A Bankszövetség szerint nem lehet az ügyfelekre hárítani a bankadót
A bankadó szükséges rossz, mértéke azonban borzasztóan magas a Magyar Bankszövetség elnöke szerint. Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója Csányi Sándorral, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójával egyetértve úgy véli: ebben az évben már képtelenség az ügyfelekre áthárítani a terheket, hiszen ők amúgy is nagyon nehéz pénzügyi körülmények között élnek.
Újabb cikkünk ebben a témában:
"Magyarország a bankadóval megmutatta, hogy lehet ezt rosszul csinálni" - 2010.08.19.
A bankadó viheti el a nyugdíjemelést - 2010.08.27.
Erdei Tamás a portfolio.hu-nak adott interjúban elmondta: a bankoknak nem érdeke, hogy akár lakossági, akár vállalati ügyfeleiket ellehetetlenítsék, ezért az idén tartalékaikkal, illetve tőkéjükkel szemben kell leírniuk a pluszterhet. Ha középtávon, például három éven keresztül fennmaradna az adóteher, elkerülhetetlenné válna, hogy beépüljön a költségek közé. Ellenkező esetben ugyanis a bankok veszteségessé válhatnak - emelte ki.
Vagy mégis áthárítják?
A Költségvetési Tanács másként látja a helyzetet: a független szervezet szerint a bankadó vélhetően 60 százalékát átháríthatják a hitelintézetek az ügyfeleikre.
A koppenhágai központú Saxo Bank elemzői pedig úgy látják, a bankadóval nem oldódnak meg Magyarország gazdasági gondjai, mivel a különadó a jelentősebb bankok éves nettó árbevételét 15-18 százalékkal csökkenti, amit a bankok át fognak hárítani ügyfeleikre, akik drágábban fognak hitelhez jutni.
A gazdasági válságból való kitöréshez a magánszektor beruházásai szükségesek, ehhez azonban méltányos árú hitelek kellenek. Ha azonban a hitelezés akadályba ütközik, a beruházások csökkenni fognak, és a válság leküzdése is elhúzódik. "A legrosszabb esetben a hitelek elérhetőségének beszűkülése akár még a válságot is tovább gerjesztheti" - fűzik hozzá.
A bank szerint Magyarország ezenkívül hitelességét is elveszítheti: "nagy tétben játszik" az, aki az Európai Unióval és az IMF-fel tárgyalva "homlokegyenest az ellenkezőjét teszi annak, amit a tárgyalópartnerei javasolnak". Az elemzésben hozzáfűzik: az IMF rendszerint az utolsó hitelforrás egy ország számára.
Az elnök elmondta, hogy a bankadó miatt nem romlott meg a viszony a kormánnyal és neheztelésről sincs szó, érdekellentét alakult ki a bankrendszer és a kormány között.
Kifejtette: mindvégig hangsúlyozták a tárgyalásokon, hogy a hatalmas mértékű bankadó nagyon komoly veszélyeket rejt magában, és nemcsak a bankok eredményességére hat. A bankok hitelezési kedve és képessége ugyanis csökkenni fog, aminek súlyos reálgazdasági kihatásai lehetnek.
Arra a kérdésre, hogy nemcsak az idén, de jövőre is 200 milliárd forintot szeretne beszedni a kormány a pénzügyi szektortól, Erdei Tamás elmondta: a törvény egyértelmű, jövőre is ennyit kell befizetnie a pénzügyi ágazatnak. A 2011-es költségvetés tárgyalása során azonban szeretnének újabb egyeztetéseket folytatni a kormánnyal, és elérni, hogy a jövő évi különadó már kevésbé terhelje a bankokat, 2012-ben pedig beállhat egy európai átlagnak megfelelő szint - fűzte hozzá a bankszövetség elnöke.
Az IMF-fel fel kellene újítani a tárgyalásokat
Erdei Tamás a Nemzeti Eszközkezelő Társaságról kifejtette: az lesz a feladata, hogy a szociálisan nehéz helyzetbe sodródott családokat megsegítse. A bankrendszer az ő hiteleiket nem tudja kezelni, a kilakoltatási moratórium sem tartható fenn hosszú ideig, hiszen a teljes magyar jelzáloghitelezést ellehetetlenítheti. Ezt a problémát előbb-utóbb fel kell tehát oldani, hiszen egy ponton túl a bankok nem tehetnek mást, mint hogy érvényesítsék a biztosítékokat.
Erdei Tamás szerint az sem kérdés, hogy a rossz hitelek után a bankoknak is veszteséget kell elszenvedniük. Arra számít, hogy a már meglévő céltartalékoknak megfelelő, illetve a követelésvásárlási piacon uralkodó árakhoz hasonló szinten fogják tudni eladni a bankok a rossz követeléseket az állami szereplőnek.
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások megszakadásáról kifejtette: nem jó hír a pénzpiacok számára. Magyarország gazdasági megítélése kulcsfontosságú, ha az ország minősítése romlik, megdrágul a finanszírozás, s a bankok is rosszabb feltételekkel jutnak forráshoz.
Aláhúzta: a gazdaság egészének érdeke, hogy folytatódjanak a tárgyalások az IMF-fel, el kell kerülni a negatív kilátásokat és hatásokat. Ellenkező esetben romolhat a magyar szuverén adósság és a magyarországi bankok besorolása is - emelte ki.
Erdei szerint az MKB nem eladó
Az MKB Bank sorsáról Erdei Tamás elmondta: a bank eladásával kapcsolatos tárgyalásokról szóló sajtóhírek légből kapottak.
Közölte: nem állítja, hogy időről időre nem mutatkozik érdeklődés a bank iránt, de az MKB Bank, amelynek mintegy 90 százalékos tulajdonosa a BayernLB, nem eladó, s az unió sem hozott olyan döntést, amelynek értelmében a bajor tulajdonosnak értékesítenie kellene magyar leánybankját.
