Máté, Mirella
10 °C
13 °C

Mi lesz velünk IMF hitel nélkül?

2010.07.22. 17:27 Módosítva: 2010-07-22 17:30:25
Több mint 14 milliárd eurót vettünk fel eddig az IMF-hitelből, a szerződés szerint ezt olyan ütemben kell visszafizetnünk, ahogy felvettük. 2011-12-ben összesen 5,35 milliárd eurót kell visszaadni, az új megállapodás azt biztosította volna, hogy ennek egy részét átütemezzük. A szakértők véleménye megoszlik arról, összetudunk-e szedni a piacról ennyi pénzt - az szinte biztosra vehető, hogy ha igen, annak megkérik az árát.

Nem tekintené teljesen lefutott kérdésnek a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója, hogy Magyarország nem köt új megállapodást az IMF-el, Forián Szabó Gergely szerint még lehet, hogy külső segítségre szorulunk. Amennyiben viszont a miniszterelnöki nyilatkozatot úgy értjük, hogy nem lesz új megállapodás, a következő években a piacról kell finanszírozni az eddig felvett hitelek törlesztését is.

A forint nem reagált

Nem mutatott jelentősebb negatív reakciót a forint arra a ma egyértelművé vált helyzetre, amely szerint a kormány nem tervezi meghosszabbítani, illetve megújítani a Nemzetközi Valutaalappal idén októberben lejáró hitelmegállapodást. Az árfolyam 283-284 között ingadozott öt óra körül.

2011 végén 2 milliárd eurót kell visszafizetni az EU-nak, utána pedig 2012 folyamán körülbelül 3,35 milliárd eurónyi összeget kellene törleszteni az IMF felé. Összességében tehát 5,35 milliárd eurót kell 2011-2012-ben visszafizetnünk, forintban ez mai árfolyamon is több mint 1500 milliárdos összeget, a GDP mintegy 5,5 százalékát jelenti - mondta  Forián Szabó Gergely. A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója szerint nem tudni, hogy a kormány mivel számol, honnan lesz előteremthető ez az összeg. Az első válasz az lehetne, hogy a piacról, állampapírkibocsátással, de a szakértő szerint az összeg forint alapú kibocsátással sajnos előteremthetetlen, az euró alapú kötvények kibocsátásával pedig ugyan lehet próbálkozni, de tartani lehet attól, hogy ez jóval drágább lesz, mint az IMF hitel. A befektetők ugyanis tudni fogják, hogy kényszerhelyzetben vagyunk, hiszen Magyarországnak nincs más lehetősége a pénzszerzésre, mint a kibocsátás. Ha nincs alattunk a védőháló, megszűnik az a lehetőség, hogy ha piac nem, vagy irreálisan drágán hajlandó magyar kötvényeket venni, végső esetben az IMF-hitelhez is nyúlhatunk.

Márpedig eddig nyúltunk: ha az utóbbi időszakban nem is kellett újabb részleteket lehívnunk, a lejáró állampapírok visszaváltásához szükséges pénzt fedezték az újabb kibocsátások, azaz az államadósság kezeléshez nem volt szükség újabb részletekre, a költségvetési hiányt az IMF pénz fedezte.

Ha új szerződést kötöttünk volna az IMF-el  - ahogy Forián szerint eddig arra a piac is számított, és számíthatott a kormány nyilatkozatai alapján is -, az biztosította volna továbbgörgetés lehetőségét: szükség szerint újabb lehívásokkal lehetett volna fedezni a lejáró részleteket. Részben persze - és ez lett volna egyébként is a cél - az IMF-hitelt fokozatosan piaci hitelekkel kellett volna kiváltani, ezek a kötvénykibocsátások azonban pusztán az IMF hitelkerete által jelentett véderő miatt feltehetőleg nagyobb érdeklődés és alacsonyabb hozamelvárások mellett zajlottak volna.

Nincs olyan piaci konszenzus, amely szerint az ország nem képes finanszírozni magát az IMF-el való megállapodás nélkül Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint. A piac ezen a héten lassan beárazta az IMF-el való szakítást, ugyanis a kezdeti ijedtség után rájött arra, hogy további hiánycsökkentést akar a kormány. Már a négy százalék alatti hiány elég lehet ahhoz, hogy csökkenjen a nyolcvan százalékos államadósság, ezt pedig kiemelten kezelik a piacok. A kormány nem növelni akarja a kiadásait, hanem lassabban akarja csökkenteni azokat - érvelt az elemző.

Jövőre a mozgástér 3-3,5 százalékos hiányig terjedhet ki Barcza szerint. Ha az EU-val egyeztetjük le a költségvetésünket, annak lesz pozitív és negatív hatása is. A negatív az, hogy nem elég tavasszal elküldeni a hiányt, hanem a költségvetés készítésekor kell megállapodnunk. Ugyanakkor, ha az Európai Unió jóváhagyná a jövő évi költségvetést, az nagyon jelentős bizonytalanságcsökkentő tényező lenne a 2011-es év tekintetében.

Az IMF-től kapott pénzt a lehívásnak megfelelő ütemezésben kell visszafizetnünk, a kérdés az, hogy tudunk-e annyi eurókötvényt eladni jövőre, amennyi elég a visszafizetés finanszírozásához. Idén eddig sikeresen bocsátottuk ki a devizakötvényeket, ám a törlesztéshez jövőre további 2-3 milliárd eurós kibocsátásra van szükség. Ahhoz, hogy sikeresen elkeljen egy ilyen összeg, jó piaci hangulatban, jól kell megszervezni a kötvénykibocsátásokat.

Sok múlik azon, hogy sikerül-e idén elérni a 3,8 százalékos hiánycélt, és hogy fel tudunk-e mutatni további hiánycsökkentést 2011-re. Barcza György hozzátette, két tényező segíthet erőteljesen az ország jövő évi finanszírozásában. Az első az, hogy a költségvetési hiányunk jövőre a legalacsonyabbak között lehet. Tavaly pozitív volt az elsődleges egyenlegünk, amit rajtunk kívül csak a svédek mondhattak el magukról. A második, hogy az alacsony hiány ellenére a német eurókötvényekhez képest jelentős prémiummal, három százalékos felárral értékesítjük a saját eurokötvényeinket.