Jolán
-1 °C
7 °C

Még idén elkezdi a hitelezést az első szegénybank

2010.07.07. 19:44 Módosítva: 2010-07-07 19:44:31
10 millió eurót biztosít a régióban az Erste Bank és alapítványa arra, hogy a mélyszegénységben élők számára elindulhasson a Muhammad Junusz nevéhez fűződő mikrohitelezési modell. Az ehhez hasonló Kiútprogram már február óta végez terepmunkát, az első négy csoport megalakult, a Raiffeisen még idén elkezdi utalni a hiteleket. A megfelelő jogszabályi háttérre még várni kell.

Újabb bank karolta fel a Nobel-békedíjas bangladesi közgazdászprofesszor, Muhammad Junusz nevéhez fűződő modellt, aminek lényege, hogy a mélyszegénységben élők vállakozásokba tudnak kezdeni, így saját magukat vezetik vissza a munkaerőpiacra.

Az Erste Bank és alapítványa szerdán, a Social Business Tour programsorozat budapesti állomásán jelentette be, hogy 10 millió eurót fektet abba a régióban, hogy finanszírozza a mélyszegénységben élőket vállalkozásaik elindításában.

Junusz modellje egy külön erre a célra kitalált mikrohitelezésen alapul, azokat az embereket vonja be a rendszerbe, akik amúgy anyagi helyzetük miatt nem részesülhetnének banki szolgáltatásokban.

Az ilyen hitelezéshez valamilyen szintű áldozatvállalás is kell. "A szabadon és függetlenül működő cégek és magánszemélyek felelőssége, hogy segítsék azokat, akik nem ilyen szerencsések, és ha nem is jutnak ezen keresztül profithoz, hozzájárulhatnak a társadalom fejlődéséhez" - mondta budapesti sajtótájékoztatóján a modellt kidolgozó professzor.

Junusz modelljének lényege, hogy öt, mélyszegénységben élő ember csoportot alakít, nekik segíteniük kell egymást, de anyagi felelősséget nem vállalnak a másikért. A csoport tagjai lépcsőzetesen jutnak hitelhez az előre megtervezett vállalkozás megvalósításához, a feltétel, hogy társaik elkezdjék a visszafizetést. A törlesztés heti rendszerességgel történik. A csoportok felkészítését és tevékenységét mentor koordinálja, segít a tagoknak, de ő felelős azért is, hogy a pénzt beszedje.

Junusz professzor arról beszélt, hogy a Bangladesben az erre célra alapított Grameen Banknak 8 millió ügyfele van, 87 százalékuk nő, az ügyfelek 98 százaléka bizonyul megbízhatónak, azaz az emberek visszafizetik a hiteleket. A tehetségüket és a kreativitásukat használják, a bevételükből pedig fizetik a megélhetésük mellett családjuk oktatását, egészségbiztosítását, illetve nyugdíjra takarítanak meg, sorolta. Ott a legtöbben egészségügyi területen vállalkoztak, népszerűek a megfelelő minőségű ivóvízhez köthető szolgáltatások, illetve azok az egyszerű, jellemzően mobiltelefonra épülő diagnosztikai eszközök, amelyek otthon is használhatóak.

Muhammad Junusz (Fotó: Kollányi Péter)
Muhammad Junusz (Fotó: Kollányi Péter)

Magyarországon a Kiútprogram Nonprofit Zrt. a Raiffeisen Bankkal együttműködve kezdte először alkalmazni Junusz professzor modelljét. A Kiútprogram már számos településen foglalkoztat mentorokat, február óta szerveződnek a csoportok, négy meg is alakult, várhatóan még idén meg is történnek az első hitelkihelyezések, mondta kérdésünkre Ujlaky András, a mikrohitel-közvetítő társaság vezetője. Részleteket az alakuló vállalkozásokról még nem akart elárulni, azt mondta, egyelőre sok a bizonytalanság. A céljuk, hogy a 2 évig tartó kísérleti programban 400 ember vegyen részt.

Kifejtette, hogy a magyar jogszabályi háttér egyelőre több akadályt gördít az önfoglalkoztatóvá válás elé, mint amennyit segít. Például ahhoz, hogy valaki használt ruhákat árusítson egy standon, OKJ-s bizonyítvány kell, ennek feltétele pedig az üzleti angol nyelvvizsga, más esetekben, elsősorban a nők körében, az általános iskolai végzettség hiánya jelent problémát. További akadály, hogy amint valaki önálló vállalkozóként regisztrálja magát, nem kap többet segélyt, egy hónap elteltével viszont a minimálbér után kell adókat, járulékokat fizetnie, ez az idő viszont nyilvánvalóan nem elég ennek kitermelésére. Ujlaky András reméli, hogy sikerül ezekre rendszerszerű megoldást találni, azt mondta, hogy már több hatóságot is megkerestek az ügyben.

Junusz professzor szerint nem szabad megvárni, hogy megtörténjenek a szükséges jogszabályi változtatások, el kell kezdeni a munkát az akadályok ellenére, de ezekről a nehézségekről folyamatosan beszélni kell, kampányokat szervezni, így a politikai döntéshozókat sokkal egyszerűbb meggyőzni a változtatás szükségességéről.