A kormány szerint nincs gond Simor fizetésének csökkentésével
További Magyar cikkek
A kormány szerdai ülésén megállapította, hogy a költségvetési szférában dolgozó vezetők esetében a havi 2 millió forintos fizetési korlát bevezetése helyes döntés - közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerda délután újságírókkal. A szóvivő szerint az intézkedés nem sérti a jegybanki függetlenséget. Mint mondta, a kabinet leszögezte azt is: a kölcsönös felelősségvállalás és a valós közteherviselés jegyében senki sem húzhatja, vonhatja ki magát az előző kormány által okozott pénzügyi, gazdasági nehézségek kezelése alól. Szijjártó szerint éppen ezzel magyarázható az is, hogy a kormány álláspontja szerint a tervezett intézkedés nem sérti a jegybank függetlenségét: az ugyanis nem speciálisan az MNB-re, hanem a közszféra egészére vonatkozik. A jövedelemkorlátozási intézkedések a jegybank mellett a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és több más hatóság, szervezet függetlenségét sem sértik, így ezek összhangban vannak az Európai Unión belül hatályos garanciális jogszabályokkal - hangsúlyozta a miniszterelnök szóvivője.
Az uniós jog szerint azonban a kérdésben ki kell kérni az Európai Központi Bank véleményét. A kormány ezt megtette, álláspontját hétfőn tette közzé az EKB. Ebben - korábbi, hasonló ügyekben hangoztatott álláspontjaihoz hasonlóan - kifejezetten a jegybanki függetlenséget sértőnek minősítette az MNB hivatalban levő vezetőinek fizetéscsökkentését. Az EKB szerint hasonló szabályozást - kikérve és figyelembe véve az MNB véleményét - csak mostani vezetés mandátumának lejárta utáni időszakra lehet elfogadtatni. A vezetők alkalmazásának feltételeit hivatali idejük alatt ugyanis nem lehet módosítani. Az EKB jelezte azt is: a jegybanki függetlenség része, hogy az MNB saját maga állapíthatja meg dolgozói fizetését.
Az Európai Központi Bank véleményében külön kitért arra is: nem tartja megfelelőnek azt az eljárást, ahogy a kormány az egyeztetési kötelezettségét kezelte. Az egyeztetésre ugyanis úgy kellett volna sort keríteni, hogy az megelőzze a törvénymódosítás folyamatát, ha pedig - mint az jelen esetben történt - a javaslatot már benyújtották, annak tárgyalását fel kellett volna függeszteni. Már csak azért is, mert az EKB-nak még sürgös esetekben is legalább egy hónapot kell biztosítani véleménye kiadására, most pedig a megkeresés és a törvény tervezett elfogadása között alig több mint két hét volt. (Július elsején kereste meg a kormány a frankfurti intézményt, az akkori információk szerint 19-én akartak zárószavazást a törvényről.)
Az EKB véleményének figyelmen kívül hagyására kapásból nem tudott példát mondani egy általunk megkérdezett szakértő. A bank ilyen esetben az Európai Bizottsághoz fordulhat, mely szintén figyelmezethet, illetve az Európai Bírósághoz fordulhat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
