Csütörtöktől erősebb forintot vár a kormány

„A magyar gazdaság stabilitása nem került veszélybe a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának távozása miatt: az egyeztetések nem szakadtak meg, csupán az egyik tárgyalási forduló ért véget” – közölte az kérdésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca konkrétan arra a kérdésre felelt a fenti mondattal, hogy a tárgyalások félbeszakadása mit jelent a hitelkeret szempontjából. Lehívhatók-e az esedékes részletek, illetve ha nem, mikortól szűnt meg a lehetőség? Erre sajnos nem kaptunk választ.

Azzal kapcsolatban, hogy hogyan értékeli a kormány a tárgyalások eredménytelenségének piaci hatásait, készülnek-e elemzések azok várható lefutásáról, akár a forintárfolyam, akár az államadósság-finanszírozás költségeinek vonatkozásában, a minisztérium azt felelte: a régióban minden nemzeti fizetőeszköz nyomás alatt van. A forintra nehezedő nyomás a csütörtöki, végleges parlamenti döntést követően meg fog szűnni.

A továbbiakban szerkesztetlenül közöljük a tárcához írt kérdéseinket és a kapott válaszokat, továbbá dőlt betűkkel az ügyben eddig már megismert tényeket.

1. Mikor várható a tárgyalások folytatása, van-e ennek bármilyen konkrét, teljesítendő feltétele a kormány részéről?

A küldöttség (amely két hétre érkezett és két hét elteltével távozott), várhatóan az IMF döntésétől függően szeptemberben vagy októberben tér vissza Magyarországra, amikor a tárgyalások folytatódni fognak, és megszületik a megállapodás.

A küldöttségek jelezték, hogy bár a kormány egyes javaslataival kapcsolatban felmerültek kifogásaik, de azért nem látták értelmét a tárgyalások folytatásának, mert a kormány 2011-es tervei kidolgozatlanok, vagy legalábbis nem mutatott be megfelelő részletességű terveket a magyar fél. Az IMF jelezte, hogy bármikor kész a tárgyalások folytatására, ha a kormány hívja őket.

Az IMF korábbi közleményéből az tűnik ki, hogy a tárgyalások folytatásának feltétele a 2011-es tervek elkészülte. Ez lényegében azt jelenti, hogy meg kellene mondani a nemzetközi szervezeteknek, hogyan farag a kormány az állam költségein több százmilliárd forintot, hogy a jövő évi 2,8 százalékos hiánycél teljesüljön. A piac most azt várja, hogy megállapodásra csak az önkormányzati választások után kerül sor, mivel a Fidesz addig nem akar népszerűtlen intézkedéseket bejelenteni.

2. Mit jelent a tárgyalások elnapolása a hitelkeret szempontjából? Lehívhatnánk-e szükség esetén újabb részletet, ha nem, a lehetőség mikortól szűnt-szűnik meg? (Eddig több, korábban megnyílt hitelrészletet nem hívtunk le, pontosan mennyit nem, illetve ezek sorsát mennyiben érinti a tárgyalások felfüggesztése?)

A magyar gazdaság stabilitása nem került veszélybe a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának távozása miatt, ugyanis az egyeztetések nem szakadtak meg, csupán az egyik tárgyalási forduló ért véget.

Eddig 14,2 milliárd eurót hívtunk le a húszmilliárdos keretből, viszont ez nem azt jelenti, hogy a teljes összeget el is költötte az ország. A kormány eleve csak 12,8 milliárd euró lehívásáról döntött – a fennmaradó részt az MNB hívta le –, de ebből 2009 végéig kevesebb mint nyolcmilliárd eurót használt el ténylegesen a költségvetés illetve az államadósság finanszírozására. Több milliárd euró részben célhoz kötötten – szükség esetén a bankok támogatására még a 2008 végén elfogadott stabilitási törvénynek megfelelően –, részben szabadon felhasználhatóan benne van a rendszerben. Egymilliárd euró mai árfolyamon 286 milliárd forint, valamivel több, mint a GDP egy százaléka.

3. Hogyan értékeli a kormány a tárgyalások eredménytelenségének piaci hatásait, készülnek-e elemzések azok várható lefutásáról, akár a forintárfolyam, akár az államadósság finanszírozás költségeinek vonatkozásában?

A régióban minden nemzeti fizetőeszköz nyomás alatt van. A forintra nehezedő nyomás a csütörtöki, végleges parlamenti döntést követően meg fog szűnni. A kormány elkötelezett aziránt, hogy Magyarország minél előbb Közép-Európa legversenyképesebb, legmegbízhatóbb és legkiszámíthatóbb országa legyen. 2010-ben mindössze három európai uniós tagállamban lesz a hazai össztermék (GDP) három százalékánál kevesebb a hiány, ezért a 3,8 százalékos eredmény kivételesen jónak számít.

Hétfőn 292 forintig ment el az euró ára a múlt pénteki 282, illetve a hétközbeni, 280 alatti szintekről, kedden már megnyugodni látszott a piac, látszólag elfogadva, hogy megegyezés lesz, a hiány tartani fogjuk, a részletek meg majd később derülnek ki. Ma a 286-287 forintos sávban mozog az euró.

4. Milyen konkrét intézkedéseket, terveket kifogásolt az IMF illetve az EU?

A bankadót illetően az IMF számára a kivetendő adó mértéke volt kifogásolható, ugyanakkor azt mindenképpen be kell vezetni, mivel segítségével stabilizálható a költségvetés. Az elmúlt négy-öt év megszorító politikája, amely jelentős növekedési és versenyképességi áldozattal járt, nem folytatható.

A kétmillió forintos felső illetményhatár nem a nemzeti bank ellen irányul, hiszen minden köztisztviselőre vonatkozik. Az IMF elismerését fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy az állam magán kezdte a megtakarítást és támogatta, hogy az állami vállalatoknál bevezessék a bértömeg-gazdálkodást.

A második bekezdés nyilván Simor András fizetésének korlátozására vonatkozik, mintegy közvetett elismeréseként annak, hogy ezzel kapcsolatban kifogásokkal éltek a tárgyalópartnerek. A kifogások részletes listáját itt foglaltuk össze.

5. Hogyan kell értelmezni az IMF illetve az EU nyilatkozatainak azon részét, melyek szerint a kormány nem kellően támasztotta alá a 2011-es 2,8 százalékos hiány tartására vonatkozó szándékát?

Erre a kérdésre az IMF illetve az EU adhat érdemi választ.

A szervezetek diplomatikusan megfogalmazott nyilatkozatokban közölték, elégtelenek a kormány által bemutatott tervek. Az EU szerint „a kiigazító lépések valamivel elmaradnak a szükségestől, és jellemzően átmeneti jellegűek, emiatt a kormánynak növelnie kell az erőfeszítéseket a fenntartható, 2011-ben 3 százalék alatti költségvetési hiány elérése érdekében”. Az IMF szerint „további intézkedések szükségesek a célok eléréséhez”.

6. Eltökélt-e a kormány a 2011-re korábban vállalt 2,8 százalékos hiánycél tartását illetően, illetve puhatolóztak-e a nemzetközi szervezeteknél azt illetően, hogy egy a növekedésre hangsúlyt fektető gazdaságpolitikáért cserébe elfogadnák-e a hiánycél kisebb túllépését? Ha volt ilyen puhatolózás, letett-e a magyar kormány kész programot, intézkedési tervet az asztalra, ha igen, mik voltak ennek főbb elemei?

A kormány elkötelezett aziránt, hogy Magyarország minél előbb Közép-Európa legversenyképesebb, legmegbízhatóbb és legkiszámíthatóbb országa legyen. 2010-ben mindössze három európai uniós tagállamban lesz a hazai össztermék (GDP) három százalékánál kevesebb a hiány, ezért a 3,8 százalékos eredmény kivételesen jónak számít.

Az idei évben Magyarországon már a gazdaság növekedésével számolunk. Ha nem alkalmaznánk a bankadót, akkor minden bizonnyal megszorításokra kellene sor kerüljön, ebben azonban nem gondolkodunk. Tény, hogy a gazdasági növekedés visszaesésével, az adóbevételek csökkenésével elsősorban megszorító gazdaságpolitikai döntések idején kellene számolni.

Az IMF és az EU nyilatkozataiból elég világos, hogy hallani sem akarnak magasabb hiányról, semmilyen engedményt sem adnak.

7. Van-e lehetőség (jogi, politikai mozgástér) arra, hogy Brüsszel engedje 3 százalék fölé menni a 2011-es hiányt? Ha nem, mi lehet a következménye annak, ha mégsem sikerül tartani a hiánycélt?

A kérdésben az EU adhat érdemi választ.

A Magyarország ellen 2004 óta folyó túlzott deficit eljárás minden elemén túl vagyunk, elvileg jövőre már a kohéziós alapokhoz való hozzáférésünk, az uniós támogatások visszafogásával büntethetik, ha túllépjük a hiányt.

8. Brüsszeli nyilatkozatok szerint az EU-delegáció több törvényjavaslat kapcsán felvetette, hogy azok uniós jogba ütközhetnek. Mely javaslatokat kifogásolták konkrétan, szándékában áll-e a kormánynak módosítani ezeken?

Az új kormány ellenőrzés alatt tartja a költségvetési egyenleget, és elkötelezett a 3,8 százalékos hiánycél mellett. Ennek érdekében az IMF irányelveivel összhangban meghozta mindazokat a döntéseket, amelyek egy fenntartható, idén 3,8 százalékos deficitet eredményeznek, és amelyek strukturális reformokhoz vezetnek majd.

Az EU határozott jogi aggályokat vetett fel a bankadó alóli kivitelezéssel,  konkrétan a lex Járaival kapcsolatban, valamint több más jogszabály kapcsán is. Sértheti az uniós jogot, konkrétan a tőke szabad áramlását a devizaalapú jelzáloghitelek, pontosabban az euróhitelek tiltása; gond van az otthoni  pálinkafőzés adómentességével is, mivel az unióban az égetett szesz jövedéki termék. Kérték az MNB függetlenségének tiszteletben tartását, utalva az EKB állásfoglalalására, miszerint sérti a függetlenséget, ha a jegybankelnök fizetését a bank megkérdezése nélkül csökkenti a kormány.

9. November elején jár le a mostani hitelszerződés: jelent-e ez végső határidőt az IMF-fel való megállapodásra, mit jelentene az, ha a jövő évet hitelszerződés nélkül kellene elkezdeni?

A tárgyalások az idei évről szólnak. Amikor a jövő évi tárgyalásokba kezdünk bele, akkor válik időszerűvé a kérdés.

A kormány korábban határozottan kiállt amellett, hogy szükség van az IMF-hitelszerződés meghosszabbítására. Az általános piaci vélemény szerint a hitelszerződés nem azért kell, hogy a pénzt tényleg le is hívjuk és felhasználjuk, a hitelkeret inkább védőernyőként működik, a befektetők biztosítlékot látnak benne: ha tudják, hogy bármikor hozzányúlhatunk a nemzetközi szervezet pénzéhez is, szívesebben hozzák ide saját tőkéjüket, könnyebben vesznek állampapírokat.