Alacsonyabb árakat is hozhat az áramtőzsde

A magyar villamos energia piac liberalizációja 2003-ban kezdődött, és a tőzsde elindulásával végső szakaszába ér. Az eddigi kétoldalú szerződések helyett mostantól elvileg bárkinek lesz lehetősége áramot venni az új tőzsdén, és bárki értékesítheti is az áltata megtermelt elektromosságot. Ennek következtében mindenki számára átlátható, kereslet-kínálat alapon létrejövő árakon lehet majd kereskedni az árammal. A lakosságot jelenleg a rögzített hatósági árak miatt közvetlenül nem érinti a börze indulása, de később közvetett módon hozzájuk is eljuthat az olcsóbb áram hatása az árképletben való alkalmazás során.

Az olcsóbb villamos energiához többek közt az kell, hogy elegendõ szereplõ legyen a tõzsdén, és megfelelõen nagy kínálattal szolgálják ki a vevõk igényeit, vélekedett Ságodi Attila a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási szektorának partnere. Amennyiben ez teljesül, a kereskedõk könnyebben megtalálhatják a legjobb ajánlatot a piacon. E mellett a transzparens  tőzsdei ár piaci referenciát is jelent, mely segíti a fogyasztók tájékozottságát és a potenciális termelők befektetési kockázatainak kezelését is. Ugyanakkor korlátozhatja az áramár csökkenését az, hogy a teljes lakossági áramdíjnak mindössze egyharmada a beszerzõi ár (a többit a rendszerhasználati díjak és a járulékok képezik), és a globális folyamatok alól sem vonhatja ki magát a magyar piac.

A tõzsde indulását követõen csak másnapra vonatkozó jegyzéseket lehet majd kötni, de késõbb bevezetnek további termékeket is. Később így nemcsak azonnali ügyleteket köthetnek a felek (ezek egyébként az áram "szállíthatósága miatt" gyakorlatilag másnapi ügyletek), hanem akár a jövõre vonatkozóan lehetne szerzõdéseket kötni adás-vételre, ezzel járulva hozzá a vállalatok költségeinek a tervezhetõségéhez.

Jól jöhet a KKV-szektornak

Középtávon referenciaárként szolgálhat a tõzsde, és elsõsorban a hazai kis- és középvállalatok profitálhatnak a létezésébõl, nyilatkozta Kaderják Péter a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetõje. Ennek oka, hogy a nagyfogyasztók már megtanulták, hol kell olcsó áramot venni, a KKV-szektornak a korlátozottabb erõforrásai miatt azonban erre kisebb a lehetõsége, ezért eddig a kereskedők kiugró profitot realizáltak ezeken az ügyfeleken. A szakértő szerint a kötelezõ átvételi rendszerbõl kiesõ erõmûveknek is jól jöhet, hogy a tőzsde újabb szabadpiaci értékesítési lehetőséget nyújt számukra. A kutatóközpont vezetõje hozzátette, hosszabb távon mindenképp a magyar piac nyugat-európai piacokkal történő összekapcsolása a cél, ami által a tőzsdei kereskedelembe integráltan működhetne az áram külkereskedelme is.

Az idei évben már a napi fogyasztás öt százaléka az áramtõzsdén bonyolódik Medveczki Zoltán, a HUPX Zrt. vezérigazgatójának várakozásai szerint, és hosszú távon mindenképp a nyugat-európai piacokon jellemzõ 70-80 százalék a cél. Ha sikeres lesz a börze indulása, akár fél éven belül bevezethetik a további árampiaci termékeket is. A vezérigazgató nem várna sokkal tovább a piacok összekapcsolásával sem, kedvezõ esetben már jövõre lehetõség lenne országokon átívelõ áramkereskedelemre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!