Kissé megugrott az infláció

2010. júniusban az éves infláció 5,3 százalék, az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,2 százalék volt, jelentette a KSH. A friss éves inflációs adat kissé magasabb a várakozásoknál, és ugyanennyivel (0,2 százalékponttal) magasabb az előző havi értéknél.

Az infláció kis mértékű megugrását az idényáras élelmiszerek drágulása okozta, ezen felül árfelhajtó hatása volt a gázártámogatás csökkentésének is - ebből a hatásból már csak egy kevés maradt júniusra – értékeli az adatokat a Portfolio.hu. Mindkét tényezőre igaz, hogy nem szerepel a tartós árfelhajtó erők között, ezért a maginflációs mutató nem is tartalmazza. Ez magyarázza, hogy miközben a fogyasztói árindex emelkedett, addig a maginfláció jelentősen csökkent, 4 százalékról 3,5 százalékra.

Az alacsony általános árnyomásra még inkább rávilágít a rövid bázisú mutató alakulása. Amennyiben az utolsó három hónap áralakulását figyeljük (szezonálisan igazított maginflációs mutató), akkor az egy év alatt bekövetkező drágulás csak 0,5 százalékos lenne. Mindez arra is rávilágít, hogy a magas magyar inflációt alapvetően egyszeri sokkok alakítják: a tavalyi áfa-emelés, a hatósági árképzés változásai, illetve az olyan nem tartós piaci ármozgások, mint az idényáras élelmiszerek hirtelen drágulása.

Mindez azonban nem feltétlenül jó hír, hiszen az a tény, hogy a hivatalos inflációs adat trendszerűen, vagy legalábbis hosszú ideig eltérhet a piaci alapú inflációtól arra utal, hogy folyamatosan jelen van egy olyan árnyomás, ami a monetáris politika (amúgy sem túl hatékony) eszközeivel nem kezelhető. Ezt jelezte tulajdonképpen a jegybank is a legutóbbi jelentésében, amikor arra a megállapításra jutott, hogy az infláció később száll majd le a 3 százalékos cél közelébe annál, mint ami a lanyha konjunktúrához amúgy kötődő lanyha árnyomásból következne. Azt pedig már évek óta tudjuk, hogy Magyarország mindig két évre van az árstabilitástól.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!