Friderika
10 °C
17 °C

Félti Sólyomtól az adócsomagot a Fidesz

2010.07.28. 15:07 Módosítva: 2010-07-28 16:22:36
Nem fogja tudni az adócsomaggal kapcsolatban felmerült alkotmányos és uniós jogi kifogásokat mérlegelni Sólyom László. Az augusztus 5-ig hivatalban levő államfőnek ugyanis nem küldik el a már múlt csütörtökön elfogadott törvénytervezetet. A 15 napos határidővel operálva ezt megteheti a mindenkori házelnök, de egyáltalán nem szokásos eljárásról van szó, sőt, az Országgyűlés sajtószolgálata a múlt héten még úgy tudta, napokon belül továbbítják az elfogadott törvénytervezetet. A csomagban szakértők szerint számos vitatható pont van, ahogy a már szintén Schmitt Pál leendő államfőre váró médiatörvényben is.

Tiszta és egyértelmű helyzetet kívánok teremteni azzal, hogy az Országgyűlés utolsó ülésnapján elfogadott törvényeket a Házszabályban kötelezően előírt határidőn belül, augusztus 6-án írom alá és küldöm el az aznap hivatalba lépő Schmitt Pál köztársasági elnök úrnak - áll Lezsák Sándor, a parlament alelnökének ma kiadott közleményében. A közlemény az idézett egyetlen mondatból áll, indoklás nincs benne. Az erre vonatkozó kérdéseinkre az Országgyűlés sajtószolgálata csak azt mondta, továbbítja azokat Schmitt Pál házelnök felé.

A médiaalkotmányt sem nézheti meg Sólyom László

Az adó-salátatörvényhez hasonló pályát járt be a médiaalkotmányról szóló törvényjavaslat is, ennek zárószavazását is elhalasztották július 22-ére. Ezen törvény kapcsán is felmerültek alkotmányossági aggályok, de mint Lezsák Sándor közleménye jelzi, ezt is csak augusztus 6-án, már Schmitt Pál államfőnek küldi meg a parlament.

A Lezsák Sándor által aláírt üzenet lefordítva azt jelenti: az Országgyűlés sajtószolgálatának múlt héten adott tájékoztatásával szemben mégsem küldik meg a héten aláírásra a köztársasági elnöknek a múlt csütörtökön elfogadott törvényeket, köztük a több ponton alkotmányos aggályokat felvető adó-salátatörvényt. Az augusztus 6-i dátum a törvény rendelkezései szerint az utolsó nap, amikor a házelnöknek továbbítania kell az elfogadott törvényjavaslatokat, erre ugyanis 15 nap áll rendelkezésre.

Emlékezetes: az Index már korábban megírta, hogy az adócsomagról és más törvényekről való zárószavazás elhalasztásának - az eredeti tervekben szereplő július 19-ről július 22-re tették át a szavazást - feltehetőleg az az oka, hogy elkerüljék a Sólyom László irányította elnöki hivatal esetleges "kukacoskodását". A halasztással lehetővé vált, hogy a 15 napos határidőt egészében kihasználva már Schmitt Pál államfő kezébe kerüljenek a törvények. Tény ugyanakkor, hogy a 15 napos határidő kihasználása teljesen atipikus a törvényhozási gyakorlatban: jellemzően az elfogadást követő néhány napon, maximum egy héten belül továbbítani szokta a házelnök az államfőnek az elfogadott javaslatokat.

Sólyom azért okozhatna fejtörést a kormánynak, mert államfőként jogi vagy egyéb aggályai esetén két lehetőséggel is élhet: amennyiben úgy véli, egy elfogadott törvényjavaslat alkotmánysértő lehet, előzetes normakontrollra elküldheti azt az Alkotmánybíróságnak. Ebben az esetben a törvény az Ab-vizsgálat lezártáig nem lép hatályba, későbbi sorsa pedig az Ab döntésén múlik. Amennyiben az államfőnek csak politikai aggályai vannak, esetleg úgy véli, hogy az elfogadott javaslatok a magyar alkotmányt nem, de uniós jogszabályokat sértenek, megfontolásra visszaküldheti a törvényjavaslatokat a parlamentnek. Ez utóbbi esetben az időveszteség kisebb, a parlament - ha csak nem hívnak össze rendkívüli ülést - a szeptember közepén induló rendes őszi ülésszakban akár változtatás nélkül újra elfogadhatja a jogszabályt, vagy figyelembe veheti az elnök javaslatait.

A júlis 22-én, azaz a múlt csütörtökön elfogadott adócsomag számos alkotmányosan aggályos pontot tartalmaz szakértők szerint, ezekről korábban részletesen beszámoltunk . Bár a törvényt adócsomagként emlegetjük, annak hivatalos neve " Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvény". Azaz salátatörvény: számos, külön is beadható módosítást illetve új szabályozást egyetlen pakkba foglalva nyújtott be a kormány. Így azonban ha csak egyetlen ponton is alkotmányos aggályai vannak az elnöknek, az előzetes normakontrollig a teljes csomag hatályba lépése csúszik.

200 milliárd forintos lyukat üthetnek a büdzsén

A kormány Sólyom kikerülésével csak időt nyert: a kifogásolt jogszabályokat bárki megtámadhatja az Alkotmánybíróság, uniós jogi aggály esetén az Európai Bíróság előtt. Ha a testületek az elfogadott, és a mostani állás szerint augusztusban várhatóan Schmitt Pál aláírásával gond nélkül hatályba lépő jogszabályokat utóbb kifogásolják, az azok alapján beszedett állami bevételek, megtagadott kifizetések sorsa is szinte biztosan megpecsételődik. Azaz a költségvetésnek vissza kell fizetnie a kifogásolt pontok alapján befolyt bevételeket. A legnagyobb tétel e szempontból a bankadónál jelentkezik, amiből a kormány 200 milliárd forintos, a GDP 0,7 százalékát kitevő bevételt vár az idénre. És persze a jövő évre is - igaz, a most elfogadott szabályozásban azt nem rögzítették, jövőre mi alapján, milyen kulccsal kell majd fizetnie a pénzintézeteknek.

Necces szabályok

A magyar alkotmány szerint lehet aggályos az az új szabály, amely 98 százalékos személyijövedelem-adót vet ki a kétmillió forintot meghaladó végkielégítésekre az állami szférában, ezt pedig még megfejeli a kifizetőre terhelve 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás. Vagyis 100 egységnyi jövedelem után az állam 125 egységnyi bevételt kíván szerezni, még ha a két szereplő között meg is osztaná az összteher viselését. Ráadásul visszamenőleg is el kívánják vonni a búcsúpénz 98 százalékát, vagyis azoktól, akik 2010. január 1-je után léptek ki állami szervezettől.

Minap az Európai Bizottság egyértelművé tette , több pont sértheti a közösségi jogot. A jövőben devizás hitelügylet esetén nem lehet ingatlanra jelzálogjogot bejegyezni. Ez a passzus sértheti a tőke szabad áramlásának az uniós jogban elismert alapelvét, de sok múlik azon, hogy a korlátozás arányban áll-e a devizahitelek veszélyével. Ugyancsak ütközhet az EU-joggal a pálinkafőzést bizonyos mennyiségig jövedékiadó-mentessé tevő rendelkezés. Brüsszelnek, elsősorban pedig az Európai Központi Banknak nem tetszik az, hogy már a mostani jegybanki vezetésre is vonatkozna a havi bruttó 2 millió forintban korlátozott bér, mert az elnök mandátuma alatti fizetéscsökkentés az EU alapokmányával ellentétes lehet.