Ellentmondásosak a felmérések a magyarok nyaralásáról

2010.07.09. 12:29
Néhány napon belül több, egymásnak némiképp ellentmondó felmérés látott napvilágot a magyarok nyaralási terveiről. A KutatóCentrum és a Marketing&Media közös kutatása azt jelezte, hogy a lakosság kétharmada tervez nyaralást, a GfK Association/WSJE viszont úgy mérte, hogy ugyanennyien lemondanak a pihenésről az idén. A GfK Hungária és az Ipsos Nemzeti MédiaAnalízis egy májusban publikált felmérése szerint pedig az emberek több mint fele nemhogy az idén, de egyáltalán nem szokott üdülni.

A kutatóktól kapott válasz magyarázatot ad az eltérésekre: alapvetően a kérdésekkel megcélzott lakosság kora a döntő: az első esetben a 18-64 éves korosztálytól vártak választ, az utóbbi kettőnél pedig a 15 évesnél idősebbek – ideértve a legkorosabbakat is – utazási terveit vizsgálták. Utóbbiak pedig igen ritkán szánják rá magukat – főképpen anyagi és egészségügyi okokból – a kimozdulásra - írja a Turizmusonline.

A KutatóCentrum megállapítása szerint a már konkrét utazási tervvel rendelkezők 54 százaléka Magyarországon marad, 17 százalékuk külföldön nyaralna, 29 százalékuk belföldre és külföldre egyaránt készül. Jellemzően inkább a fiatalok és a magasabb státusúak utaznak, akár határon belüli, akár azon túli úti célról van szó. Míg a kisebb városokban és falvakban élők inkább belföldi nyaralást terveznek, addig a fővárosiak közül az átlaghoz képest többen utaznának külföldre. A határon túli desztinációk közt a viszonylag közeli Horvátország a legnépszerűbb, melyet a külföldi utazást tervezők 36 százaléka jelölt meg úti célként. Ezt követi Olaszország (21 százalék) és Görögország (19 százalék), míg a távolabbi országokba – így Tunéziába, Egyiptomba vagy Törökországba – már csak 5-5, illetve 4 százalék tervezi a vakációját.

A nyaralást tervezők egyharmada a KutatásCentrum vizsgálata szerint egyszerre maximum 4-6 napot szentel a feltöltődésre, további egyharmada pedig 7-10 napot. Ennél huzamosabb szabadságot a megkérdezettek 15 százaléka tervez, ugyanennyien csupán 1-3 napban gondolkodnak. Az előbbiekhez hasonló kérdésekre a GFK Hungária által készített kutatás szerint a magyarok 76 százaléka (tavaly még csak 71 százalék) úgy válaszolt, hogy nem tervez 5 napnál hosszabb üdülést a következő 12 hónapban. A lakosság 10 százaléka szándékozik az ország határain belül nyaralni, míg külföldre 7 százalék tervez utazást. A legtöbben ebben a vizsgálatban is Horvátországot jelölték meg kedvelt úti célként, s csak ezután következik – egyforma súllyal – Ausztria, Görögország és Olaszország.

Máshol hogy van?

A GfK Association és a Wall Street Journal Europe tágabb körben készített felmérése szerint az európaiak 40 százaléka az idén nem tervez nyaralást. Jobban árnyalva a képet: a kelet-európai lakosság 61 százaléka, a nyugat-európaiak 37 százaléka marad otthon. A kontinensen a megkérdezettek szűk 30 százaléka kéthetes nyaralásra készül, közel ugyanennyien csak egy hétre mennek el, 13 százalékuk pedig ennél is kevesebb időt szán nyaralásra évente. Minden ötödik megkérdezett évente három-négy hétre utazik el. A leglelkesebb utazók a svédek, 87 százalékuk tervez valamilyen utazást, őket a hollandok (85 százalék) és a belgák (77 százalék) követik. Mint már említettük, a magyar lakosság több mint a fele (65 százalék) mond le a nyaralásról idén. A bolgárok utaznak a legkevesebbet, mintegy 70 százalékuk tölti otthon szabadságát. Valamennyi országban elsősorban a fiatalok utaznak szívesen. Németország az egyetlen olyan ország, ahol nincs különbség az idősebbek és a fiatalok között, náluk minden korosztály szokott vakációzni.

A nyaralók több mint harmada legfeljebb ezer eurót szán idei nyaralására, valamivel több mint ötödük pedig maximum 500 eurós kiadással számol. Körülbelül 10 százalékuk 1000 és 2000 euró között fog költeni. Magyarországon a lakosság 25 százaléka költ ezer euró alatt személyenként és évente nyaralásra, mindössze egy százalékuk gondolkodik 1000-2000 eurós összegben.