Jeromos
7 °C
23 °C

Kivédheti a kormány az adócsomag előzetes Ab-vizsgálatát

2010. 07. 15. 14:15
| Módosítva: 2010. 07. 16. 21:53
Három nap – első látásra nem jelent sok különbséget, hogy ennyivel tolja ki a kormány a parlament amúgy is rendkívüli nyári ülésszakát. Valójában azonban ez nagyban segíthet abban, hogy a Sólyom László jelenlegi köztársasági elnök jelentette akadályt megkerülve életbe léphessen a kabinet amúgy több aknát, alkotmányossági szempontból legalábbis kétes passzusokat tartalmazó adó-salátatörvénye.

Hétfőn derült ki, hogy a kormány a július 19-éig tartó nyári rendkívüli parlamenti ülésszak meghosszabbítását kérte. Az extra ülésszak így három nappal tovább, július 22-ig tart. Csak azt kommunikálták kormányzati és kormánypárti személyek a hosszabbítással összefüggésben, hogy a médiaszabályozás csúszna el, meg néhány személyi ügyben (házelnök, alkotmánybírák) hoznának pár nappal később döntést. Lapunk információi szerint azonban a komplett adó-salátatörvény is pár napos késedelmet szenvedne, aminek óriási a jelentősége.

Nem az IMF miatt kell csúsztatni

Erre utalhatott kedden Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára is. A politikus lapunk azon cikke kapcsán nyilatkozott kedden az MTI-nek, amiben azt írtuk, az IMF berágott a kormányra, fagyosabbá vált a viszony a tárgyaló felek között, és a Valutaalap részéről felmerült, hogy a kormány halassza el a parlamenti döntéshozatalt az adócsomagról. Varga azt mondta, hogy nem igaz, hogy az IMF az adócsomag őszre halasztását kérte volna. Az államtitkár ugyanakkor elismerte, hogy előfordult, az IMF jelezte, egy-egy jogszabályt később kellene életbe léptetni. Arra a kérdésre, hogy a parlament előtt lévő gazdasági csomag változhat-e a további tárgyalások fényében, azt válaszolta: a kormány intézkedési csomagjának jövő héten van a zárószavazásra, néhány javaslatról július 22-én szavaznak. Ez szerencsés is - fűzte hozzá -, mert így több idő jut az IMF-fel való érdemi egyeztetésre.

A „néhány javaslat” között tehát értesüléseink szerint a komplett adócsomag is ott van, és a valódi ok nem az IMF-fel való „érdemi egyeztetés” időigénye, hanem az, hogy elkerüljék a pofont Sólyom László még hivatalban levő köztársasági elnöktől, illetve hogy elérjék az adócsomag késedelem nélküli életbe lépését.

Necces részek vannak a csomagban

Mint beszámoltunk róla, az adó-salátatörvényben van pár olyan rendelkezés (a visszamenőleges és aránytalan, 98 százalékos különadó az állami végkielégítésekre, egy múltbéli állapotot leképező adóalap a bankadónál), amely nem biztos, hogy kiállná az alkotmányossági próbát. (Ezeken felül pedig vannak olyan passzusok is megítélésünk szerint, amelyek sérthetik az uniós jogot.)

A kormány azzal súlyosbította a helyzetet ráadásul, hogy bár indokolt lett volna átláthatósági és jogszabályalkotási szempontból öt-hat különálló törvénybe szedni a salátatörvényt, mégis ehelyett egybegyúrta a 29 pontos akcióterv velejét jelentő intézkedéseket. Így pedig megnőtt az esélye annak, hogy ha csak egyetlen pontba is belekötne a törvény aláírása előtt a köztársasági elnök, és előzetes normakontrollt kérne, az Alkotmánybíróság eljárásának végéig az egész csomag hatálybalépése csúszna el.

A késés végzetes lehet

A szabály az, hogy a megszavazott törvényjavaslatot az Országgyűlés elnökének 15 napon belül alá kell írnia, és azt el kell küldenie a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnöknek a kézhezvételtől számított 15 napja (sürgősségi kihirdetés esetén 5 napja) van arra, hogy a törvényt aláírja, megfontolásra visszaküldje a parlamentnek, vagy az Alkotmánybíróságnak véleményezésre, előzetes normakontrollt kérve megküldje.

Jelen esetben, az adócsomag esetében nem kizárt, hogy Sólyom László államfő az azonnali aláírás helyett a véleményes részek miatt inkább az AB-hez fordulna. Az alkotmánybírók azonban e hét kedden üléseztek utoljára a nyári szünetük előtt, legközelebb augusztus 30-án hívják össze a testület teljes ülését. Mivel előzetes államfői normakontroll kérése esetén nem köti semmi határidő az alkotmánybírókat, így akár több hónap is eltelhet addig, amíg egy-egy ilyen ügyben határozatot hoznak. Az államfőtől eléjük kerülő adócsomagról nyár vége előtt biztosan nem mondanának ítéletet, de az sincs kizárva, hogy csak ősz közepére hoznának döntést, így pedig az adócsomag addig életbe sem léphetne. Ez pedig nagy érvágás lenne a kormánynak, hiszen több intézkedést már júliustól hatályba szeretne léptetni, néhányat augusztus elejétől hozna be a csomag, a bankadó pedig szeptember 1-től élne.

15 nap most nagyon sokat számít

A három nappal eltolt zárószavazásnak ott jön be a jelentősége, hogy Sólyom László augusztus 5-ig van hivatalban, 6-ától a kormánypárti képviselők által megszavazott Schmitt Pál az államfő. Ha július 22-én szavaz a Ház az adó-salátatörvényről, és ha Schmitt házelnökként kivárja a 15 napos továbbküldési határidőt, akkor államfőként már hozzá kerül a törvénycsomag.

Később, a törvény életbe lépése után persze bárki megtámadhatja a csomag bármely pontját a testületnél, ez viszont a határozatig nem változtat az előírások hatályán.