Móric
9 °C
18 °C

Brüsszeli elhárításra készül a kormányapparátus

2010.07.15. 07:29 Módosítva: 2010-07-15 07:29:39

Egyre komolyabb gondot okoz a bankadójavaslathoz kapcsolt kivételek köre. A Napi információi szerint a Rogán Antal által benyújtott, később ugyanakkor a költségvetési bizottság elé kerülő kivételekről előzetes egyeztetés a kormányoldalon sem volt, az előkészítést végző tárcák némelyikét teljesen felkészületlenül érte a javaslat. Ennek köszönhetően most a felelős minisztériumi apparátus utólagosan igyekszik magyarázatot találni a kivételekre egy esetleges brüsszeli vizsgálat esetére. A lap úgy tudja, a napokban a biztosítók már puhatolóztak uniós diplomatáknál, hogy mennyire sérti a jogrendet a lex Járaiként elhíresült kivételi szabályozás. Ha Brüsszel tudomására jut, hogy bizonyos biztosítók versenyelőnyre tesznek szert a jogszabály miatt, vizsgálatot indíthat és eltilthatja hazánkat a törvény végrehajtásától.

Szakértők szerint önmagában igaz az a tény, hogy az életbiztosítási területen 5-8 év kell a nyereséges működéshez, hiszen a jellemzően 10-20 évre kötött szerződések esetében az új kontraktusok csak a második-harmadik év végére termelik ki a szerzési költséget (jutalékot) - a biztosítók az első évben lényegében csak a kockázati nyereséget zsebelik be, ami például az egyszeri díjas biztosításoknál elhanyagolható.

Ez a tétel elvben tehát igazolhatná a CIG Biztosító "kiemelését": a társaság ugyan rendelkezik nem életbiztosítóval, ám ott lényegében nem indult be. Ugyanakkor az életbiztosítások területén számos olyan piaci szereplő van jelen, amely szintén az elmúlt években indult vagy fejlesztette fel az üzletágat, így érthetetlen, hogy az 5-8 éves megtérülés okán miért épp 2007 júliusa a választóvonal, mint ahogy az is, hogy miért marad ez a különadó teljes időszakára, többéves előnyt nyújtva a kivételezett társaságoknak. A ki nem fizetett bankadó révén az egyébként szárnyaló - a legtöbb új szerzést produkáló - CIG számottevő előnybe kerülhet például a közvetítőkkel való jutaléktárgyaláson a versenytársakkal szemben.

Ami a nem életbiztosításokat illeti, itt meg sem áll az 5-8 éves megtérülés. Az üzletág szerződései jobbára egy évre köttetnek, feltétel, hogy a biztosítási díjak az év folyamán kitermeljék a károk fedezetét és a biztosítással kapcsolatban felmerülő költségeket. E téren tehát sérül a jogegyenlőség. Ugyancsak érdekes kérdés, hogy a direkt biztosítási ágat külön cégbe vivő multinacionális Generali a Genertel révén mentesül az adó alól, az internetes/telefonos biztosításokat cégen belül kínáló (de például saját termékkel a Genertelhez hasonlóan rendelkező) Allianz, Aegon vagy épp a legutóbbi induló Union számára már nem jár a kedvezmény.

A biztosítóalapításnak természetesen vannak fix költségei, de ezeket minden piacon lévő társaság már megfizette - döntő többségük semmiféle kedvezményt nem kapott, zöldmezős beruházásként lépett a magyar piacra, folyamatosan tőkét biztosítva a leánycégnek versenyez. A most bevezetett adó ezen cégek számára okoz kigazdálkodhatatlan terhet. Lapunk számításai szerint a piacon lévő öt legnagyobb társaság díjarányos profitja 16 százalékos, a többi 32 szereplőé 3,9 százalék volt 2009-ben - ezt terheli majd meg a kormány 5,8 százalékkal 2010-ben (amikor a profitvárakozások kedvezőtlenebbek), ami ténylegesen veszélyezteti a működést. Ha a kormány hajlott volna a biztosítók által "vállalt" 20 milliárd forintos bevételre, akkor - számításaink szerint - az életciklusuk miatt 2009-ben még egyébként is veszteséges 12 biztosító mellett csak 2 társaságot "űzött" volna veszteségbe a "bankadó", a 36 milliárddal ugyanakkor a piac 9 társasága szenved el veszteséget 2010-ben (Aviva, K&H Biztosító, Erste Biztosító, Magyar Posta Életbiztosító).