Ügyetlen nyilatkozat miatt bukhat a lex Járai

2010.07.21. 07:59 Módosítva: 2010.07.21. 08:02
400 millió forintba kerülhet a Járai Zsigmond nevével fémjelzett CIG biztosítónak, ha a Napi információinak megfelelően a csütörtöki végszavazás előtt a kormány kiveszi az adócsomagból a lex Járait. Az utolsó szöget állítólag Lázár János verte az EU által eddig is kifogásolt javaslat koporsójába, amikor arról beszélt, szerinte nem a piacra lépő, hanem a magyar cégeket támogatja a módosítás.

A Napi információi szerint a Fidesz a végszavazás előtt kiveszi a bankadóból a lex Járai néven emlegetett, a 2007. július elseje után alakult biztosítók bankadómentességére vonatkozó módosításokat.

Az eredetileg Rogán Antal által benyújtott, majd később a költségvetési bizottság kormánytöbbsége által is vállalt módosítás az illetékes tárcákat is meglepte, miután egyeztetés nélkül került be a törvényi szövegbe. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál az elmúlt napokban igyekeztek a szabályozásnak olyan olvasatot találni, amelynek révén egy brüsszeli vizsgálat esetén védhető lenne, ám erre szakértők szerint kevés esély van. Az EU nevesítve is kifogásolta az IMF és a kormány közötti tárgyalásokon a módosítás piactorzító hatásai miatt a lex Járait.

Sokak szerint az egyik utolsó szöget a koporsóba Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője verte be, aki az Origónak adott interjúban vállalta, hogy protekcionista javaslatról van szó. Lázár konkrétan azt mondta: "Ez ugyanaz, mint a lex Mol. Ha az országgyűlésben el lehetett fogadni azt a törvényt, akkor ilyen szabályozásokra van lehetőség más esetben is. ....Tudomásom szerint három érintett cég van, és ezek mindegyike magyar tulajdonban van. Inkább ezt hangsúlyoznám, mint azt, hogy ezek új szereplők." (A képviselő rosszul tudta, hogy hány társaságot érint a módosítás, s azt is, hogy ezek nem csak hazai tulajdonban vannak, a javaslat nyertesei között volt az Erste biztosítója, az MKB Biztosító és a Genertel is.) Lázár érvelése szerint a 2007-es lex Mol példáját hozta fel, amellyel az ellenséges kivásárlásoktól igyekezett megóvni az állam a céget, ám a mostani javaslat bírálói szerint inkább indokolatlan versenyelőnyt biztosítana egyes társaságok számára. Mellesleg Brüsszel a lex Mol esetében is vizsgálódott. A frakcióvezető szavazi azért kritikusak, mert - bár nyilván igazak - egyértelművé teszik, hogy az intézkedés hátterében hazai cégek előnyhöz jutattása áll, és nem az, hogy tulajdonosi háttértől függetlenül a piacralépő cégeknek adjanak felmentést - bár ez utóbbi érv is könnyen elvérezhet Brüsszelben.

A zárószavazás előtti módosítás a szakértők szerint emellett gesztus is lehet az IMF és az EU delegációinak. A bankadó egészén túl a benne foglalt kivételeket is szóvá tették a tárgyaló felek. Arról ugyanakkor a Napi információi szerint egyelőre nincs szó, hogy az egyéb kivételek - a 4000 fő alatti településen fiókkal bíró hitelintézetek kedvezménye, illetve a Posta pénzügyi közvetítői jutalék alóli teljes kivonása - szintén kikerülnének a szövegből.

Százmilliókkal dobálóznak

Bár az Index megkereste a CIG biztosítót, Missura Gábor szóvivő még a múlt héten azt mondta lapunknak: nem készítettek számításokat azzal kapcsolatban, hogy az lex Járaiként elhíresült, a bankadó alól őket is mentesítő javaslat mennyi pénzt jelent a biztosítónak. Szerinte ezzel akkor kell foglalkozniuk, ha nem törvényjavaslatokról, hanem elfogadott törvényekben szerepel a szabályozás. Az Index azóta sem cáfolt piaci forrásai 400 millióra tették a CIG ebben az évben elérhető megtakarítását, ezzel ők lettek volna a lex Járai legnagyobb nyertesei, a második legnagyobb érintett a 300 milliót spóroló Wabard.