Jolán
-1 °C
7 °C

Jobbikos Hangya mentené meg a gazdaságot

2010.07.16. 19:14
A háború előtti Hangya Szövetkezetek mintájára hozná létre, és a falusi emberek együttműködésére építené a Jobbik az új magyar gazdaságélénkítő rendszert. Hangya néven már jelenleg is működik szövetkezet, de az a párt szerint túl európai.

A Jobbik a következő hónapokban a történelmi Hangya Szövetkezetek újjáélesztését tervezi a vidéki szegénység felszámolása érdekében – jelentette be Varga Géza, a mezőgazdasági bizottság jobbikos képviselője.

Hangyák háborúja

Hangya azonban jelenleg is létezik. A rendszerváltás után alapították meg azon szervezetek tagságával, amelyek vállalták a non-profit elvű osztozkodás, a nyitott tagság, és az egy tag egy szavazat érvényesülését.

Mi lepődtünk meg a legjobban, amikor megjelent a nevünk a Jobbik programjában – mondta a Hangya Szövetkezet ügyvezetője, Szabó Zoltán, aki a párt bejelentése előtt nem tudott arról, hogy ilyen néven országos mozgalmat terveznek indítani.

Alapításkor a két világháború közti Hangya hagyományaiból indultunk ki, de nem akartuk egy az egyben visszaállítani. Inkább a globalizáció kihívásainak szerettünk volna megfelelni – mondta Szabó.

A szövetkezetek fénykora

Gróf Károlyi Sándor munkájának, valamint az akkori mezőgazdasági miniszternek köszönhetően már az 1888. évben az országgyűlés napirendjén szerepelt a szövetkezetek témája.

A II. világháború előtti időszakban Magyarország valamennyi településén jelen voltak a Hangya szövetkezetei; székházzal, kereskedelmi átvevő-hellyel, hitelszövetkezeti partnerséggel.

A háború után a vidéki hangya boltokat és telephelyeket főként a földműves-szövetkezetek, majd később az ÁFÉSZ néven alakított szövetkezeti jellegű társaságok tulajdonába adta az állam.

Szabó szerint az európai szövetkezetek mintájára szerveződő Hangya a beszállítók alkuerejét növeli a koncentrálódó piacon. A szövetkezet demokratikus alapon működik, a tagok tulajdonosok, és a rendszer átlátható. A hatvan cégből álló szervezet éppúgy szállít a Sparnak, az Auchannak, mint a CBA-nak, a profitból pedig mindenki teljesítményével arányosan részesül.

Az együttműködés sikeres, a további fejlődéshez azonban már olyan beruházások is szükségesek, amihez jól jönne az állam segítsége - mondta.

Az őshangyában hisznek

Támogatás pedig akad is Hangya-ügyben, csak egy másikban. A Jobbik ugyanis inkább a háború előtti rendszert élesztené újjá, amely több volt, mint érdekképviselet. Egyszerre látott el oktatási, idősgondozási, hitelezési, termelői és értékesítési feladatokat is. A jóformán minden településen jelenlévő Hangyának 1940-ben több mint kétezer tagszövetkezete volt 700 ezer taggal, harminc konzervgyára, húsz ipari üzeme, és négyszáznál is több boltja volt.

A faluban élő kistermelő elviszi a búzáját a szomszédos malomba, a lisztet a falubeli pék megsüti és a kenyeret a sarki kisboltban eladják. A lánc minden tagja a szövetkezet része lehetne – vázolja fel a modell működését Varga Géza képviselő, aki leginkább az összekötő-koordináló-oktató szerepben látja a Hangya feladatát.

Hozzátette: az új mozgalom előkészületeit az előző hónapban kezdték el, jelenleg azon érdeklődök jelentkezéseit várják, akik augusztusban szívesen részt vennének a szövetkezetek elindításához szükséges képzésekben.

A kistermelők leginkább azért versenyképtelenek, mert nem tudnak elég méretgazdaságosan működni. Ezt azonban szerinte a Hangya-modellben kompenzálni tudnák az alacsonyabb szállítási és csomagolási költségek.

"Helyi erőforrások lehetnek a termőföld, a paraszti mezőgazdasági
kultúra meglévő ismerete, eszközállománya, termelési kedv, kisfeldolgozói kapacitások, kiskereskedelmi boltok. Ami mindezek mellett a legfontosabb, az a helyi piacok a helyi fogyasztás. Ezt szokás elhanyagolni, pedig ez volna a legfontosabb helyi erőforrásunk. Ezt
áldoztuk fel meggondolatlanul az EU-csatlakozás oltárán. Itt az ideje, hogy ezt felismerjük és alulról építkezve visszaszerezzük" - áll a párt közleményében.

Kicsi a mozgástér

Számos ilyen együttműködés létezik jelenleg is, ezek mozgástere azonban meglehetősen szűk – véli Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte kevés az a termék, ami helyi viszonyok között előállítható és értékesíthető, de kevés az a termelő is, aki meg tudna élni egyetlen, vagy néhány sarki boltossal való kapcsolatból. Vámos szerint a lehetőségek nagyjából a zöldség-gyümölcsre korlátozódnak, ami pedig amúgy is mindenhol megterem. A pékáru, a húsok és a tejtermékek árusítása már szigorúbb ellenőrzéseket követel.

Nem beszélve arról, hogy a sokszor feketén termelő kicsiket nehéz rábírni arra, hogy vállalják a bürokratikus és egyéb terheket. Ezt Varga is elimeri, de szerinte már az öngondoskodás és az öntevékenység gondolatának terjesztése is fontos.

A kistermelők megsegítését eddig már szinte minden párt zászlajára tűzte, Vámos György szerint állami oldalról ez leginkább adókedvezményekkel és a szövetkezetek beruházásainak támogatásával érhető el.

Helyreigazítás

A jelenleg is működő Hangya, - szemben a cikk félreérthető állításaival - valójában nem szövetkezet, hanem az egyesületi törvény alá tartozó, többszáz tagot tömörítő érdekképviseleti szervezet, amely azért jött létre, hogy a háború előtti HANGYA hagyományait ötvözze a nyugat-európai szövetkezetek azon tapasztalataival, amelyet a globalizáció kihívásaira adtak.