei költségvetési hiánycél feszes gazdálkodással, illetve az adó-salátatörvény 80 milliárd forintos egyenlegjavító hatásával együtt tartható, de a jövő évi költségvetést illetően bankadóval együtt is 50-100 milliárd forintos kiigazítást kell kezelnie a kormánynak. Ez abból adódik - írja elemzésében a Portfolio.hu -hogy a korábbi előrejelzésekből és kivetítésekből tudhatjuk:a jövő évi hiánycélhoz képest eleve mintegy 200 milliárd forintnyi feszültség van a rendszerben. Ha ebből levonjuk a a Bajnai-kormány törvénybe iktatott (de abban a formában nyilván nem megvalósuló) szja-csökkentésének hatását (nagyjából 150 milliárd forint), akkor látszik, hogy a kormánynak az alapfolyamatokat illetően 50-100 milliárd forintos kiigazítási igényt kell kezelnie.